2020-12-09 07:31 Szeptember elsejével az új tanév radikális változásokat hozott, megújult a középfokú szakképzés. Az átalakítás elsődleges célja a munkaerőpiac igényeihez az eddigieknél sokkal rugalmasabban alkalmazkodó és magas színvonalú szakképzési rendszer kialakítása volt. A rohamosan fejlődő és változó gazdaság elvárása, hogy jól képzett, értékes tudással bíró, felkészült szakemberek kerüljenek ki a szakképzésből, akik megállják helyüket és sikeresek lesznek a munkaerőpiacon. Az új szakképzési rendszerben új szemléletű oktatást vezettek be 2020. szeptember 1-jétől felmenő rendszerben, azaz az eddig indított képzések kifutnak a régi rendszer alapján. Az új szakképzési rendszerben az Országos Képzési Jegyzék (OKJ) helyét a Szakmajegyzék váltotta fel, amelyben 25 ágazathoz tartozó 174 alapszakma szerepel. Az alapszakmákat kizárólag iskolai rendszerben lehet tanulni. A Szakmajegyzékben többek között feltüntették az ágazaton belüli szakmák közötti átjárhatóságot, a képzés idejét, a digitális kompetencia szintjét.
- hirdetés - Az előző tanévben még a Gyulai Szakképzési Centrum Kossuth Lajos Szakgimnáziuma, Szakközépiskolája és Kollégiuma nevet viselte a mindenki által Mezgéként ismert intézmény, szeptemberben azonban már a Gyulai Szakképzési Centrum Kossuth Lajos Technikum, Szakképző Iskola és Kollégium küszöbét léphetik át a tanulók. De nem csupán a név módosult, hanem a szakképzési rendszer is. Emellett van még egy fontos változás az intézmény életében, a január 1-től megbízott igazgatóként tevékenykedő Pörneki Attila július 1-jén az iskola kinevezett igazgatója lett. A Szakgimnáziumból technikum lett, a szakközépiskolából pedig szakképző iskola. A Szakképzés 4. 0 stratégia szeptembertől élesben indul. A legfontosabb újításokról Pörneki Attila igazgatót kérdeztük. – Az új szakképzésnek legfontosabb célja a a rugalmasság. Ez elsősorban nálunk abban nyilvánul majd meg, hogy az iskolát körülvevő munkaerőpiachoz megpróbálunk még jobban alkalmazkodni. A helyi gazdaság szereplőivel szeretnénk a jelenleginél is szorosabb kapcsolatot kialakítani, és az itteni sajátosságokat megfigyelve képezni a diákokból szakembereket.
Hozzátette: mintegy 2 milliárd forintos fejlesztés során a csongrádi Diana Fegyvertechnikai Technikum és Kollégium fogja ellátni az ország hadiipari specifikációval rendelkező vállalatait szakképzett munkaerővel. Farkas Sándor, az Agrárminisztérium parlamenti államtitkára arról beszélt, hogy a hazai szakképzés, a szakmai munka, a jövő szakemberei alapvető letéteményesei a gazdaság működésének, ezáltal Magyarország jövőbeli sikerének. Az elmúlt tíz év munkájának köszönhető, hogy a külföldi cégek szívesen dolgoznak magyar szakemberekkel – mondta. Míg világszerte 42 százalékot estek a közvetlen külföldi befektetések, Magyarországon 140 százalékkal emelkedtek tavaly – emlékeztetett. A 2021-es eddigi adatok pedig még biztatóbbak, hiszen továbbra is érkeznek munkahelyteremtő beruházások, mert Magyarországot sok szempontból vonzónak látják befektetéseikhez a gazdaság szereplői. Ennek egyik kulcsa a szakemberek képzése. A szakmai-, szakmunkás munkának ismét az azt megillető helyet és megbecsülést kell elfoglalnia – emelte ki.
Magyar Nemzet: Megújuló iskolarendszer várja szeptembertől a tanulókat, még mindig lehet jelentkezni Szakképzési centrum Esztergomban Megújuló iskolarendszer várja szeptembertől a tanulókat, még mindig lehet jelentkezni. Bár a legtöbb nyolcadikos már tudja, melyik középiskolában folytatja tanulmányait ősztől, a rendkívüli felvételin augusztus 31-ig jelentkezhet az a néhány ezer diák, aki első körben sehová nem jutott be vagy időközben meggondolta magát. A szakképzésben sok változás várható, érdemes böngészni, hol maradtak üres helyek. Tanévkezdésig alakul még a leendő középiskolásokat fogadó intézményi kör, augusztus elején például létrejön az Esztergomi Szakképzési Centrum. Az országban működő több mint 380 szakképző intézményt így összesen 41 központ irányítja majd. – Magyarországnak szüksége van jól képzett, sikeres fiatalokra, ezért mindent megteszünk annak érdekében, hogy fejlesszük a szakképzést. Azontúl, hogy ősztől a teljes rendszert megújítjuk, az oktatók bérét átlagosan közel harminc százalékkal megemeltük, emellett pedig a tanulók is jelentős ösztöndíjakat kaphatnak, figyelemmel vagyunk a helyi sajátosságokra, igényekre is – magyarázta el lapunknak Schanda Tamás, az innovációs tárca parlamenti és stratégiai államtitkára.