Budapest, 2016. szeptember 21., szerda (MTI) - A Budapesti Nagybani Piac részesedése 40 százalék körüli a friss hazai zöldég-gyümölcs kiskereskedelmi forgalomból. Tavaly több mint 168 ezer termelői belépést regisztráltak, ami azt jelenti, hogy több mint 2500 termelő értékesít rendszeresen a piacon - mondta Házi Zoltán, a Budapesti Nagybani Piac Zrt. vezérigazgatója az MTI-nek abból az alkalomból, hogy 25 éve működik a Nagykőrösi úton az ország legnagyobb nagybani piaca. Felvásárlási jegy - 3. oldal - Adózóna.hu. Házi Zoltán felidézte, hogy a főváros és egyben az ország legnagyobb, nagybani értékesítésre épült friss zöldség-gyümölcs piaca 1991 nyarán nyitotta meg kapuit jelenlegi helyszínén, ahová a Bosnyák térről költözött. Elmondta: az autópályák közelsége biztosítja a piac elérhetőségét, és a népszerűségnek köszönhetően a nyitáskori 10 hektáros terület mára közel három és félszeresére, 33 hektárra nőtt. A piac árbevétele közel 2, 7 milliárd forint volt tavaly, ez közel azonos az előző évivel. A forgalmukat leginkább az adott év termésmennyisége határozza meg, amelyet viszont jelentősen befolyásol az időjárás - tette hozzá.
1991 nyarán nyitotta meg kapuit az ország legnagyobb, a nagybani értékesítésre specializálódott zöldség – gyümölcs piaca, amely a megnövekedett forgalomnak és igénynek köszönhetően került át a Nagykőrösi útra huszonöt évvel ezelőtt. Az autópályák közelsége javította a piac elérhetőségét, és a népszerűségnek köszönhetően a nyitáskori tíz hektáros terület mára közel három és félszeresére növekedett. A korábban a Bosnyák téren található nagybani piac huszonöt évvel ezelőtt a kedvezőtlen körülmények miatt költözött el jelenlegi helyszínére, a Nagykőrösi útra. Az új terület kiváló választásnak bizonyult, ugyanis az M5 autópálya és az M0 körgyűrű közelsége minden irányból javította a piac elérhetőségét. A fővárosi agglomeráció fejlődése, a zöldség-gyümölcs fogyasztás növekedése és a könnyebb megközelíthetőség együttesen járultak hozzá ahhoz, hogy a vásárlók és kereskedők találkozási színhelye mára nemcsak Budapest, hanem az ország legnagyobb kereskedelmi piacává nőtte ki magát. "A Budapesti Nagybani Piac az elmúlt huszonöt évben a budapesti fogyasztók friss zöldséggel és gyümölccsel történő ellátása mellett az agrártermelés értékesítési biztonságának megteremtését is céljául tűzte ki.
Covid: nem tartós a fertőzéssel szerzett védettség Rövid időn belül újra megfertőződhetnek koronavírussal azok, akik a fertőzésen már átestek ugyan, de beoltatlanul maradtak - ezt állapította meg a Yale Egyetem és az Észak-Karolinai Egyetem kutatói által készített tanulmány. Koronavírus: nem nyugodhatnak meg a fertőzésen átesettek, nem hosszú életű az immunitásuk. Csak 3 hónapig tart a fertőzés utáni immunitás A Yale Egyetem és az Észak-karolinai Egyetem kutatása szerint akár nagyon rövid időn belül újrafertőződhetnek azok, akik egyszer már átestek a koronavírus-fertőzésen és nincsenek beoltva. Koronavírus: eddig tart a fertőzés utáni védettség Rövid időn belül újra megfertőződhetnek koronavírussal a fertőzésen már átesett, de beoltatlanul maradt emberek - ezt állapította meg a Yale Egyetem és az Észak-Karolinai Egyetem kutatói által készített tanulmány. COVID – Évről évre újra megfertőződhetünk A Yale Egyetem és az Észak-Karolinai Egyetem kiderítette, meddig tarthat a természetes fertőzést követően kialakuló immunitás, az adatok pedig nem túl biztatóak. Főként azok számára, akik megbetegedésük után azért nem akarnak oltást felvenni, mert úgy gondolják, hogy már védettek – írja az Infostart nyomán az "Az újrafertőződés… Koronavírus: eddig tart a fertőzés utáni védettség Rövid időn belül újra megfertőződhetnek koronavírussal a fertőzésen már átesett, de beoltatlanul maradt emberek - ezt állapította meg a Yale Egyetem és az Észak-Karolinai Egyetem kutatói által készített tanulmány.
A kérdés az, hogy pontosan meddig. Egyelőre a szakértők is bizonytalanok, pontosan meddig tarthat a koronavírus elleni védőoltás hatására kialakuló immunitás. Képünk illusztráció, forrás: Getty Images Versenyfutás az idővel Bár az oltóanyagok hatékonyságáról részletes tanulmányokat publikáltak a gyártócégek, azzal kapcsolatosan, hogy a vakcina beadatása után kialakuló védettség mennyi ideig tart, szinte sehol nem találni pontos információkat. Donald Trump már tudja, hogy meddig tart a koronavírus-járvány. Ennek elsősorban az időhiány az oka - az új típusú koronavírus megjelenése óta alig több mint egy év telt el, és ennél is kevesebb ideje nyilvánította az Egészségügyi Világszervezet (WHO) hivatalosan is világjárványnak a kórt. Vagyis a kutatóknak alig 12 hónap állt rendelkezésükre ahhoz, hogy hatásos és biztonságos védőoltást fejlesszenek ki a fertőzés ellen. Az is óriási eredmény, hogy ez ilyen rövid idő alatt sikerült, cserébe azonban vannak bizonyos területek, amelyeken még a mai napig is nagy erőkkel zajlik a kutatás, ilyen többek között a vakcinák által nyújtott védettség pontos időtartama.
Rövid időn belül újra megfertőződhetnek koronavírussal a fertőzésen már átesett, de beoltatlanul maradtak - ezt állapította meg a Yale Egyetem és az Észak-Karolinai Egyetem kutatói által készített tanulmány. A pandémia kezdete óta fontos kérdés, hogy vajon meddig tart azoknak a természetes úton szerzett védettsége, akik átestek a Covid-19-en. A Yale Egyetem Közegészségügyi Karának és az Észak-Karolinai Egyetem charlotte-i intézményének kutatóiból alakult tudóscsoport eredményei szerint a természetes fertőzést követő erős védettség rövid életű. Három hónap vagy ennél is rövidebb idő elteltével újra megfertőződhet a koronavírussal az, aki csak természetes védelmet szerzett, ezért a kutatók szerint azoknak is fel kell venniük a védőoltást, akik átestek a fertőzésen. "A korábbi fertőzés önmagában nagyon kevés hosszú távú védelmet nyújthat a későbbi fertőzésekkel szemben" - szögezte le Jeffrey Townsend, a Yale professzora, a tanulmány vezető szerzője. Koronavírus meddig tart pan. A The Lancet Microbe című folyóiratban közzétett tanulmány az első, amely meghatározza az újrafertőződés valószínűségét a természetes fertőzést követően olyanok esetében, akik nem kaptak védőoltást - írta a kutatást ismertető portál.
Az új típusú koronavírus járványa várhatóan július végéig, augusztusig eltart - jelentette ki Donald Trump amerikai elnök hétfőn délután a Fehér Házban a vírusellenes küzdelmet irányító kormányzati munkacsoport sajtókonferenciáján. "Ha jól végezzük a munkánkat, akkor a szakemberek szerint júliusig, augusztusig megfékezhető a járvány" - fogalmazott az amerikai elnök. Trump a kormányzat nevében javasolta, hogy az emberek, köztük a teljesen egészséges fiatalok is, kerüljék el az olyan összejöveteleket, ahol tíznél több személy van. Megjegyezte ugyanakkor: "úgy tűnik", hogy a Washingtonhoz közeli Camp Davidben megtarthatják a G7-es országok tanácskozását. A gazdasági visszaesés mértékét firtató újságírói kérdésre válaszolva Trump hangsúlyozta: "nem a recesszióról gondolkodunk most, hanem a vírusról". Koronavírus meddig tart dough. Hozzáfűzte: a tőzsde "majd gondoskodik önmagáról". Megerősítette viszont, hogy a kormányzat támogatni fogja a légitársaságokat, amelyek egyébként 50 milliárd dolláros segítséget kértek. Az elnök egyúttal bejelentette, hogy a kormányzat átmeneti kórházak létrehozását fontolgatja.
Míg az egyetemeken jóval nagyobb a külföldi hallgatók aránya, mint az általános és középiskolákban, ezért volt indokolt az előbbiek bezárása. Hozzátehetjük: ráadásul az egyetemisták szociális kapcsolati hálója jóval nagyobb, mint az általános iskolásoké vagy gimnazistáké, ezért az egyetemisták találkozásainak csökkentése az elsődlegesen fontos. A Szent István Egyetem központi épülete a város egyetemi negyedében, parkos, virágos környezetben. Koronavírus meddig tart crust. Egyelőre bezárnak az intézmények Forrás: MTI/Jászai Csaba Lehet-e külföldre utazni? A kormány kiutazási tilalmat nem rendelt el, de mind a kormányzati, mind a nem kormányzati szereplők az elmúlt napokban többször felhívták a figyelmet arra, hogy akinek nincsen semmilyen halaszthatatlan intéznivalója, az ne utazzon olyan országba (Olaszország, Kína, Dél-Korea és Irán), ahol a legsúlyosabb a járványügyi helyzet. A kormányzat kellő bölcsességet kért az állampolgároktól, amikor arról hoznak döntést, hogy külföldi országba utaznak. Arra is gondolni kell, hogy bármelyik országban robbanhat a járvány: Spanyolország nagyon közel van ahhoz, hogy az olaszhoz hasonló helyzet alakuljon ki, de az észak-európai országokban is rohamosan terjed a járvány.
Az Alaptörvény 53. cikkének harmadik bekezdése szerint a kormány rendelete tizenöt napig marad hatályban, kivéve, ha a kormány – az Országgyűlés felhatalmazása alapján – a rendelet hatályát meghosszabbítja. Gulyás Gergely mostani bejelentése szerint a kihirdetett veszélyhelyzet visszavonásig marad érvényben. Milyen lépéseket tehet meg a kormány a veszélyhelyzetben? A kormány ebben a helyzetben a katasztrófa elhárításához szükséges mértékben rendeleti úton több területen is hozhat döntéseket. Ezek közé tartozik többek között, hogy rendelettel előírható, hogy a termelési, ellátási és szolgáltatási kötelezettségek biztosítása érdekében a katasztrófák elleni védekezésért felelős miniszter a gazdasági tevékenységet folytató szolgáltatásra kötelezettek részére szerződéskötési kötelezettséget írhat elő. A szerződéskötési kötelezettség hatálya alá tartozó termékek és szolgáltatások körét rendelet határozza meg. Koronavírus: meddig tart a megfertőződéssel szerzett erős immunitás?. Többek között veszélyhelyzetben a közúti, vasúti, vízi és légijárművek forgalma a nap meghatározott tartamára, vagy meghatározott területére (útvonalra) korlátozható, illetve az ország egész területén vagy meghatározott részén ideiglenesen megtiltható.
Ezzel ellentmondásosak azok a hírek, amelyek szerint vannak, akik 2-3 hónappal az első diagnózisuk után újrafertőződnek. Vagyis a skála igencsak széles, pedig a világjárvány megállítása szempontjából fontos lenne, hogy pontosan meghatározhassuk, mennyi ideig élvezhetnek védettséget a gyógyultak - és a beoltottak. Merthogy egyelőre annak kapcsán is bizonytalanok a szakértők, hogy a koronavírus elleni oltások után milyen hosszú immunitásra számíthatunk. Azt biztosan tudjuk, hogy az engedélyezett vakcinák - hatásmechanizmustól függetlenül - "megtanítják" az immunrendszert az új típusú koronavírus elleni védekezésre. Az immunválasz során antitestek és a vírus ellen ható fehérvérsejtek termelődnek a szervezetben, így ha a védettség kialakulása után kerülünk kapcsolatba a vírussal, az immunrendszerünk felismeri és elpusztítja azt. Vagyis a vakcinák nem magát a koronavírussal való megfertőződést védik ki, hanem a SARS-CoV-2 vírus okozta megbetegedés kialakulását, illetve annak súlyos lefolyását.