A trianoni békeszerződés gazdasági-társadalmi hatásait tekintve a magyar történelem legsúlyosabb tehertétele volt, mely egyaránt sújtott és sújt napjainkban is minden magyar állampolgárt nemzeti, vallási és politikai hovatartozás nélkül. Az I. világháborút Magyarország vesztes országként fejezte be. 1918. októberében IV. Károly, az Osztrák-magyar Monarchia uralkodója kísérletet tett az állam területi egységének megőrzésére, a Monarchia helyett föderatív állam kialakítására. Azonban az érintett államok és az antant is önálló nemzetállamokban gondolkodott a térségben, így IV. Károly kísérlete sikertelenné vált. A trianoni békeszerződés az I. világháborút Magyarország (mint az Osztrák–Magyar Monarchia egyik utódállama) és az Antant (Nagy-Britannia, Franciaország, Olaszország) között lezáró békeszerződés, amely többek között meghatározza Magyarország és Ausztria, Románia, valamint az újonnan létrejött Csehszlovákia és a Szerb-Horvát-Szlovén Királyság új határait. (Ausztria határairól emellett a rmain-i békeszerződés is rendelkezik. A döntés hatásai | Trianon. )
Ezzel szemben az összes gyáripari kapacitás 53%‑a a csonka Magyarország területén belül maradt (a malomipar 90%‑a! ). Az egyharmadára zsugorodott új országba került a szántóföld 38, 6%‑a, a szőlőterület 62, 5%‑a, viszont az erdőterületnek mindössze 12%‑a. Az olajfinomítókba nem jutott elegendő olaj, a malmokba búza. Trianon gazdasági kovetkezmenyei. A megmaradt gazdasági struktúra aránytalanná vált, a fejlődés megtört, és ezeket a tendenciákat erősítette a kölcsönös elzárkózási politika. A korábbi egységes piac helyén új vámhatárok, vámtarifák és gazdaságpolitikák alakultak ki. Magyarországnak pedig mindenáron exportálnia kellett, hogy hozzájusson a nélkülözhetetlen nyersanyagokhoz. Az új határokat következetesen úgy húzták meg, hogy a vasúti fővonalak az új Magyarország területén kívülre essenek, ami az ország közlekedésére gyakorolt katasztrofális hatást. Mindemellett még jóvátételt is kellett fizetnie a győztes hatalmaknak. Az új államterület természeti adottságai is alapvetően megváltoztak. Az egységes, a Kárpát‑medencét szinte hiánytalanul kitöltő medenceállam helyén olyan medenceközponti ország jött létre, amelynek vízgazdálkodása, árvízvédelme a mai napig a környező országoktól vált függővé.
1. Magyarország az I. világháború után: – nemzetközi helyzet: legyőzött ország (központi hatalmak oldalán), évekig rendezetlen sors 1918. Osztrák-Magyar Monarchia felbomlása → utódállamok: részt kívánnak a területből antant + román-cseh katonai megszállás, határviták (demarkációs vonalak) – belpolitikai helyzet: több kísérlet a stabilizálásra → mindegyik sikertelen (1918. okt. 31. őszirózsás forradalom: demokratikus / 1919. márc. Mutassa meg a trianoni béke gazdasági következményeit! - Érettségi tételek. 21. Tanácsköztársaság: bolsevik) ellenforradalom (Horthy) → nemzetközi elismerés → magyarok meghívása a békekonferenciára 2. A párizsi békekonferencia: – meghatározó hatalmak: angol, amerikai, francia (később: francia a legerősebb) céljuk: béke, erős utódállamok Németország és a Szovjetunió ellensúlyozására → teret engednek az új államok követeléseinek (cseh-szlovák, román, szerb) → érdekellentét is – magyar békeszerződés: 1920. június 4. (legkésőbbi), Versailles, Nagy-Trianon palota aláírója: Simonyi-Semadam Sándor (Horthy által kinevezett miniszterelnök) tárgyalás: Apponyi beszéde (nemzetiségi elv: Teleki: vörös térkép) → eredménytelen már korábban eldőltek a határok (párizsi békekonferencia), nem sikerül változtatni győztesek bosszúvágya + nacionalizmus → nemzetiségi elvet, kisebbségvédelmet háttérbe szorítja 3.
2020. június 19. Adó Trianon – hiperinfláció, pénzcsere – 3. rész Az 1892. évi XVII. törvénycikkel megállapított koronaérték … a háború és az azt követő időszak gazdasági és pénzügyi rombolásainak áldozatul esett. (A pengőérték megállapításáról és az ezzel összefüggő rendelkezésekről szóló 1925. évi XXXV. törvénycikk általános indokolásnak első mondata) A trianoni békediktátum 100. évfordulójára emlékezve a cikksorozat harmadik, befejező részében a pénzcsere folyamatáról, a hiperinflációról, illetve a Magyar Nemzeti Bank alapításáról (Az első rész itt, a második itt olvasható. ). Az Osztrák-Magyar Monarchia monetáris politikájáért az 1878-ban létrejött Osztrák-Magyar Bank volt felelős. A kiegyezésben ennek szabályozási kérdései ugyan nem tartoztak a közös ügyekhez, de gyakorlati okokból ezt így kezelték a birodalomban. A korábbi ezüstalapú pénzkibocsátás helyébe 1892-től lépett az aranykorona rendszer (ennek kialakításában Wekerle Sándornak volt meghatározó szerepe), amely csere révén stabil, aranyfedezettel bíró valuta jött létre.
Az egyes versenyek helyszínei, illetve részletes kiírásai a pályázatok elbírálását követően, 2020. január 31. után kerülnek publikálásra. Gyömbér Tamás Sakk Diákolimpia 2019_2020 Egyéni "Értékszámos" és nyílt kategória Versenykiírása Debrecen, 2020. május 1-3. (Nevezési határidő: 2020. 04. 03) Amatőr versenykiírás Szolnok, 2020. április 3-5. (Nevezési határidő: 2020. 03. 23) Csapat Eger, 2020. Sakk diákolimpia 2020 dates. április 9-11. Versenykiírás hamarosan
Helyszín: Klebelsberg Kultúrkúria (Nagyszalon)
T V Fejtörő feladatok Hipersuli Sakkjátszótér Abacus Egyszervolt Mindlab Tehetségkaőu Pedagógus edia NKP iDoctum Zöldújság Innonatív Oktatás Tudatos sSzűlők Gyermekeinek Hasznos sakk oldalak Magyar Sakkszövetség Magyar Sakkvilág Sakkovi Sakkpalota Lauder Javne Iskola 1 Lauder Javne 2 sakk Chesstempo Kombinációs feladatok Matt 1 lépésre Sakk csemegék SAKK Gyereksakk Dunaújváros Chess-Boom online Simplifychess Chess Endgame Training Sakk taktikai feladatok Chessebsíte Főoldal Mikkamakka Képgaléria a Mikkamakka Játéktár foglalkozásain. évi Bács- Kiskun megyei sakkbajnoksága Szövetségek honlapjai A Logikusakk Egyesület Instagram közösségi oldala