Nini, hátha eladnám a légjogomat? Mert lám, mégis csak van gondviselés. Míg az újságpapír margóján csinálom ezt a szomorú számvetést, megakad a szemem egy pársoros híren. Nem is a híren, csak a címén. »Légjogi konferencia Bostonban. « Én nem tudom, kik lesznek ott és mit fognak csinálni és az most engem nem is nagyon érdekel. De bizonyos, hogy a római jog megbukott. Vesmír – Wikiszótár. »Res corporales sunt, quae tangi possunt. « »Azok az anyagi testek, amelyek megfoghatók. « A levegő eszerint gazdátlan jószág volna, res nullius. De ez most már nem igaz. Ha van légjog, akkor a levegő se lehet semmi. Nem is az, a levegő mérhetetlen energiák forrása, világok országútja, amelynek jogviszonyait előbb-utóbb kodifikálni kell. Az alapelve a légjognak nem lehet egyéb, mint hogy azé a levegő, akinek a földje fölött van. A kis földbirtokos, akinek egy hektár földje van, már nagy levegőbirtokos. Százezer torma levegőnek a tulajdonosa. Ebben van húszezer tonna oxigén, nyolcvanezer tonna nitrogén, ezekből pedig lehet gyártani öt millió métermázsa chili-salétromot.
Ez az oka annak, hogy a Karinthy elkalandozásai a világűrben, szédületes futamai a térben és időben nem annyira valamely irodalmi salto mortale impresszióját keltik, ami leheletvisszafojtva, megfeszült idegekkel figyelünk, mint inkább idegen világokról s ismeretlen életekről és élményekről szóló mesék nemes és csodálatos tüzeként melegítenek, melynek fantasztikus fényénél jóleső hangulat gyermekké érezni magunkat, s amelybe elbámulva, titokzatosságokat megvilágosodni és öröknek hitt világosságokat kihunyni látunk. Milyen a világűr 1. Karinthy novelláinak jelentékeny része s éppen a most megjelent kötetben foglaltak néhány legszebbje vagy már témájának, vagy felfogásának természeténél fogva ilyen hatású. Novellái egészen különálló, nagy értékű produktumai irodalmunknak. Merész lendületük nem mindig egyenletes, néha megbénul vagy hanyatlik, de néha elragadóan szárnyaló egy káprázatos crescendóban, vagy megindító lankadású egy finom decrescendóban. Stílusának zamatát a tartalom sajátossága adja, s valami józan impresszionizmus.
Nem tudom honnan ered, de van valami olyan mondás, hogy azok a legalkalmasabbak a vezetésre, akik kurvára nem is akarnak ott lenni. Nyilván neki sem szorítottak a fejéhez pisztolyt, amikor elindult az elnökválasztáson, de nem hiszem, hogy esetleg az is a fejében volt, hogy egy honvédő háborút kell végigvinnie. Gondolom ő a frontember (ami láthatjuk mennyire fontos) és a tényleges katonai vezetést, a stratégiát rábízza a hadserege parancsnokaira. Színész, nem színész, elmenekülhetett volna, de nem tette. Milyen a világűr 3. Nyilván nem is a fronton harcol, de ott van, kitart a népével és hisz a harcukban. Nem a színészi pályája miatt ítéljük emberi mivoltában.
Mentálisan alapból gyenge vagyok, és a hangulatingadozás miatt érzelmileg olyannyira a padlóra kerültem mint még soha, és napok óta nem nagyon akar elmúlni. Odáig jutottam, hogy egy ölelésre mindennél jobban vágyom, de mivel nincs senki, ezért marad a kb 18 éves plüss Csacsi.
A ház asztalán fölragyog a bor; fenyők zúgnak a harangkondulásban. Gyökerek Utadat se látom, tudom - érzem inkább; tapostam a földben esővert szántáson tinókkal mezítláb, régen volt, fölöttem szóltak a pacsirták. S most, hogy jön a negyven, egyre jobban érzem, láthatatlan részem ott munkál a földben: belegyökereztem! Rapszódia az időről [ szerkesztés] Meggyfák alól Ősszel a fák nyári türelme átüt vérként a sárga szinen. Nyáron a fa nem kerül versbe - meg se látja a költői szem, s állja - megállja hősiesen. Milyen lett volna a ‘18-as választás egy Egységes Ellenzékkel : hungary. Mit gondol a nyárról a szántás szélin, mondjuk, a kései meggy? Megcsodálni jó volt-e pártás korában, - de nem kérdezi meg; tudja, jönnek az őszi szinek. A csata végén Dózsa György mikor seregére nézett, ahogy az egyre hátrált majd szétfutott, annyit tudott: megölhetik, de le nem váltják, örökre ö már a vezére.... És végül látta még a jobbágy fölött a végérvényesen két szálra bomlott fáma-ostort ahogy csördül s leng mint egy jelkép történelmedben, Magyarország. Ballada a szekeresről A folyónál még megitat s fuvart keres talán újra; meglelve a keskeny hidat, átporoszkált Dunántúlra.
Különben is egybevetve életkorát (amelyet ő sohasem árult el és amelyet nekem kellett a látszat szerint hozzávetőlegesen megállapítanom) ama helyekkel, amelyeket mind bejárt és ama kalandokkal, amelyeket állítólag mind átélt, - az időnek olyan intenzív kihasználását kellett volna föltételeznem, amit már törékeny fizikuma is valószínűtlenné tett. De meg kell vallanom, hogy az mindig csak utólagos kétely volt: az a sánta ördög, amely mögöttünk baktatva, az átélt örömök emlékeit széttapossa csúf patáival. Amíg Lukits Milos beszélt, én hittem neki és akárhova vezetett is, én vakon követtem őt. Világűr – Wikiszótár. Attól tartok, hogy a Caracas-bodega sűrű hajnali levegője, a gránát-vörös spriccerek és Cholnoky mosolygós kék szeme híján az elbeszélések legnagyobb szuggesztív ereje maradt ki. De ha a nagyérdemű olvasóközönség kételkedik az elbeszélésekben, arra kérem, hogy legalább azt higgye el, hogy nem én találtam ki azokat. Én szerény, alázatos krónikás-hűséggel jegyeztem le mindazt, amit egy ma már nem élő, különös ember a maga lázas hitének pecsétjével látott el.