A Beszélő Köntös - Filmek

Tuesday, 18-Jun-24 02:40:52 UTC

(1964) Kísértet Lublón (1976) Akli Miklós (1986) Szent Péter esernyője 1917 1935 1958 A Noszty fiú esete Tóth Marival 1928 1937 1960 A beszélő köntös 1941 1969 Tévéfilmek Prakovszky, a siket kovács (1963) Az én kortársaim (1964) A vén gazember (1966) Házasodj, Ausztria! (1970) Egy éj az Arany Bogárban (1970) Szent Péter esernyője (1971) A sipsirica (1980) A szelistyei asszonyok (1981) A körtvélyesi csíny (1995) Éji séták és éji alakok (2010) Tévésorozatok A fekete város (1972) Itt járt Mátyás király (1973) Beszterce ostroma (1976) Különös házasság (1984) Rövidfilmek Egy fiúnak a fele (1924) Egy éj az Arany Bogárban (1992)

  1. Beszélő köntös 1941 godine
  2. Beszélő köntös 1941 1945
  3. Beszeloő koentoes 1941

Beszélő Köntös 1941 Godine

Vonzerejét a fordulatos és romantikus alaptörténet mellett a sztárszínészek adják, akik a kor igényeinek megfelelő – ma már mesterkéltnek ható – színpadias gesztusokkal és hanghordozással alakítják a főbb szerepeket, de még a jellegzetes kabaréhumor sem hiányozhat a filmből (a forgatókönyvön a vígjátékíró Nóti Károly is dolgozott. ) Radványi ugyanakkor közvetetten, de mégis reagál az éppen zajló világégésre, a két ellenséges hatalom árnyékában a saját útját kereső Kecskemét városa hasonló helyzetben van, mint a világháborúba éppen a forgatás ideje alatt belesodródó Magyarország. Ez volt az első, részben színesben forgatott magyar film Hogyan készült? A beszélő köntös a korszakban kimagaslónak számító, 350 ezer pengős költségvetésből készült, amelyből bőven futotta nagyszabású díszletekre, kosztümös statisztériára és külső helyszínekre. 1941 májusában még fekete-fehér nyersanyagra kezdték meg a forgatást, csak később merült fel ötletként – a reklámcélokra készített színes diák nyomán –, hogy a hátralévő külső felvételeket színesben kellene rögzíteni (erre végül a Kecskeméthez közeli Bugacpusztán került sor).

Beszélő Köntös 1941 1945

A beszélő köntös 1969-es magyar film Rendező Fejér Tamás Alapmű Mikszáth Kálmán Műfaj történelmi film Forgatókönyvíró Fejér Tamás Dramaturg Karall Luca Főszerepben Iglódi István Páger Antal Zene Ránki György Operatőr Herczenik Miklós Vágó Farkas Zoltán Hangmérnök Wechter Ernő Jelmeztervező Katona Piroska Díszlettervező Vidéki Judit Gyártásvezető Onódi György Gyártás Gyártó MAFILM IV. Játékfilmstúdió Ország Magyarország Nyelv magyar Játékidő 78 perc Képarány 1, 37:1 Forgalmazás Forgalmazó MOKÉP Bemutató 1969. július 10. Eredeti magyar adó MTV1, m1 MTV2, m2 Duna TV Filmmúzeum Korhatár II. kategória (NFT/22729/2015) Kronológia Kapcsolódó film A beszélő köntös (1941) További információk IMDb A beszélő köntös 1968 -ban készült, 1969 -ben bemutatott magyar kalandfilm, melyet Fejér Tamás rendezett. Mikszáth Kálmán azonos című regénye alapján készült. A cselekmény [ szerkesztés] Szereplők [ szerkesztés] Iglódi István (Lestyák Mihály) Páger Antal (Lestyák András, szabómester) Detre Annamária (Cinna) Kállai Ferenc (Pereszneki Gábor) Görbe János (Kriston Ferenc) Tomanek Nándor (Zaládi Béla) Horváth József (Pató István) Fülöp Zsigmond (Ágoston Kristóf) György László (Inokai József) Őze Lajos (Ágoston, kecskeméti iparos) Bánhidi László (Pintyő hajdú) Harsányi Gábor (Kristóf hajdú) Gobbi Hilda (Özvegy Fábiánné) Szirtes Ádám (Zeke Máté) Rajz János (paraszt) Fónay Márta (Uginé) Gyenge Árpád (Ugi) Sívó Mária (I. vénlány) Bakó Márta (II.

Beszeloő Koentoes 1941

Nagy filmek: A beszélő köntös (1941) A cikk már legalább egy éve nem frissült, az akkor még aktuális információk lehet, hogy mára elavultak. "Az első magyar színes világfilm" - reklámozták premierje előtt az 1941-ben bemutatott magyar játékfilmet, ami nemcsak technikailag volt kiváló, hanem műalkotásként is jeleskedett. Nemhiába, leleményes nép a magyar. Ez többször is kiderült a történelem során, ez a film pedig ismét a bizonyítás egyik példája, mely a török időkbe kalauzol vissza bennünket, méghozzá Kecskemét szabad városába, amit a szemben álló ellenséges csapatok rendszeresen sarcolnak. A városatyák éppen azon törik a fejüket, hogyan lehetne megszabadulni a függetlenségtől, mert ugyan szép dolog a szabadság, de akkor senki nincs, ki megvédené őket. Sok töprengés után végül Lesták szabómester fiának jut eszébe a megmentő ötlet. Nyomban küldöttséget is indítanak Budára fényes ajándékok kíséretében, s azt kérik a szultántól, tegyék meg a várost valamelyik bég székhelyévé. Teszik mindezt abban a reményben, hogy hátha így megmenekülhetnek a zaklatásoktól.

Berlinből rendeltek Agfacolor nyersanyagot, a technológia azonban még kísérleti fázisban volt, ezért a biztonság kedvéért a színesben forgatott jeleneteket fekete-fehér verzióban is rögzítették – vagyis a stábnak duplán kellett dolgoznia. A filmnegatívokat a forgatási napok végén repülővel küldték el a München melletti laborba, az akkor már bombázott Németországba. Hol a helye a (magyar) filmtörténetben? A beszélő köntös bemutatója idején valóban kuriózumnak számított. A korabeli sajtóbeszámolók szerint heteken át telt házzal futott a film, és a színes jeleneteket a nézők minden alkalommal tapssal és ovációval fogadták. A kiváló operatőr, Hegyi Barnabás dokumentarista hangvételű képsorai a pusztáról – amelyek emlékeztetnek az 1936-os, korát megelőző Hortobágyra – mai szemmel is izgalmasak. A produkció utóélete is érdekes: a film kópiái eltűntek, és csak a nyolcvanas évek elején került elő egy példány Németországból. 1984-ben újra bemutatták idehaza, de csak fekete-fehér verzióban vetíthették, mert a színei elbomlottak.