Tehát a betegszabadságot követő időszakra, illetve a kivételt képező jogviszonyok esetére táppénz ellátás jár, amit az állami egészségpénztár fizet, maximuma napi 7 ezer forint, legfeljebb egy éven át. Nem jár táppénz például annak, aki fizetés nélküli szabadságon, gyesen van, nyugdíjas, vagy a keresőképtelensége alatt szünetel a biztosítási jogviszonya. A táppénzre való jogosultság időtartama függ attól, hogy a magánszemély saját, vagy gyermeke betegsége miatt keresőképtelen-e, mennyi ideje folyamatos a biztosítási ideje, illetve korábban részesült-e már táppénzben. Betegszabadság vagy táppénz? – Consult-Trator Kft.. A táppénzszámítás szabályai 2015-től jelentősen módosultak; összegét több tényező is befolyásolja, ilyenek a jövedelem, a számítás alapjául szolgáló jövedelemmel ellátott időtartam ('irányadó időszak'), a táppénz alapján képező naptári napi jövedelem, valamint a táppénz százalékos mértéke. Újdonság, hogy a számítást a munkáltató által a NAV felé bevallott havi járulékbevallásban lévő jövedelem alapján végzik, ezzel növelve a foglalkoztatói felelősségvállalást.
Ez azért fontos, mert bizonyos esetekben akár a táppénzt is megvonhatják a biztosítottól, ha nem a szabályok szerint jár el. Megszüntethetik a táppénz folyósítását, ha indoklás nélkül nem jelenik meg a beteg a kötelező orvosi vizsgálaton, nem járul hozzá a keresőképtelenség elbírálásának az ellenőrzéséhez, nem tartja be az orvos utasításait, tudatosan késlelteti a gyógyulást. A keresőképtelenséget akár ellenőrizheti is a területileg illetékes járási hivatal, illetve a munkáltató is kérhet felülvizsgálatot, ha tudni szeretné, hogy valóban keresőképtelenségről van szó. A felülvizsgálat díja 15. Adófórum • Téma megtekintése - táppénz igénylés visszamenőleg. 800 forintba kerül, ezt a munkáltatónak kell megfizetni. Mi történik, ha külföldön lesz valaki keresőképtelen? Ha külföldön válunk keresőképtelenné, akkor sincs gond, ugyanis ha az Európai Unió országaiban, illetve Svájcban, Liechtensteinben, Izlandon vagy Norvégiában betegszünk meg, akkor úgy kell tekinteni a kiállított igazolásra, mintha itthon állították volna ki. A táppénzes kérelem mellé az eredeti igazolást kell csatolni, attól függetlenül, hogy azt milyen nyelven állították ki.
Táppénzre mindenkit csak a saját háziorvosa vehet, ezért ha valaki más városba költözik, (mondjuk házasságot köt valakivel, és a párjához költözik, és várhatóan a továbbiakban az adott településen fog élni), célszerű egy ottani háziorvoshoz bejelentkezni, lehetőleg még akkor, amikor nincs semmi egészségügyi probléma. Az is megeshet, hogy amikor valaki lakóhelyétől átmenetileg van távol (nyaraláskor, vagy kiküldetésben, stb) baleset éri, vagy éppen az ország másik felében lázasodik be, kap el egy vírusos fertőzést. Ilyen esetekben az otthoni háziorvossal haladéktalanul fel kell venni a kapcsolatot. Telefon megbeszélés alapján az ismert betegünket minden további nélkül, mintegy bizalmi alapon táppénzre tudjuk venni. Az EESZT (felhő) felületében bizonyos szakorvosi leleteket már látunk, tehát érdemben is tudunk kommunikálni egy esetleges távoli orvosi ellátással kapcsolatosan. Természetesen hazaérkezéskor a betgnek jelentkeznie kell a rendelőben. Ugyanez vonatkozik természetesen azokra is, akik Szolnokon betegszenek meg, és bárhol máshol van a háziorvosuk.
Táppénz vagy betegszabadság? Mindkét fogalmat gyakran használjuk, de fontos, hogy ezeket ne keverjük össze, hiszen két különböző időszakra vonatkoznak. Amikor valaki a saját betegsége miatt válik keresőképtelenné, akkor az első 15 munkanapra betegszabadságot vehet igénybe. A 15 nap nem egy betegségre vonatkozik, hanem egy egész évre - ennyi betegszabadságot adhat ki összesen a munkáltató. Ez alatt az idő alatt nem táppénzre jogosult a dolgozó, hanem a munkabér alapján kiszámított távolléti díj 70 százalékára. A munkáltató dönthet úgy, hogy ennél többet fizet az alkalmazottnak, akár száz százalékban is térítheti a betegszabadságra járó bért. A távolléti díj adó- és járulékköteles. Keresőképtelenség esetén nem mindenki jogosult betegszabadságra: többek között az egyéni vállalkozók, a megbízási szerződéssel dolgozók, valamint azok sem, akik üzemi baleset és foglalkozási betegség miatt váltak keresőképtelenné. Ugyanez vonatkozik a veszélyeztetett várandósság időszakára is a kismamáknál. Szintén nem mehet betegszabadságra a szülő, ha a gyermeke megbetegszik; ez a lehetőség csak akkor adott, ha ő betegszik meg.