Értékelés: 222 szavazatból Az aktuális rész ismertetője: A király legkisebb lánya azt mondja apjának: úgy szeretem édesapámat, mint az emberek a sót. A király erre úgy megdühödik, hogy egészen az erdőig űzi lányát. A szomszédos ország ifjú királya vadászat közben rálel a gyönyörű királylányra. Annyira megtetszik neki a leány, hogy azon nyomban megesküsznek, ráadásul kis furfanggal az öreg királyt is sikerül megbékíteniük. A műsor ismertetése: Jankovics Marcell avatott kézzel nyúlt a magyar népmesekincs ismert és kevésbé ismert történeteihez. A sorozat stílusában a népművészet motívumait használja fel, egyéni, mind a gyerekek, mind a felnőttek számára élvezetet nyújtó képi világot teremtve. A meséket Szabó Gyula mondja el. Évadok: Stáblista: Kapcsolódó cikkek: Szerkeszd te is a! Ha hiányosságot találsz, vagy valamihez van valamilyen érdekes hozzászólásod, írd meg nekünk! A só magyar népmese. Küldés Figyelem: A beküldött észrevételeket a szerkesztőink értékelik, csak azok a javasolt változtatások valósulhatnak meg, amik jóváhagyást kapnak.
Ki miből tanul? Szerző: | márc 21, 2022 | Magyar népmese motívumok elemzése Ki miből tanul? Itt most nem arra gondolunk, hogy a tanuláshoz sokszor elengedhetetlen szakirodalom kiválasztása milyen megfontolások alapján történhet (bár mára a mesetudománynak is megvan a maga irodalma). A só magyar népmese szövege. Sokkal inkább arra, hogy szóból ért a magyar ember – így a... A kőleves Szerző: Leszkoven László | márc 4, 2022 | Magyar népmese motívumok elemzése, Magyar népmesék rajzfilmsorozat A kőleves "Egyszer volt, hol nem volt, volt egy szegény, háborúból hazatérő katona. Vándorolt faluról falura, rongyosan szegény, és éhesen…" Így kezdődik A kőleves című magyar népmese. A katona egyre éhesebb és napról napra türelmetlenebb. A helyzete... A só Szerző: Leszkoven László | okt 26, 2021 | Magyar népmese motívumok elemzése A só Sóval vagy só nélkül? Mesés gondolatok fontos és fontosnak vélt értékekről A só című magyar népmese kapcsán. A só című mese minden bizonnyal a legismertebb magyar népmesék egyike, melynek több változata is elterjedt, még ha nem is azonos mértékben.
– Jaj, Jánoska, tudod te azt, hogy az én uram a háromfejű sárkány? Ha megtudná, hogy azért jöttél, hogy hazavigy, azonnal véged volna! Kiment elébe, s bevitte. – Jánoska! Én téged elbújtatlak, hogy ne találjon meg az uram, mikor hazajő. Először megmondom, ki jött ide, mert erősen ideges. Aztán majd előbújtatlak. Egyszer jő a sárkány, de olyan hatalommal, hogy a buzogányát hét mérföldről előrehajította, s a kapu kétfelé nyílt. Jő bé, hát ordítozik: – Miféle idegenszag van idebé? Ki járt itt? – Jaj, ne haragudj, édes férjem. Az alsó földről jött fel a kanászunk, hogy engem itt szolgáljon. – No, majd meglátom, hogy fele kár-e, amit megettél vagy egész! No hát ülj le és egyél velem! Hát evett és ivott Jánoska. Mikor a sárkány is evett-ivott eleget, kimentek az istállóba. A só | Magyar népmesék. Megmutatta neki a lovait s hogy mit kell dolgoznia. Hanem a többi lovak közt, legbelül a szögletben, feküdt egy csikó. Olyan sovány volt, hogy nem tudta szétválasztani a lábait. A többi lovak meg olyan kövérek voltak, hogy rothadtak el a nagy kövérségben.
De a királykisasszony is észrevette a királyfit, s nagy ijedten beszaladt a fa odvába. Utána megy a királyfi, s beszól: – Ki van itt? A királykisasszony meghúzódott az odúban, reszketett, mint a nyárfalevél, s egy szó nem sok, annyit sem szólt. Újra kérdi a királyfi: – Hé, ki van itt? Ember–e vagy ördög? Ha ember: jöjjön ki; ha ördög: menjen a pokol fenekére! Irodalom - 5. osztály | Sulinet Tudásbázis. A királykisasszony most se mert szólni. Harmadszor is kérdi a királyfi: – Hé, ki van itt? Szóljon, ember–e vagy ördög, mert mindjárt lövök! De már erre megijedt szörnyen a királykisasszony, s kibújt a fa odvából nagy szipogva–szepegve. Rongyos, piszkos volt a ruhája, szégyellte magát erősen, s keserves könnyhullatás között mondta el a királyfinak, hogy ki s mi ő. Megtetszett a királyfinak a királykisasszony, mert akármilyen rongyos, akármilyen piszkos volt a ruhája, szép volt, kellemetes az arca. Szép gyöngén megfogta a kezét, hazavezette a palotájába, ott felöltöztette aranyos–gyémántos ruhába, s két hetet sem várt, de még egyet sem, azt gondolom, hogy még egy napot sem, de talán még egy órát sem, vendégeket hívtak, megesküdtek, s csaptak akkora lakodalmat, hogy no... ki tudná azt megmondani, hogy mekkorát.
Pithagorasz válasza 5 éve A számtani sorozat n-edik tagját meghatározó képlet az 1. kép. A számtani sorozat S n összegét adó képlet a 2. kép. 0 Hipocentrum Kedves Pithagorasz! Számtani sorozatnak nevezzük azt a sort, amelynek n-edik eleméből (n-1)-edik elemét kivonva d-t kapunk. A fenti sorozatra ez nem igaz (sem a mértani sorozat leírása). Rantnad {} megoldása Első körben érdemes olyan sorozatot keresni, ami egyáltalán periodikusan veszi fel az értékeket, én példának okáért ezt találtam: sin(n*120°), ahol n természetes szám, de nem 0. Ez a sorozat ezeket az értékeket fogja felvenni: √3/2; -√3/2; 0;... Ha a sorozatot osztjuk √3/2-vel, akkor az értékek így követik egymást: 1; -1; 0;... Számtani-mértani sorozat – Wikipédia. Most toljuk el a sorozatot 1 taggal hátra, ekkor ezt kapjuk: -1; 0; 1;..., ha ehhez hozzáadunk 2-t, ezt a sorozatot kapjuk: 1; 2; 3;... Tehát a 2+(sin((n+1)*120°)/(√3/2)) egy megfelelő sorozat lesz. Ha valaki jobban szereti a radiánt, átírhatja a szöget: 2+(sin((n+1)*(2π/3)/(√3/2)), ez rendre az 1; 2; 3;... tagokat fogja felvenni.
1) Ha az első szám a 17, akkor a 10. szám a 26, a 20. szám a 36, a 30. szám a 46, és így tovább. A 17-et kivéve a többi szám olyan számtani sorozatot alkot, ahol a differencia 10, az első tag pedig a 26. Ha így értelmezzük a feladatot, akkor hamar észre lehet venni, hogy a feladatnak nincs megoldása, mivel a 26, 36, 46, stb. számok mind párosak, így ezek összege szintén páros, ha ehhez hozzáadjuk a 17-et, akkor az összeg páratlan lesz, márpedig az 1472 nem páratlan. Nem tudom, hogyan máshogyan lehetne értelmezni a feladatot, így ha leírnád a megoldókulcs szerinti végeredményt, talán ki tudnám találni, hogy "mire gondolhatott a költő". Tevékenységek - matematika feladatok gyűjteménye | Sulinet Tudásbázis. 2) Egy olyan számtani sorozat szerint olvas, ahol az első tag 22, a differencia 5. Ha n napig olvas, akkor az összegképlet szerint (2*22+(n-1)*5)*n/2=(39+5n)*n/2 oldalt olvas el a könyvből. Azt szeretnénk, hogy ez 385 legyen, tehát ezt az egyenletet kell megoldanunk: 385 = (39+5n)*n/2, ez egy másodfokú egyenlet, melynek (pozitív) megoldása n=~9, 1. A nem egész végeredmény csak azt jelenti, hogy a fenti szabályt követve nem fog pontosan a könyv végére érni, például ha az utolsó napon 50 oldalt olvasna, de csak 20 oldal van.
Figyelt kérdés 1. Egy számtani sorozat különbsége 5, az első n tagjának összege -56, n-edik tagja n. Add meg a sorozat első n tagját. 2. Egy könyvszekrényben hét polc van. A legalsó polcon 51 könyv van és minden polcon hárommal kevesebb, mint az alatta lévőn. Hány könyv van ebben a könyvszekrényben? 1/3 bongolo válasza: 1) Nevezzük a sorozat első tagját a1-nek. 8. osztályosok: Számtani sorozat összege - YouTube. Második a2 = a1+5 Harmadik a3 = a1+5+5 n-edik an = a1+5(n-1) összege: Sn = (a1+an)·n/2 Ezeket tudjuk: an = n Sn = -56 Be kell helyettesíteni a felső egyenletekbe, aztán megoldani őket: a1+5(n-1) = n (a1+n)·n/2 = -56 Levezetése: a1 + 5n - 5 = n => a1 = 5-4n (5-4n+n)·n = -112 3n² - 5n - 112 = 0 A másodfokú megoldóképletből: n = (5±√(25+4·3·112))/6 n1 = 7 n2 = -17/3 Ebből csak a pozitív lehet, tehát 7 elemű a sorozat. a1 = 5-4n, ezért a1 = -23 A sorozat első 7 eleme -23-tól 5-ösével: -23, -18, -13, -8, -3, 2, 7 2012. máj. 23. 18:19 Hasznos számodra ez a válasz? 2/3 bongolo válasza: 2) Ez egy olyan számtani sorozat, aminek a különbsége -3, elemszáma pedig 7. a1 = 51 d = -3 n = 7 Az utolsó elem: an = a1 + (n-1)·d = 51 + 6·(-3) = 51-18 an = 33 Az összegképlet szerint Sn = (a1+an)·n/2 Ebbe helyettesítsd be a fenti adatokat, Sn lesz a könyvek száma.
Egy burkoló minden sorban 2-vel több járólapot tesz le, mint az előző sorban... felismered, hogy melyik témakörrel kell megoldani? Szerezz rutint a sorozatokból! A csomagban 51 db videóban elmagyarázott érettségi feladat linkje és további 6 db oktatóvideó linkje segítségével el tudod különíteni a számtani és a mértani sorozat sajátosságait. Az érettségin szinte kivétel nélkül minden évben megjelennek ezek a feladatok valamilyen formában. Nagyon szeretik a szöveges sorozatos példákat! Felismered őket? Felkészülni ebből kötelező az érettségire! A feladatok tanulási és nehézségi sorrendben kerültek feltöltésre, hogy lépésről-lépésre tudj benne haladni! Kérd a hozzáférésedet, rendeld meg a csomagodat! Ilyen videókra számíthatsz: Ez egy érettségi példa: A csomag tartalma: Oktatóvideók: - Számtani és a mértani sorozat alapjai, összehasonlítása, összegképlet - Feladatok sorozatokkal: Több feladat egy videóban - Zöld feladatgyűjtemény: 3481 - Zöld feladatgyűjtemény: 3488 - Zöld feladatgyűjtemény: 3483 - Zöld feladatgyűjtemény: 3524 + 51 db videóban elmagyarázott érettségi példa Feladatlap megtekintése Lehetőleg Gmail-es e-mail címmel add le a rendelésed, illetve ha szülőként rendeled meg a digitális terméket, akkor a tanuló gmeil-es e-mail címét írd bele a "megjegyzésbe" a rendelésednél!
2012. 18:25 Hasznos számodra ez a válasz? 3/3 A kérdező kommentje: Kapcsolódó kérdések:
A két oldalt összeadva: Egyszerű populációs modell [ szerkesztés] Számtani-mértani sorozatokkal modellezhetőek például populációk (konstans beáramlás, arányos fogyás stb. ). Ha például egy városból minden évben elvándorol a lakosság tíz százaléka, de év végén mindig betelepítenek ezer embert, akkor a következő sorozattal modellezhető a város lakossága: Ha eredetileg 50 000 fő volt az első év végén, akkor könnyen kiszámítható, hogy a ötvenedik év végén körülbelül 10 230 ember fog élni a városban. Hiteltörlesztés [ szerkesztés] Megtalálhatóak pénzügyi kontextusban is: t százalékos havi kamatra felvett C összeg esetén, havi M összeg befizetése mellett, a befizetendő összeg a következő sorozattal modellezhető (befizetés előtti kamatszámítást feltételezve): ahol a felvett összeg, azaz az, amivel eredetileg tartozunk a banknak, a további értékek pedig n -dik havi kamatszámítás és törlesztés után hátramaradó tartozást jelentik. Ez alapján gyorsan kiszámítható, hogy a felvett 1 000 000 forint törlesztése, havi 5%-os kamatra és havi 75 000 forint befizetése mellett hány hónap alatt lehetséges: Azaz a 23-dik hónap végére törleszthető a felvett összeg (azaz 23 befizetés után).