Ezek egyértelműen felhívták a figyelmet a középkori falképek, illetve a Szent László-legenda ábrázolásainak a jelentőségére. Első közös mentőakciójuk a lebontásra ítélt sepsibesnyői református templom freskóinak a megörökítése volt. 1882 és 1905 között összesen 23 erdélyi és észak-magyarországi helyszínen dokumentáltak, Huszka a másolás mellett fényképezett is. A műemlék-feltárási jelentések a Műemlékek Országos Bizottságához kerültek, de számos anyagot őriz a Néprajzi Múzeum, ezekhez Huszka hagyatékának megvásárlásakor jutott az intézmény. Írta: Szende László, Magyar Nemzeti Múzeum - Adattár Felhasznált irodalom: Jánó Mihály: Színek és legendák. Tanulmányok az erdélyi falfestmények kutatástörténetéhez. Sepsiszentgyörgy – Csíkszereda, 2008 Jánó Mihály: Szent László a lovagkirály. Falképek a székelyföldi templomokban. Szent László | Jókai Mór Összes Művei | Kézikönyvtár. Rubicon, 28. (2017. ) 9. : 46-61. Jékely Zsombor – Kiss Lóránd: Középkori falképek Erdélyben. Budapest, 2008. Huszka József, a rajzoló gyűjtő. Kiállítás a Néprajzi Múzeumban, 2005. május 14.
A további képek beazonosítása bizonytalan: Krisztus pokolra-szállása, egyik égi megjelenése vagy mennybemenetele, de az sem zárható ki, hogy Szent Pál megtérését örökítették meg. A sorozatot Szűz Mária, illetve talán Szent Kozma és Damján alakjai zárják. Az északi fal felső sávjában a Szent László-legenda történetét ábrázolták. A kerlési ütközet megjelenítése során a szembenálló felek egyaránt sávos pajzsot használnak, a pogányok közül kiemelkedik a későbbi leányrabló "kun" süveges feje. László kivált a magyar katonák sűrűjéből, miként a Képes Krónikában áll: "meglátott egy pogányt, aki a lova hátán egy szép magyar lányt vitt". Az üldözés során a kun nyilával a hercegre lő. Érdekes az elrabolt lány szerepe, mivel a lovon ülve egyik kezével a gyeplőt, míg a másikkal az íjat tartja, ezzel segítve elrablóját. A birkózás során a leány már László mellé állt, mert bárddal sújtott a kun lábára. Az összecsapásból a lovak sem maradnak ki, ágaskodva küzdenek egymással. Szent lászló rajzok ii. A ciklus végén László a legyőzött kun fejét tartja, amit a leány karddal vág le.
Éppen Szent László királyunk emléknapján, június 27-én jött ki a nyomdából egy igen érdekes, izgalmas kiadvány, amely az Erdélyben fellelhető Szent László-ábrázolásoknak ered nyomába. Az olvasó pedig nemcsak szövegből tájékozódhat, hanem Kristó Róbert fotói által az egyes ábrázolásokat is megszemlélheti. A kiadvány előtörténetéről, a benne rejlő érdekességekről, újdonságokról a kötetet összeállító és szerkesztő Hegedűs Enikő művészettörténésszel, a Gyulafehérvári Római Katolikus Főegyházmegye művészeti referensével beszélgettünk. Hogyan és honnan született az ötlet? Amikor 2016 decemberében véget ért a Márton Áron-emlékév, a Nemzetpolitikai Államtitkárság bejelentette, hogy 2017-et Szent László évének szánják, őt állítják példaképnek. Rajz | Szent István Katolikus Általános Iskola. A Verbum Kiadó igazgatójával, Szőcs Csabával, ekkor beszéltünk arról, hogy meglehetősen sok Szent László-ábrázolás van az egyházmegyénkben, amelyek nem ismertek, és talán ez az év számunkra is lehetőséget kínál arra, hogy ezeket bemutassuk. Úgy gondoltuk, hogy a Gyulafehérvári Római Katolikus Főegyházmegye területén lévő ábrázolásokat mutatjuk be, és nem hagyjuk ki azokat az egykori, középkori templomokat sem, amelyek már nem katolikus, hanem evangélikus vagy református tulajdonban vannak.
A település Háromszéken, Sepsiszentgyörgy szomszédságában található, első említése – Kylien – az 1334-es pápai tizedjegyzékből származik. A középkori templom a reformáció során először a református, majd az unitárius egyház birtokába került. Az egyhajós, a hajóval megegyező szélességű, sokszögzáródású szentéllyel és a nyugati hajófalhoz illesztett négyszögalapú toronnyal ellátott épület egy 1802-es földrengés során megsérült, a freskók a javítás után kerültek napvilágra. Huszka a felmérés elkészítéséhez a főispán segítségével meg tudta szerezni az unitárius püspök jóváhagyását. A mészréteg lekaparása után a hajó déli, nyugati és északi falain, két regiszterben megfestett falképsorozatokra bukkantak. Az adattári rajz a hajó nyugati és északi falán elhelyezkedő falfestményeket ábrázolja. Szent lászló rajzok peter. A nyugati fal alsó regiszterében Krisztus passiójának jelenetei – Krisztus ostorozása, Krisztus Pilátus előtt, a Töviskoronázás, és a Keresztvitel – vehetők ki. A folytatás az északi falon található, a ciklus első jelenete a Keresztrefeszítés, majd a Levétel a keresztről, Krisztus siratása, illetve a Feltámadás látható, ez utóbbiban egy diadalmas Krisztus-alakkal.
Tanárként erdélyi iskolákban – Dés, Sepsiszentgyörgy – helyezkedett el, az oktatás mellett arcképeket, illetve hangulatos tájképeket festett. Már ekkor felfigyelt a terület páratlan értékeire: "A havasok védte elrejtett zúgokban Háromszék- és Csík-megye szép térségei szélén, meg Udvarhelymegye vizei mentén, szűk bölcseiben a régi magyar kultúra, az ősi magyar civilizáció megbecsülhetetlen kincsire találtam, melynek még emlékezete is kiveszett a magyar Alföldön. Szent lászló rajzok biblia. " – emlékezett vissza egyik művében. Sepsiszentgyörgyön kapcsolatba került a Háromszéki Háziipari Egyesülettel, és az Iparügyi Minisztérium anyagi támogatásának köszönhetően 1881 és 1883 között a nyári szünet idején gyűjtőutakra indult, hogy felmérje a székelyföldi falvak templomainak falképeit és berendezéseit. 1885-ben megjelent "A magyar díszítő styl" című művével a szakma figyelmét is felkeltette, és Trefort Ágoston kultuszminiszter 1885 szeptemberétől 1888 júliusáig fizetett szabadságot biztosított számára, hogy tovább folytassa kutatásait.
Sakkverseny Szabadidőmben szívesen sakkozom. Sajnos a vírushelyzet miatt ebben a tanévben nem indult szakkör, de délutánonként szoktunk játszani néhány osztálytársammal. Elhatároztam, hogy megszervezem iskolánk első sakkversenyét. A rendezésben sokat segített nekem Juhász Martin. Huszonketten jelentkeztek a megmérettetésre. Négy korcsoportra osztottuk a versenyzőket. A következő eredmények születtek: 3-4. évfolyam 1. Kerekes Patrik 2. Jaczenkó Áron és Saláta Mátyás 3. Csáji Mátyás és Török Balázs 5-6. Sohajda Zsolt Balázs 2. Hajkó Tamás 3. Szent lászló-legendát ábrázoló rajz Sepsikilyénről – Lovagkirály. Németh Imre és Udvari-Nemes János 8. Csordás Kevin 2 Gulyás-Mátyás Zoltán Köszönjük a Sakkszövetségnek, hogy az órákat és a táblákat biztosították nekünk, így teljesen hivatalos volt a verseny. Köszönjük az iskola vezetőségének, hogy gondoskodtak a jutalmakról. Remélem, hogy ezzel hagyományt teremtettünk, és jövőre is megrendezésre kerül ez a verseny. Sohajda Zsolt Balázs 6. a
430 x 1156 mm-es méretével a munka kiemelkedik a többi rajz közül. Jánó Mihály kutatásaiból tudjuk, hogy Huszka 1885 nyarán járt Sepsikilyénben (ma: Chilieni, Románia). A település Háromszéken, Sepsiszentgyörgy szomszédságában található, első említése – Kylien – az 1334-es pápai tizedjegyzékből származik. A középkori templom a reformáció során először a református, majd az unitárius egyház birtokába került. Az egyhajós, a hajóval megegyező szélességű, sokszögzáródású szentéllyel és a nyugati hajófalhoz illesztett négyszögalapú toronnyal ellátott épület egy 1802-es földrengés során megsérült, a freskók a javítás után kerültek napvilágra. Huszka a felmérés elkészítéséhez a főispán segítségével meg tudta szerezni az unitárius püspök jóváhagyását. A mészréteg lekaparása után a hajó déli, nyugati és északi falain, két regiszterben megfestett falképsorozatokra bukkantak. Az adattári rajz a hajó nyugati és északi falán elhelyezkedő falfestményeket ábrázolja. A nyugati fal alsó regiszterében Krisztus passiójának jelenetei – Krisztus ostorozása, Krisztus Pilátus előtt, a Töviskoronázás, és a Keresztvitel – vehetők ki.