A Mindennapi Csodák Neked Alapítványért (19302719-1-43)! Idén 18. alkalommal vágnak neki a fürdőruhára vetkőzött Mikulások százai a fagynak és a hónak Budapest utcáin, hogy mosolyt és segítséget hozzanak a rászoruló gyerekeknek ( Mindennapi Csodák Alapítvány)! Végre ismég élőben tesszük ezt és nem on-line, éljen!!! Elmesélhetnénk, hogy milyen jó, meg mennyire nem fázol meg a hidegben, meg milyen érzés, amikor az utca népe mosolyog, és milyen büszke leszel magadra, ha eljössz velü ez egy olyan dolog, amit magadnak kell átélni! GYERE VELÜNK: 2021. dec. 12., du. 12:30 óra utántól gyülekező és átöltözés! Majd 14:00-kor ismét élőben és az utcán kocogunk, be a belvárosba, a Gerbeaud és a Váci utca járókelőinek legnagyobb örömére! Nyilván, ha kell, akkor maszkban, és 2 méterre mindentől. A kocogás után ismét találkozunk a Go Active -ban és a tervek szerint elmegyünk a Széchenyi Fürdőbe. PROGRAM-2021
Hírlevél feliratkozás Ne maradjon le az ORIGO cikkeiről, iratkozzon fel hírlevelünkre! Adja meg a nevét és az e-mail címét és elküldjük Önnek a nap legfontosabb híreit. Feliratkozom a hírlevélre
A csata azonban a keleti frank sereg megsemmisítő vereségével végződött, amelyben a bajor nemesség nagy része életét vesztette (pl. a seregeket vezető Luitpold bajor herceg). Ezt követően majd 120 évig (II. Konrád német-római császár 1030-as támadásáig) nem lépett ellenséges katona a magyarok földjére. Őseink újabb területeket nyertek az Enns folyóig, amely 955-ig, a végső soron vesztes augsburgi csatáig országhatárvonal is lett. A leghitelesebb forrás Johannes Aventinus: Annales Boiorum című nekrológiuma, amelyben a korabeli magyar harcmodort is taglalja. Ennek legfontosabb elemei: meghátrálás színlelése, majd gyors rajtaütés, hátrafelé nyilazni képes lovasság, kiváló úszástudás. Pozsonyi csata 90 jours. A nyilazás elemeit az eleki hagyományörzők is megmutatták a vár melletti füves téren. A pozsonyi csata 1111. évfordulója alkalmából tartott megemlékezésre hagyományőrzők vonultak fel a fővárosi Hősök terére az Andrássy úton 2018-ban. A cél az volt, hogy ne csak az USA függetlenségi napjától legyen hangos a hazai sajtó, hanem emlékezzünk meg egy sikeres magyar csatáról is, amely során eleink megerősítették létjogosultságunkat a Kárpát-medence szívében.
A pozsonyi csatával zárult le véglegesen a magyar honfoglalás, és ezzel az ütközettel bizonyította be a magyarság, hogy elég erővel rendelkezik ahhoz, hogy Európa új népeként tartósan megmaradjon a kontinens keleti szegmensében. Harmat Árpád Péter, 2012 július 15. Regisztrálj nálunk, várunk tagjaink sorában! Pozsonyi csata 90 x. Regisztáció: ITT! Felhasznált irodalom: Kristó Gyula - Makk Ferenc: Az Árpád-házi uralkodók. IPM könyvtár sorozat, Budapest, 1988 Kristó Gyula: Magyarország története 895-1301. Osiris Kiadó, Budapest, 2003 Katus László: A középkor története. Pannonica Rubicon Kiadó, Budapest, 2001 Bertényi Iván, Gyapay Gábor: Magyarország rövid története. Maecenas Kiadó, Bp., 2001
A magyar nemzettudat tekintetében talán egyetlen olyan terület és korszak sincs, amelyik olyan indulatokat váltana ki ma is, mint a magyar őstörténet. A "honnan jöttünk? " kérdések napjainkban legalább annyira foglalkoztatják a magyar társadalom jelentős részét, mint az, hogy hová tartunk. És ez egy sajátosság, hiszen gondoljunk arra, körülöttük egyetlen nép sem szenved ilyen problémától. Mindenkit csak a jelen és a jövő érdekel, a múltat le tudják néhány mesével és legendával, és ez semmilyen zavart, megingást nem okoz az adott társadalom önbecsülése számára. 907. július 4. | A pozsonyi csata kezdete. (Szakács Árpád írása. ) Egyszóval körülöttük egyetlen nép sem szenved ilyen problémától. Nem úgy nálunk! Az elmúlt tíz évben több őstörténettel is foglalkozó rendezvény kommunikációs szervezőjeként próbáltam átlátni az átláthatatlant. A különböző szektaszerű képződmények, egymással vetélkedő csoportok a tét nélküli vagdalkozások arénájában egymás ellen vívott csatáikkal döbbenetes benyomást tettek rám. Akik próbáltak már ezzel a területtel kapcsolatba lépni, azok tudják, miről van szó.
(A pozsonyi csatát bemutató animációs filmről bővebben itt olvashatnak, Varga-Bíró Tamás kritikus blogbejegyzése pedig itt található. )
Miért kell ezeket elrejteni. Csiki-csuki? Az Augsburgi csatánál tényleg majdnem minden német néptöredék képviseltette magát, de a Pozsonyi csatánál 90%-ban a kis bajor hercegség harcolt a magyarok ellen. Csak összehasonlításképpen: Az 1910-es népszámláláskor a bajorok 3 millióan voltak, míg a magyarok súrolták a 11 milliót. Egyes táltos-turániak és panel sámánok már a korabeli magyarok ellen összeesküvő ősi NATO-t akarják belelátni... A magyarok kiirtassanak! / Pozsonyi csata, 907. | Film videók. kicsit sem nevetséges, ugye? – Manfrottos vita 2020. december 26., 20:23 (CET) [ válasz] De a cikkben is szerepel, hogy a csatában a bajor sereg vett részt, nem a teljes kelet-frank hadsereg. Doncsecz vita 2020. december 27., 10:02 (CET) [ válasz] A szócikk "Tévhitek... " és "popkultúrás" fejezetei nagyon szubjektív hangvételűek, valamint erősen politikai szájízűek. Például alábbi részben a hivatkozásnak semmi köze az állításokhoz (alibi hivatkozás): "Ezekből a mítoszokból kiindulva sokan túlzott fontosságot tulajdonítanak a pozsonyi csatának, így pl. Czakó Gábor író is, [37] vagy a magyarságkutató intézet botrányosan anakronisztikus animációja.
Olvasod a képzettség nélküli önjelölt táltos-tudósok turáni fantasztikus könyveit, és ezek hatására egy alternatív valóságban élsz. Ezek a könyvek tipikusan a társadalom műveletlenebb tanulatlanabb - és ezért hiszékenyebb- alsóbb néprétegeket célozzák meg (proletárok azaz szakmunkások és parasztok) Az üres konteón kívűl valami valós érv is előjönne végre a fejecskédből? Van a turáni meséidnek tudományos körökben támogatottsága a nagyvilág egyetemein tudományos köreiben vagy akár Magyarországon? Nincs. De a turáni meséknek még hazai társadalmi támogatottsága sincs, a turanisták túlnyomó többsége alföldi, türk-tudatú kettős identitással rendelkező Kunságból kerül ki. Mi köze van egy latin szöveg szándékos félrefordításának, hazugságnak (PL: hogy a magyarokat állítólag ki akarták irtani) a te konteós elméleteidhez? Pozsonyi csata 90.7. Mi köze van a pozsonyi csatának a Holokauszthoz vagy akár a Finnugorizmushoz? Kinyit, kinyit, kinyit... [ szerkesztés] "Az adatok megjelenítéséhez kattints a cím mellett található "[kinyit]" hivatkozásra. "
Az átkelés annyira sikerült, hogy hajnalban AZ ellenség a felkelő napból záporozó több tízezres nyílfelhőre ébredt majd túlereje ellenére ismét két nap öldöklő ütközet ellenére szó szerint halomra pusztult a pozsony körüli síkságon. A néhányezer fős túlélő csoport menekülés közben próbáltrendeződni de a Magyar könnyűlovasság üldözésben is hatékony: Ennsburg váráig meglepően kevesen jutottak el. A vár alatti síkon felvonuló Magyar haderőre rátört a királyi őrség és tartalék de a színlelt visszavonulással Magyar részről a német üldözők csőbe futottak mert a környező erdőkből kitörő Magyar lovasság a megforduló főerőkkel őket is legázolta. A 907-es pozsonyi csata tananyag a West Point Akadémián | TUDATBÁZIS - mert nem vagy egyedül. A német király olyan gyorsan menekült, hogy minden értékét /még a trónszékét is! / hátrahagyta, seregvezéreiből pedig a flottavezetőn kívül mindenki meghalt /grófok, püspökök tucatjai/. A csata következménye, hogy a Magyar határ AZ Enns folyó lett /Ober Enns – innen a meséink ' Óperenciás tengere ' / valamint hogy idegen sereg 130 évig nem mert Magyarország felé fordulni.