Ha már 2008- tól kezdve átáll az ország az euró használatára, akkor annak következtében rengetegen megúszhatták volna a devizahitel okozta árfolyamváltozás negatív hatásait. Emellett viszont kitérhettünk a válaszadás elől, ami a görög hitel csomag ránk eső részét is képezte. Devizahitel-ügyben csapott össze Simor és Járai - Napi.hu. Magyarország a kritériumok közül csak az árfolyamot érintő feltételeknek nem felel meg, mivel az ERM-II árfolyamrendszernek nem tagja. Ez áll az Európai Bizottság és az Európai Központi Bank legutóbbi konvergencia jelentésében.
A hosszú távú árfolyamkockázat nem megfelelő érzékeléséhez, figyelembevételéhez a túlzottan optimista euro-bevezetési várakozások is hozzájárulhattak. A keresleti oldalon nyilvánvalóan a hazaiaknál jóval alacsonyabb deviza hitelkamatok jelentették az elsődleges mozgatórugót. A magas kamatkülönbözet hátterében alapvetően két tényező állt. Egyrészt a folyamatos fiskális és külső egyensúlytalanság miatt a magyar eszközök elvárt kockázati prémiuma magas, másrészt kelet-közép európai összehasonlításban a dezinfláció viszonylag lassú volt, ami magasabb nominális hozamokban tükröződött. Devizahitel bevezetése magyarországon 2020. A dezinfláció relatív lassúságában nem elhanyagolható szerepet játszott az egészen 2008 tavaszáig fennálló árfolyamsáv, ami a jegybank antiinflációs mozgásterét a környező országokhoz képest hosszú időn keresztül számottevően korlátozta. A Magyar Nemzeti Banknak nem voltak - és jelenleg sincsenek - olyan szabályozói eszközei, amelyekkel megakadályozhatta volna a devizahitelezés elterjedését, míg a megfelelő eszközökkel rendelkező jogalkotó az MNB javaslatai ellenére sem élt szabályozói lehetőségeivel.
Jegyzetek [ szerkesztés]