A csemeték közé behajtott csorda azonban elpusztítja a fácskákat. A fent említett podkasztban megszólaló dr. Mohammad Mahmood Abubakar nigériai környezetvédelmi miniszter szerint a program sikerének egyik legfontosabb kulcsa a helyi közösségek bevonása. Érdekeltté kell őket tenni abban, hogy részt vegyenek a rehabilitációs munkában, meg kell nekik mutatni, hogy az abból származó előnyök már rövid távon is komoly előrelépést jelenthetnek számukra. Ezzel együtt még nagyobb együttműködésre van szükség a Száhel nemzetei között is, hogy a Nagy Zöld Falról szőtt álom egy napon valósággá váljon. Rengeteg fontos információ vár még rád! Nézz szét! Novák Zsombor A szerző humánökológus, kezdő vidéki. A szerző további cikkei
A Nagy Zöld Fal, avagy a "Remény fala" egy hatalmas környezetvédelmi projekt, melynek fő célja az afrikai kontinensen a sivatagosodás megállítása, és az itt élők élelmiszer-biztonságának megteremtése. Az alapkoncepció célja a Szahara déli részén egy 8 ezer kilométer hosszú, 18 millió hektáros erdősáv kialakítása lett volna. Sajnos azonban 2020-ig csak a tervezett erdősítés 4%-a valósult meg, és a telepített faállomány mintegy 80%-a ki is pusztult. Kapcsolódó bejegyzések A 2021-es One Planet Summit klímacsúcson határoztak a projekt áttervezéséről. Az új terv célja továbbra is az Atlanti-óceántól a Vörös-tengerig húzódó, az egész Afrikai kontinenst átszelő folyosó kialakítása, azonban már nem dzsungel, hanem szárazságtűrő fákkal és cserjékkel tarkított füves térség kialakítását tervezik. A megújult projekt szerint 2030-ra 100 millió hektárnyi terület helyreállítása, tízmillió munkahely megteremtése és 250 millió tonna szén-dioxid megkötése válhat valóra. A programot az Európai Unió, a Világbank és az ENSZ is támogatja.
A terv 2030-as befejezésére 100 millió hektárnyi területet hoznának rendbe, ezzel pedig az igen kilátástalan helyzetben lévő Száhel-övezetnek új esélyt adhatnak. A Száhel-övezet lakossága 240 millióval nőhet a következő 30 évben A Nagy Zöld Fal eddig elkészült részeinek már most is vannak kézzelfogható pozitívumai: Etiópiában 15 millió hektáron hozták helyre a degradálódott talajt, Szenegálban 12 millió szárazságtűrő fát telepítettek, Nigerben pedig már 2, 5 millió ember táplálásához elegendő élelmiszert tudnak termelni a helyrehozott földeken A Szahara déli kiterjedése az elmúlt 6 ezer évben most csökkent először tendenciózusan. A projekt elképzelése szerint a Falhoz kapcsolódóan 10 millió munkahely jöhet létre, illetve további 350 ezer közvetlenül a program keretében 2030-ig. Ahogy az egyik helyi NGO munkatársa mondja a BBC podkasztjában, a Nagy Zöld Fal kiváló lehetőséget teremt arra, hogy a helyi közösségek megteremtsék az élelmiszerbiztonság alapjait. A növényekkel árnyékolt területek kiválóan alkalmasak lehetnek kertek kialakítására, ezek pedig nem csak az élelmiszerbiztonságot, de a helyi gazdaságot is erősítik, a termelők biztosabb bevételhez juthatnak.
Jelenleg már húsz állam vesz részt a faültetésben, írja az MNN. A térség mára kihalt, száraz és kopár lett, ahol fogytán az élelmiszer és a víz. Aki csak teheti, elmenekül innen. Az kritikus terület, ahol a zöld fal megépülhet, a Száhel övezet (vagy éhségöv), amely a világ legnagyobb sivatagának, a Szaharának a déli részén található. Valamikor füves szavanna borította, az elhúzódó aszályok azonban gyökeresen megváltoztatták a térség klímáját. A Szahara évről évre hatalmas területet hódít el az övezet lakóitól, akik kénytelenek folyamatosan délebbre költözni, menekülve a sivatagi forróság és szárazság elől. A hatalmas kopár térség átszeli az egész afrikai kontinenst. Az éghajlatváltozás frontvonalán van, ahol a helyiek milliói szembesülnek a globális felmelegedés okozta pusztító hatással. 1968 és 1974 között elmaradtak az esők, tartós szárazság sújtotta az övezetet, 250 ezer ember halt éhen, és milliók kényszerültek elhagyni lakóhelyüket. A csapadék mennyisége mára jobbára csak a köles termesztéséhez elég.
Afrikában minden idők legnagyobb tudatosan tervezett tájátalakítási projektje zajlik 2007 óta: a munkában tizenegy ország vesz részt, célja a Száhil övezet további elsivatagosodásának megállítása. A gigantikus projektnek, mely Niger, Nigéria, Dzsibuti, Eritrea, Etiópia, Szudán, Mali, Csád, Szenegál, Burkina Faso és Mauritánia összefogásával született, 14 milliárd dolláros világbanki támogatást szavaztak meg a januárban Franciaországban tartott One Planet Summit klíma-csúcstalálkozón részt vevő államok – adja hírül a Medium Big Picture. Kontinenst átszelő esőerdő-övezetet terveztek A Szahara a világ legnagyobb forró sivataga, mely egyre nagyobb területeket hódít el és teszi nehézzé a környező országok számára a víz- és élelmiszer-ellátást. A sivatag déli részén található Száhil öv, melynek elnevezése arab nyelven a sivatag szegélyére utal, különösen ki van téve a globális felmelegedésben rejlő veszélyeknek: a rendkívül száraz területet a felmelegedés, a szárazságok, az erdőirtások szinte lakhatatlanná tették, az 1960-as évek óta milliók kényszerültek elhagyni a vidéket.