ALKOTÓI TÁMOGATÁS A GULAG SZIGETVILÁG CÍMŰ SZÉPIRODALMI TANULMÁNYKÍSÉRLET LÉTREHOZÁSÁRA. MEGÍTÉLT ÖSSZEG: 0 RUBEL. Egy ismerősöm kérdezte, mi a véleményem a Kárpát-medencei Tehetséggondozó Nonprofit Kft. 2017-re szánt 400 millió forintos támogatásáról. Véleményem a Kárpát-medencei Tehetséggondozó Nonprofit Kft. 2017-re szánt 400 millió forintos támogatásáról a következő: Nyugat-szibériai-alföld és a Közép-szibériai-fennsík Javítómunka-táborok Főigazgatósága Tehetséggondozó Nonprofit Kft. Kollégiumi döntés NÉV: ALEKSZANDR ISZAJEVICS SZOLZSENYICIN HELY: KISZLOVODSZK PÁLYÁZAT LEÍRÁSA: ALKOTÓI TÁMOGATÁS A GULAG SZIGETVILÁG CÍMŰ SZÉPIRODALMI TANULMÁNYKÍSÉRLET LÉTREHOZÁSÁRA MEGÍTÉLT ÖSSZEG: 0 RUBEL PÁLYÁZATI SZÁM: 4579102/37 Ha kommentelni, beszélgetni, vitatkozni szeretnél, vagy csak megosztanád a véleményedet másokkal, a Facebook-oldalán teheted meg. Ha bővebben olvasnál az okokról, itt találsz válaszokat.
2015. december 11. 16:59 MTI "Szidalmazták és kinevették, istenítették és megvetették. De... Szolzsenyicin már csupán novelláival és a Gulag szigetcsoport című regényével megváltoztatta a világot, és ez tökéletesen elegendő ahhoz, hogy a halhatatlanok közé kerüljön" - írta halálakor egy moszkvai újság a 97éve, 1918. december 11-én született Alekszandr Szolzsenyicin Nobel-díjas orosz íróról. Szolzsenyicin 1918. december 11-én született az észak-kaukázusi Kiszlodovszkban, kozák értelmiségi családban. A rosztovi egyetem matematika-fizika szakával párhuzamosan az irodalom szakot is elvégezte, majd matematikát és csillagászatot tanított. A második világháborúban, 1941. októberétől tüzérként szolgált, többször kitüntették, előléptették. Mivel leveleiben bírálta Sztálint, a katonai elhárítás 1945. február 9-én letartóztatta, tárgyalás nélkül elítélték, nyolc évig raboskodott börtönökben, majd lágerekben. Itt is folyamatosan írt, papír helyett memóriájában rögzítve műveit. 1956-ban rehabilitálták, 1957-ben ismét tanári állást kapott.
Itt is folyamatosan írt, papír helyett memóriájában rögzítve műveit. 1956-ban rehabilitálták, 1957-ben ismét tanári állást kapott. 1959-ben negyvenöt nap alatt írta meg Ivan Gyenyiszovics egy napja című kisregényét, amely – művei közül elsőként – 1962-ben látott napvilágot a Novij Mir című folyóiratban. A szovjet koncentrációs táborok világát leplezetlen valóságában bemutató mű megjelenését személyesen Nyikita Szergejevics Hruscsov, a párt akkori főtitkára engedélyezte. Az olvadás időszaka Hruscsov 1964 októberi bukásával véget ért. A szovjet politikai klíma ismét fagyosra fordult, Szolzsenyicin műveit 1966 után már nem közölték a hivatalos sajtóban. A pokol tornácán és a Rákosztály című regényeit szamizdatban adta ki, az így sokszorosított példányok kerültek Nyugatra, miközben az író 1967-ben nyílt levelet intézett a cenzúráról a Szovjet Írószövetséghez. A kényszermunka-táborok történetét, az áldozatok szenvedéseit bemutató A Gulag-szigetvilág 1968-ban befejezett, majd Svájcba csempészett kéziratának első kötete 1973 legvégén, orosz nyelven jelent meg Párizsban.
Szolzsenyicint az 1956-os, a sztálini személyi kultuszt leleplező 20. pártkongresszus után rehabilitálták, így ismét tanár lett, már szabad emberként. Munkatempójáról sokat elmond, hogy 1959-ben három hét alatt írta meg kisregényét, az Ivan Gyenyiszovics egy napjá -t, amelyet a Novij Mir című folyóiratnak küldött el. A mű 1962-ben, a hruscsovi olvadás idején jelent meg, és Szolzsenyicin a saját élményei alapján mutatta be a lágerek rabjainak életét. Egyszerű nyelvezetével és hitelességével megdöbbentő erővel hatott Oroszországban és külföldön is. Hruscsov 1964-es bukása után azonban már nem adták ki a műveit a Szovjetunióban. Három évvel később, 1967-ben Szolzsenyicin nyílt levélben fordult az írószövetséghez, szót emelt a cenzúra eltörlése mellett, és követelte az ellene indított hajsza leállítását. 1968-ban Párizsban megjelent a Rákosztály és A pokol tornáca, és hamarosan több nyelvre is lefordították őket. 1969-ben viszont jött az írószövetség válasza: kizárták. Az indoklás szovjetellenesség volt.
Például a fiatal lányét, aki az iskolát frissen elvégezve fagylaltárusnak állt, és néhány volt osztálytársával találkozva örömében adott nekik ingyen egy kis fagyit, hogy majd a nap végén kipótolja a hiányt, de erre már nem volt lehetősége, lopás vádjával Kolimára vitték. Egy helyi tévésztár teljesen apolitikus, szemüveg nélkül szinte nem is látó, könyvelő apját 1938-ban azzal a váddal, hogy Lengyelországnak kémkedett, miközben egy szót sem tudott lengyelül, elvitték. Ekkor dübörgött a nagy terror: Nyikolaj Jezsov NKVD-főnök vezetésével egy év alatt közel 700 ezer embert végeztek ki, mielőtt őt is agyonlőtték (és sosem rehabilitálták). Akkoriban minden film és könyv kémekről szólt, a birodalom megszállottja volt a témának, rengeteg embert ítéltek halálra kémkedés vádjával bármilyen bizonyíték nélkül. A kémkedéssel vádolt férfit csak Sztálin halála után rehabilitálták, addigra évtizedeket húzott le börtönben. Fotó: in/Youtube A filmben felmerülnek olyan legendák is, mint hogy rengeteg embert azért vittek el, mert valaki besúgta őket.
Szolzsenyicint 1974. február 12-én letartóztatták, a Legfelsőbb Tanács hazaárulás vádjával megfosztotta állampolgárságától, másnap felültették egy NSZK-ba tartó repülőgépre. Könyvét szocializmus- és kommunizmusellenes pamfletnek nyilvánították, az Írószövetség a kapitalizmus hívének, az imperialisták szálláscsinálójának, fasisztának, sovinisztának és népellenesnek bélyegezte. Az írónak Willy Brandt nyugatnémet kancellár politikai menedékjogot adott, de Szolzsenyicin néhány nap múlva Zürichbe távozott. Még ugyanebben az évben átvette 1970-ben kapott irodalmi Nobel-díját, amit akkor már négy esztendeje nem tehetett meg. 1976-ban az Egyesült Államokban telepedett le, ahol visszavonultan élt vermonti birtokán. Száműzetése húsz évig tartott. 1989-ben a Szovjet Írószövetség megkövette, az őt állampolgárságától megfosztó döntést érvénytelenítették. Szolzsenyicin 1994. május 27-én tért vissza hazájába, ahol 1997-ben az Orosz Tudományos Akadémia rendes tagjává választották. Szolzsenyicin vonatra száll a távol-keleti Vlagyivosztokban 1994 nyarán (Kép forrása: Wikipédia/ Evstafiev/ CC BY-SA 3.
A miniszterelnök a háborúról és békéről, a haza üdvéről és a fenyegető veszélyekről írt új bejegyzésében. Orbán Viktor közösségi oldalán kiemelte, hogy már 12 éve egy erős Magyarországért dolgoznak, és ebben nem térítette el őket semmi. "Komoly dolgokról kell beszélnünk. Háborúról és békéről, a haza üdvéről és a fenyegető veszélyekről" – kezdte bejegyzését Orbán Viktor miniszterelnök a közösségi oldalán, melyben mindenkit arra kért, hogy "lássunk tisztán". Mióta az eszünket tudjuk, mióta létezik közös magyar nemzeti emlékezet, a magyarok mindig ugyanazt akarták a Kárpátok alatt. Legyen béke! Legyen szabadság! Legyen egyetértés – írta a miniszterelnök, aki szerint ehhez a három dologhoz ugyanarra van szükség: erőre. Gyenge nép nem kap békét, legfeljebb megkegyelmeznek neki. Gyenge nemzetnek nem jár a szabadság, legfeljebb hamisgulyás a barakkjába. Gyenge nép nem tud tető alá hozni semmilyen egyetértést, legfeljebb beletörődhet a sorsába – sorolta Orbán Viktor. Hozzátette, hogy a béke, a szabadság és az egyetértés "az erős népek jutalma".
A fideszes politikus szerint a parlamenti képviselők és Orbán Viktor is egyetért azzal, hogy akkor lesz vége a háborúnak, ha Ukrajna visszanyeri szuverenitását. Ruszkik haza! Legyen béke! – írta ki Facebook-oldalára Németh Zsolt, az Országgyűlés külügyi bizottságának fideszes elnöke múlt héten, ami felfordulást okozott a kommentelők között. Többek között olyan reakciók érkeztek a bejegyzésre, hogy "Jobb lenne, ha visszafogná magát. Legyen semleges, mint a kormány. " Más szerint "akkor sem fogalmazhat úgy, hogy ruszkik. Milyen magatartás ez?? Ön egy jobboldali politikus, nem MZP-féle. " Hétfőn Szabó Tímea, a Párbeszéd országgyűlési képviselője a Parlament folyosóján arról faggatta a fideszes politikust, hogy értette pontosan a határozott mondatait, amit írt, csak a magánvéleménye-e, vagy éppen így teszteli a Fidesz a szavazókon, hogy milyen fogadtatása volna a Putyin-barát politikától való elfordulásnak. Németh Zsolt azt felelte, hogy a béke nem képzelhető el másképpen, csak akkor, ha Oroszország véget vet a katonai agressziónak, és Ukrajna visszanyeri teljes területi integritását és szuverenitását.
Orbán Viktor szerint a hagyományos közösségek teljesen védtelenné váltak, mert nemcsak a politikai progresszió áll velük szemben, hanem a jog is. Ma az európaiaknak nincs joguk eldönteni, kivel kívánnak egy hazában élni, még akkor sem, ha a tömeges bevándorlás az egyéni identitásuk alapját jelentő hagyományos közösségek felbomlásához vezet - hangsúlyozta a kormányfő. Úgy fogalmazott: "Végső soron, alapjogi értelemben ma az európaiaknak nincs joguk hazájukhoz, nyelvükhöz, kultúrájukhoz, családjukhoz és Istenükhöz. " A miniszterelnök jelezte: az Alkotmánybíróság határozata ezzel szemben foglal állást, "a feje tetejéről a talpára állítja vissza az emberi jogok rendszerét". Felhívta a figyelmet arra, hogy ebben a megvilágításban érdemes olvasni mindazt, amit a testület az Európai Unió hatásköreiről és Magyarország szuverenitásáról ír. A magyar államnak kötelessége megakadályozni az önazonosság jelentős sérelmét, akkor is, ha ez az Európai Bíróság döntése vagy az uniós hatáskörgyakorlás hiányosságai miatt következik be - hangsúlyozta a kormányfő.