Radikalitás bátorsága koronként, társadalom részérl szankciók (Szókratész, Bruno, Schlick). Reflektálás, megalapozás fogalma. "Metafizikai szükséglet". Vizsgálódás útja: methodosz. Szabad, az észnek elkötelezett gondolkodás eszménye. A problématudat elmélyülése, pl. tapasztalat és megismerés kérdésében, tévedések körülhatárolása, elrelépés végleges igazságok nélkül is. Világkép a mítoszban. Logosz: a kozmosz rendezettsége, görögöknél centrális fogalom. I. e. 800−200 között: világtörténelmi szellemi események: kínai, indiai filozófia, Upanisádok, Iránban Zarathusztra, Palesztinában próféták, görög mvészet és filozófia. Mítosz felbomlása, ember elbizonytalanodása, de nyitottsága. Arisztotelész: csodálkozás a filozófia eredete. Platón: mit kell tennie és elszenvednie egy olyan lénynek, mint az ember? Thalész óta folytonosság: mi mindennek a lényege? Honnan ered, mit rejt a felszín? Thalész gúnyolásának háttere. "A világnak mélye van", rétegzettség, igazság elrejtettsége, kutatandósága, látszat.
Milyen haszonnal kecsegtet, ha filozófiával foglalatoskodunk? "Minden embernek van valamiféle filozófiája, akár tud róla, akár nem"- írta Karl Popper [kárl popper]. Ennek átvizsgálása azzal az előnnyel járhat, hogy ha valamilyen problémába ütközünk életünk során, magabiztosabban hozhatjuk meg döntésünket, tisztábban átláthatjuk a dilemmát. A filozófia jó eszköz arra is, hogy fejlesszük magunkat a gondolkodás módszereiben. Ezt a képességet utána nem csupán a filozófiai kérdések megválaszolásánál kamatoztathatjuk, hanem az élet más területein is komoly előnyt jelenthet. A filozófia emellett művelői szerint kimondottan élvezetes. Jaspers [jászpersz] szerint a filozófia törekvést jelent arra, hogy a többi emberrel valódi kommunikációt folytassunk, ne csupán fecsegjünk üres kérdésekről. A "Mi a filozófia? " kérdés maga is filozófiai kérdés, vagyis nincs egyértelmű válasz rá, mert a filozófia önmagát határozza meg gyakorlásának módjával. Platón szerint a filozófusok közbülső állapotban vannak egyrészt a tudatlanok és közönyösök, másrészt a tökéletes tudás birtokában lévők, azaz az istenek között.
Megtekintések száma: 393 Karl Jaspers 1883. február 23. Németország – 1969. február 26. Svájc A filozófust jelentő görög szó philoszhophosz különbözik a szophosz-tól. A bölcsesség (a lényeg) kedvelőjét jelenti, megkülönböztetve őt attól, aki azt hiszi, hogy a bölcsesség birtokában van. A szó jelentése ma is érvényes. A filozófia lényege nem az igazság birtoklása, hanem az igazság keresése, tekintet nélkül arra, hogy hány filozófus hamisítja meg a szó értelmét dogmatizmusával, az oktató elvek tömegével, azzal a szándékkal, hogy végérvényes és teljes legyen. A filozófia úton-levést jelent. Kérdései lényegesebbek válaszainál, s minden kérdés további kérdést szül. (Karl Jaspers) Martin Heidegger 1889. szeptember 26. Németország – 1976. május 26. Egyetlen tudomány mint tudomány, azaz szigorúan véve mint tudomány sem tudja megközelíteni saját alapfogalmait és azt, amit ezen fogalmak megragadnak. Ez a tény azzal függ össze, hogy egyetlen tudomány sincs abban a helyzetben, hogy saját tudományos eszközeivel önmagáról is tehessen kijelentéseket.
Hogy tudjuk úgy irányítani érzelmeinket, hogy közben nem sérülnek sem mások, sem mi magunk. Rájövünk arra, hogy a világot szépség és harmónia hatja át, még ha nem is mindig nyilvánulnak meg egyértelműen. Mindebből mély belső derű fakad, amelyet méltán nevezhetünk boldogságnak. Ha egyszerű, kis dolgoknak örülünk, ha könnyen száll arcunkra a mosoly, ha mindennap készek vagyunk valami újat megtanulni, ha sietség és szünet nélkül haladunk céljaink felé, akkor boldognak nevezhetjük magunkat. Használjuk képzelőerőnket képzelgés nélkül, álmodjunk megvalósítható álmokat, vállaljunk értelmes kalandokat, szeressünk mérlegelés nélkül – mindezekkel elérjük a szilárd boldogságot.
Itt áll a mitikus ember és a civilizált ember. Ebben a tekintetben az emberiség eredetét tanulmányozzák, figyelembe véve a kreacionista elméletet, mint evolucionista elméleteket. Az ember, mint másokkal Amikor "emberről beszélünk másokkal" beszélünk, tanulmányozzuk, hogy az ember hogyan fogadja el a "másokat", legyen az az ő gondolatai, gondolatai és attitűdjei. Ebben az összefüggésben olyan aspektusokat vizsgálunk, mint: szeretet, félelem, kedvesség, nagylelkűség, barátság, tisztelet, empátia,. Az ember mint az "Abszolút" Ebben az esetben az abszolút tőkét írják, mert ezt a kifejezést Isten szinonimaként használják, amelyet az ember már létezésének kezdete óta pihenés nélkül keres.. Ebben a vonatkozásban kiemelkedik, hogy jelenleg az emberi lény nem tartja szükségesnek, hogy Isten kereséséhez forduljon, hogy képes legyen megoldani a problémáit, de most úgy véli, hogy magára vállalja magát. Most az embert úgy tekintik, mint aki felelős a világért, amelyben él, ahogy Harvey Cox mondta a "La cité Séculiere" című könyvében.