Rövid pihenő a falu melletti Petőfi emlékműnél, nagy költőnk halálának feltételezett helyszínén. Ezt követően az egykori szász város, Segesvár romantikus, középkori óvárosával ismerkedünk (UNESCO világörökség). Utazás a Gyergyói-medence irányába. Útközben pihenő a fazekasművészetéről híres Korond községben (erdélyi népművészeti tárgyak kirakodóvására), majd séta a szovátai Medve-tó partján. Szováta Székelyföld legnépszerűbb nyári üdülőhelye, a fürdőtelepen gyönyörű villák sorakoznak, melyek jó része még a Monarchia időszakában épült. A délutáni órákban a Keleti-Kárpátok két természeti csodájával ismerkedünk. Először sétálunk a vadregényes Gyilkos-tó partján, majd a Kárpátok keleti lejtőin leereszkedünk a Békás-szorosba. Dracula háza, Segesvár.. A Békás-patak szurdokának nincs párja az egész Kárpátokban, drámai hatásúak a 200-300 méter magas, szinte függőleges sziklafalak jó egy kilométeren keresztül. Késő délután séta Gyergyószentmiklós hangulatos belvárosában, majd továbbutazás a csíkszeredai szállodába (1 éj).
[3] Jelenleg múzeum működik benne. A popkultúra Drakula gróf lakhelyeként tartja számon, bár sem a könyvbeli Drakula gróf, sem a vele azonosított Vlad Țepeș nem köthető ehhez a helyhez. A kastély leírása [ szerkesztés] A kastély 100 m magas hegyen épült, trapéz alaprajzú, É–D-i irányú belsőtornyos vár. A vár egyetlen bejárata a déli várfalból kiugró, négyszög alaprajzú, ágyúlőréses, vastag falú kaputorony emeleti részén nyílik, melyhez eredetileg elmozdítható falépcső, ma kőlépcső vezet. A kaputornyon keresztül a vár udvarára tehát kocsival vagy lóval bejutni nem lehetett. A legkeskenyebb és egyben a leginkább védelemre szoruló oldala a széles árokkal megerősített keleti, melyet 4 m vastag kőkockákkal borított, tömör pajzsfal zár le. Drakula vára is ott van már a Mini-Magyarországban – megmutatjuk | Híradó. Ennek tetején a védők számára védőfolyosó készült. A pajzsfal mögött álló palota kétemeletes, benne egykor tizenegy lakóhelyiség volt található, melyek közül a legnagyobb a lovagterem lehetett. Az északi oldalon, a szikla tetején négyszög alakú, meredek félfedéllel borított torony épült, mely kívülről magasnak látszik, de belülről csak kétemeletnyi.
Törcsvár ( románul Bran, korábban Bran-Poarta, németül Türzdorf, szászul Tölzburg) falu Romániában, Brassó megyében. Nevének eredete [ szerkesztés] Neve a szláv Trk személynévből származik. A román Bran szláv eredetű román személynévből származik. Fekvése [ szerkesztés] Brassótól 27 km-re délnyugatra, a Törcsvári-szorosban fekszik. Története [ szerkesztés] A vár a Törcsvári-szorost, a Déli-Kárpátok egyik legfontosabb szorosát védelmezte. 1211 és 1215 között a német lovagok építették, melyet kiűzésük után a király, II. András leromboltatott. 1377-ben a várat újjáépítették. Zsigmond 1395-ben I. Mircea havasalföldi fejedelemnek adta, de 1419-ben annak halála után visszavette. Ezután a székely ispánsághoz tartozott. 1530-ban Mózes vajda csapatai ostromolták, de a székelyek Dénes várnagy vezetésével megvédték. 1568-tól Brassó városának birtoka lett. 1660-ban II. Rákóczi György fejedelem katonái az éj leple alatt foglalták el. 1690-ben Thököly ostromolta, de a császáriak felmentették. 1910-ben 1136, többségben román lakosa volt, jelentős magyar kisebbséggel.
Feltehető, hogy korábban is volt itt valamilyen erősség ez azonban a havasalföldi vajdaság megszilárdulása után már nem láthatta el kielégítően feladatát. Egyes szakírók szerint e korai várat a II. Endre király által 1211–1215 között betelepített német lovagok építették, a legújabb kutatások azonban ezt nem tartják valószínűnek. Az uralkodó fenntartotta magának a törcsvári várnagyok kinevezésének jogát, és a későbbiekben is rendelkezett bizonyos birtokokkal a várban és a hozzá tartozó falvakban. Törcsvár neve Hunyadi János 1448-ban kelt oklevelében tűnik fel ismét, melyben parancsot ad ottani várnagyainak. 1498-ban Ulászló király Brassónak adta zálogba a várat, de kikötötte, hogy várnagya mindenkor magyar legyen. Brassó a vár megerősítésével nem sokat törődött, bár 1512-ben 100 forintot fizetett ki Zeller Mátyás építőmesternek a javításokért. 1512-ben a várat Brassó város 100 forint értékben felújíttatta, Zeller Mátyás építőmester vezetésével. 1530-ban Mózes vajda küldött sereget a vár elfoglalására, de a székelyek nagy vérveszteségek árán megvédték.