11:19 #Kudlik Júlia #Delta #interjú Kudlik Júlia elképesztő titkokat árult el televíziós múltjáról, a Delta forgatásáról Fotó. RAS Elképesztő titkokat árult el a Delta forgatásáról a 76. születésnapját ünneplő Kudlik Júlia. 1964. február 29-én láthattuk őt először a képernyőn bemondóként. Csinos volt, határozott és szépen formálta a szavakat, a mondatokat. Kell ennél több? Bizony kellett. "A bemondóknak nagyon szigorú feltételeknek kellett megfelelniük. Diploma, két nyelvvizsga, hat nyelven kellett tudni a kiejtési szabályokat és hetenként beszédtechnika órára járni…" - Így emlékszik vissza Kudlik Júlia a kezdetekre. Ki gondolná róla, hogy egyébként bohócnak készült, nem mellékesen pedig versenyszerűen kosárlabdázott. Ki vezette be a devizahitelt part. Majd volt olyan időszak, amikor azt mondta, orvos leszek! "Édesapám autószerelő volt, édesanyám pénztáros egy budapesti kávézóban. Anyukám délvidéki, én hatéves koromig szerbül beszéltem az iskolában és a nagymamától tanultam meg magyarul. A szüleim igyekeztek mindent megadni és nagyon komolyan vették a taníttatásomat.
A családok éve "jegyében" gyermekes családokat is utcára raktak még a közelmúltban is. Közben milliárdokat költenek annak reklámozására, hogy a magyar reformok működnek, Magyarország jobban teljesít. Ki vezette be a devizahitelt 2017. Vajon melyik harmadik világbeli országra gondolhattak, hiszen az Unióban igencsak sereghajtók vagyunk minden jelentősebb mutatóban. Talán nem ártana tudatosítani a teljes igazságot, mert sajnos a magyar emberek többsége meg van vezetve. Pár napja az ATV telefonos műsorában arról győzködte egy hölgy a nézőket, hogy Orbánnak semmi köze sincs a devizahitelekhez. Szinte meg sem hallotta a riporter közbevetését, hogy valójában melyik kormány tette meg az első lépést. Az első Orbán -kormány, csak erről a Fidesz kommunikációja "véletlenül" mindig elfeledkezik.
Miért is tették volna? Sokkal jobban megérte mindenkinek az állami kamattámogatású hitellel élni. Aki nem hiszi, nézzen (régi) Portfóliót: 2004 előtt a devizaalapú lakossági kölcsönök aránya a 0% környékén mozgott. Az Erste 2003-ban euróalapú hitellel lépett a piacra, majd sorra jöttek a többiek: az azóta a CIB Bankba olvadt Inter-Európa Bank, aztán 2004-ben a K&H, a Raiffeisen, az FHB, a Budapest Bank, majd kissé lemaradva az OTP. (... Mi a véleményetek arról, hogy a FIDESZ bár előszeretettel támadja a.... ) A svájcifrank-alapú ingatlanhitelezés is 2004-ben pörgött fel, ekkor jelent meg többek között az Erste, az MKB, a Budapest Bank és a K&H frank alapú terméke is. ( Index - Így lettünk mi frankfüggők, 2011) A privátbanki üzletágban már 2001-től jelen volt - de a mértéke természetesen elhanyagolható volt, és a kockázata is, ugyanis csak jelentős deviza-vagyonnak vagy deviza jövedelemmel rendelkező ügyfelek vehettek fel devizahitelt. ) "Annyit sikerült elérni, hogy megpróbáltunk a Felügyelettel közös felhívást kiadni a devizahitelek veszélyeiről. Az elhúzódó egyeztetések miatt ez csak 2008 tavaszára készült el.