Rusvai Miklós virológus Kóbor János haláláról: "Remélem, hogy a tragikus sorsa több oltásellenest is meggyőz" Kóbor Jánosnak könyörögtek a barátai, hogy oltassa be magát, a legendás zenész azonban nem tette ezt meg, bízott az immunrendszerében. Dr. Rusvai Miklós virológus elárulta, mit gondol az Omega frontemberének halálával kapcsolatban. "Nagyon sajnálom, hogy életét veszítette Kóbor János. Én is ahhoz a korosztályhoz tartozom, amelyik az Omega, Illés, Metró zenekar zenéjén nőtt fel. Rajongtunk értük. Ők a mi korosztályunk zenekarai. Őszintén sajnálom őt. Sok jó zenét hallottunk tőle, de remélem, hogy a tragikus sorsa több oltásellenest is meggyőz. Kóbor János a 70 év feletti korosztályhoz tartozott, nyilván a fiatal oltástagadók azt mondják, hogy ebben a korban már akár oltják, akár nem, meghalhat az ember, még akkor is, ha egészséges. A szintén oltástagadó hírében álló Csollány Szilveszter viszont egy sportember, ráadásul évtizedekkel fiatalabb Kóbornál, mégis nagyon rossz állapotban van a vírus miatt.
Nemcsak hazánkban, de az egész Európai Unióban gond, hogy nem áll rendelkezésre elegendő vakcina a koronavírus elleni nyájimmunitás eléréséhez, miközben a szakemberek már a harmadik hullámra figyelmeztetnek. Ezzel párhuzamosan rendkívül éles politikai csatározások zajlanak a kínai és orosz vakcinákkal kapcsolatban. Erről is kérdeztük Rusvai Miklós virológust, víruskutatót. Interjú. Duda Ernő virológus professzor a Szeged Televíziónak úgy nyilatkozott, hogy a nyugati és a kínai vakcinák között "körülbelül akkora különbség van, mint egy duplafedeles, propelleres repülőgép és mondjuk egy lopakodó repülőgép között". Duda professzor úrnak teljesen igaza van, a modern genetikai technológiának az mRNS-ek vakcinák a csúcsképviselői. Ebben az értelemben az inaktivált vakcina, amilyen a Sinopharm-féle is, egy valóban legalább 100 éves technológia, ami viszont nagyon jól bevált. A Magyarországon használt vakcinák közül is több így készült, például a hazánkban is gyártott influenza vakcina, amit évente több tízezer ember adat be magának.
Rusvai Miklós szerint gyorsan tisztázni lehetne, hogy mi igaz abból, amit a kínai járványügyi hatóság vezetője mondott a Sinopharm oltóanyagáról. Van-e visszatérés a "normalitáshoz" az oltásoknak köszönhetően? Mennyire fenyegetőek a vírus különböző mutációi? Kell-e tartanunk újabb járványhullámoktól? Cikksorozatunkban megtalál mindent, ami a koronavírus-járványról tudnia kell. Sem igazolni, sem megcáfolni nem lehet azt, amit hétfőn Gao Fu, a kínai Járványügyi és Betegségmegelőzési Központ vezetője a Magyarországon is használt Sinopharm-vakcináról mondott, mert ez az oltóanyag kikerülte az európai transzparens engedélyezési eljárást – nyilatkozta Rusvai Miklós virológus a Népszavá nak. Az oltóanyagról elismert szaklapban sem jelent meg tudományos közlés. Gao Fu az inaktivált vírust tartalmazó vakcinákról mondta el egy előadáson, hogy azok – az mRNS alapú vakcinákhoz hasonlítva – gyengén teljesítenek. Ezután Müller Cecília országos tiszti főorvos az operatív törzs hétfői sajtótájékoztatóján erősítette meg, hogy a magyar kormány nem foglalkozik a kérdéssel.
Rusvai Miklós neve minden magyar tévénéző számára ismerősen csenghet. Az állatorvos-virológus a 2020-as esztendőben, a koronavírus-járvány kitörése után tett szert nagy népszerűségre. Azóta egy televíziós interjúra sem mondott nemet, hogy szaktudásával és tanácsaival segítse az embereket. Bár a képernyőn elegáns öltönyt viselve szoktuk meg, a hétköznapokban nem ez a megjelenés jellemző rá. A tanyasi munkához nem is húzhat zakót, otthonában munkásruhában látja el a mindennapok feladatait a ház körül. Rusvai Miklós tanyasi élete Feleségével, Violával Inárcson, Pataktanyán élnek az erdő szélén egy héthektáros birtokon, amelyen csirkékkel, birkákkal és egyéb háztáji állatokkal, valamint méhekkel osztoznak. A 68 éves szakember minden feladatot maga lát el: kaszál, bálázik, bozótot irt, valamint ő nyírja, körmöli és eteti mind a húsz birkáját, akiket a nevükön szólít. Gyerekkora óta álmodott erről az életvitelről, szülei első generációs értelmiségiek, rajtuk kívül minden felmenője a földművelésből élt.
"Akármelyik vakcinát is kapja bárki, három oltás után is meg lehet fertőződni. Csak a tünetek mások, enyhébbek, mint annál, akit egyáltalán nem oltottak be. Mert a fertőzéstől nem véd meg. Nagyon remélem, hogy meg is fogok fertőződni én is, amíg magas a szervezetem immunitása" - mondta.
Viszont ha ez ilyen bevált technológia, akkor miért ez a nagy titkolózás a kínai vakcina körül? Ezt pontosan én sem tudom, de az autoriter rendszerek sajátossága a titkolózás, még akkor is, ha nincs okuk rá. Egyelőre valóban nagyon keveset tudunk ezekről a vakcinákról. A Sinopharm február 13-áig zároltatta azokat a nagy mennyiségű, nagy létszámú kísérleti csoporton végzett vakcinázásoknak az eredményeit, amiket többek között 60 évnél idősebb embereken is végeztek. Tehát elvégezték ezeket a teszteket, csak nem nyilvánosak az eredmények, még a tudományos közvélemény számára sem. Azt feltételezem, hogy a szabadalom-védelmi eljárás miatt nem hozták még nyilvánosságra ezeket az információkat, hogy ne tudják azokat idő előtt lekoppintani a versenytársak. Más észszerű okot én nem látok. Ugyanakkor, ha engedélyeztetni akarják a felhasználást, vagy ha egy-egy országban vészhelyzeti alkalmazásban akarják használni a kínai vakcinát, akkor a gyártónak át kell adnia a teljes – ma a még nem hozzáférhető – dokumentációt is az illetékes nemzeti hatóságnak.