A nemes egyszerűséggel új Fiat 500 nevet viselő modell kapásból berúgta az ajtót azzal, hogy az Év Autója 2021 választáson a Toyota Yaris mögött és a Cupra Formentor előtt az előkelő második helyet szerezte meg. Valamit tehát nagyon tudnia kell. Hogy pontosan mit, azt mi egy nyitható tetejű tesztautó segítségével próbáltuk megállapítani. Az már kapásból látszik, hogy az előző generációhoz hasonlóan az új nekifutás is elképesztően jól lovagolja meg a retro-divathullámot. Az autó egészében és részletmegoldásaiban is visszarepít bennünket néhány évtizedet az időben, miközben a lemezei alatt a legmodernebb elektromos technológia húzódik meg. 3, 63 méteres hossza révén az új Fiat 500 közel 9 centiméterrel több helyet foglal a parkolóban, mint az elődje, ezenkívül pedig a szélesség, a magasság és a tengelytávolság is nőtt néhány centiméterrel. A Torinóban gyártott újdonság enyhén pimaszul mosolygó "arcát" a kerek lámpák határozzák meg, no és persze a hagyományos hűtőrács hiánya, valamint a méretes 500-as típusjelzés.
A jobban felszerelt modellekben a középső érintőpanel 7, illetve 10, 25 colos képátlójú, és remek minőségű grafikát, gyors felhasználói felületet vonultat fel. A vezeték nélküli telefontöltő 50 ezer forintos, a tolatóradar 110 ezer forintos, az automata klíma pedig 130 ezer forintos tétel a gyengébben felszerelt kivitelek esetében, a napfénytetőért pedig adott esetben 220-470 ezer forintot kell fizetni. A hifi nem szól különösebben jól, ennél viszont fontosabb, hogy kategóriájában a Fiat 500 az első olyan modell, melyben Level 2-es önvezetés is elérhető. A padlószint szinte teljesen sík, az első utasok lába között nincs középkonzol. Az érintőpanel alatt hagyományos klímavezérlést találunk, valamint négy nyomógombot, a szokásos P, R, N és D funkciókkal megspékelve. A két ülés közötti e-Mode kapcsolóval háromféle üzemmód közül választhatunk. Normal módban semmi extrát nem fedezhetünk fel, Range-be kapcsolva megnő a motorfék és a rekuperáció, illetve a hatótáv, Sherpában pedig erősen csökkentett teljesítmény és inaktív elektromos fogyasztók mellett a lehető legnagyobb hatótáv a jutalmunk.
[5] A címer ábrája a címerhatározóban még nem szerepel. [6] Lásd még: Címerhatározó
Melyre nézve absolveáltatott általam (t. i. a biró által). 1696. márc. Bogdány Gotfrid teszen tilalmat az biró utcán hostáton, kertje mellett Misz-lókai Pálné által valamely kocsisnak eladott kis kertecskére, praetendálván, közelebb való jussa hozzája. 1698. ápril. Bogdani Gottfrid uram contra -dicált Bergel Mihály nagyucai házának Kmet Mátyás uram által való megvételének duplici iure, tudniillik vicinitatis, mivel mint szomszédját meg nem kínáltak az házzal, és concivilitatis iure nimirum. 1701. Die 8 Április. Bogdani Gotfrid, hogy az Bankón lévén régi parlag, felveszi, hogy az nemes város dézsmája ne periclitáltassék, azután kész lévén, akié lesz a föld, remittálni rei compexta veritate, kiről jelenti magát. 1701. Die 18 Junii. Bogdányi Gotfrid uram solemniter protestál azon, hogy az ortásban Erős Tamás uram szomszédságában levő búzájában feles károkat vallván, aminthogy Erős Tamás uram pusztán tartván maga ortását, nem curálja, amint rendé volna; ha jövendőben kára következik miatta, tartja az iránt törvényes facultását.
A munkáltató és a munkavállaló között munkaszerződéssel létrejött jogviszonyban mindkét felet jogok illetik és kötelezettségek terhelik. Ezek között van a munkavállaló kártérítési felelőssége is. A munkavállalói kártérítési felelősség két alapesete: amikor a munkavállaló úgy okoz kárt, hogy megrongálja a munkáltató tulajdonát (tönkretesz egy munkaeszközt vagy összetöri a céges gépkocsit) amikor valami eltűnik, megsemmisül, elvész (ha a tömegközlekedési eszközön felejti a munkáltató a céges laptopot vagy ellopják a céges autót) Első esetben, amennyiben az alkalmazott, a kötelezettségeinek megszegésével úgy okoz kárt a munkáltatónak, hogy nem úgy viselkedik, ahogy az adott helyzetben elvárható lenne, és közben megrongál valamit, akkor köteles megtéríteni a keletkezett kárt. Munkavállaló kártérítési felelőssége » Aurapro. A kötelezettségszegés lehet cselekvő magatartás, de lehet mulasztás is. A munkáltatónak minden esetben bizonyítania kell a felróhatóságot, a kötelezettségszegést és a kár megtörténtét, illetve a kár mértékét, valamint az ezek közti összefüggést.
Kár bekövetkezése esetén a munkavállaló joggal hivatkozhat például a munkáltató olyan utasítására, amely a kárhoz vezetett, és amelyre a munkavállaló a munkáltató figyelmét korábban felhívta. Például amikor a munkáltató olyan utasítást ad, hogy nem kell nyugtát adni, és ezt az utasítást a munkavállaló valamilyen módon bizonyítani is tudja, majd az adóhatóság a vállalkozást ebből kifolyólag megbírságolja, a munkaadó nem háríthatja tovább e bírságból származó kárát. Fontos tehát, hogy a munkáltató minden káreseményről azonnal jegyzőkönyvet vegyen fel. A jegyzőkönyvben minden, a kárhoz vezető eseményt és tényt, valamint magát a kárt és annak minden körülményét rögzíteni kell. E jegyzőkönyvet célszerű két (nem elfogult) tanúval és a károkozó munkavállalóval is aláíratni, valamint lehetőség szerint fényképes dokumentációt is készíteni. Amennyiben a munkavállaló e jegyzőkönyv aláírását megtagadja, akkor ezt a tényt kell a jegyzőkönyvbe foglalni, és ezt is célszerű két tanúval leigazoltatni. Ez a jegyzőkönyv fogja megalapozni a munkaadó kártérítési igényét.
A munkavállalók általános kártérítési felelőssége [ szerkesztés] Fogalma [ szerkesztés] A munkavállalók általános kártérítési felelőssége szerint, a munkavállaló a munkaviszonyból származó kötelezettségének megszegésével okozott kárt főszabály szerint akkor köteles megtéríteni, ha nem úgy járt el, ahogy az adott helyzetben általában elvárható. [1] Feltételei [ szerkesztés] Az előbbi definícióból következően, a munkavállalók kártérítési felelősségének a következő feltételei vannak: a) munkaviszony fennállása b) vétkesség c) kár d) okozati összefüggés [2] Az első feltétel, hogy a felek között munkaviszony álljon fenn, és például ne vállalkozói vagy megbízási jogviszony. Továbbá a károkozás a munkaviszony fennállásának ideje alatt, és ne mondjuk azt követően történjen. [3] A második kitétel a vétkesség, amely azt jelenti, hogy a munkavállaló úgy járt-e el, ahogy az adott helyzetben elvárható. Hogy mi az elvárható az függ például a munkavállaló életkorától, szakképzettségétől, gyakorlatától.