Míg Etiópia 5, 5 milliárd facsemetét ültetett, Burkina Faso mindössze 16, 6 millió, Csád pedig alig több mint egymillió fát telepített, és ami még rosszabb, az eddig telepített faállomány nyolcvan százaléka szinte azonnal elpusztult. Dennis Garrity, a kenyai székhelyű Agrárerdészeti Világközpont vezető munkatársa szerint a Nagy Zöld Fal projekt a kezdetektől fogva inkább politikai magamutogatásra szolgált, mintsem átgondolt élőhely-mentési terv lett volna. Mégsem bizonyult hiábavalónak a grandiózus kezdeményezés: a projekt ösztönzésére a Száhil övben élők rengeteg változást vittek végbe, kutakat ástak, gátakkal és teraszokkal blokkolták a víz elfolyását, új élőhelyek jöttek létre, melyek segítik a zöld növényzet életben maradását, még úgy is, hogy nem valósult meg a tervezett összefüggő esőerdő-övezet – állítja Chris Reij, a Világ Erőforrásai Intézet (WRI) fenntartható földgazdálkodásért felelős szakértője. A létrejött mozaikos tájszerkezet a terület mikroklímáján is módosított az évek alatt, így nagyobb hozammal szolgálnak a szántóföldi kultúrák.
A január elején Párizsban megrendezett One Planet Summit egyik nagy horderejű bejelentése volt, hogy a résztvevők több mint 14 milliárd dollárral támogatják az afrikai Great Green Wall kezdeményezést, melyről mi is beszámoltunk. De mit is takar pontosan a Nagy Zöld Fal elnevezésű program, amely 2007 óta fut? Annak jártam utána, milyen eredményeket sikerült eddig elérni, milyen további célok vannak, és hogy vajon mi lehet az oka annak, hogy a fejlett országok ilyen nagy összeggel támogatják a megvalósulását. Mi az a Nagy Zöld Fal? Az Afrikai Unió által kezdeményezett program lényege, hogy a Szahara déli részén egy, az egész kontinenst átszelő nagyjából 8000 km hosszú és 15 km széles sávot hozzanak létre a sivatagosodás megállítására, melyet az első tervek szerint buja dzsungellé alakítanának. A Fal Szenegáltól Dzsibutiig fog húzódni, magába foglalja majd a gyakori éhínségek miatt gyakran emlegetett Száhel-övezetet is, és összesen 11 ország vesz részt a megvalósításában. A Nagy Zöld Fal közel 8000 km hosszan húzódik majd – Fotó: A grandiózus terv szerint 2030-ra valósulhat meg a Fal, mely ekkorra világ legnagyobb élő struktúrája lesz.
A Nagy Zöld Fal feladata a gazdaságfejlesztés és az elvándorlás megelőzése A projekt jelentősége tehát jóval túlmutat a környezetvédelmen, egyben a helyi gazdaságot is erősíti, sőt hatásai akár Európában is érezhetők lehetnek. Nem kérdés az, hogy a több 100 milliósra duzzadó, már most is éhínségektől szenvedő népesség jelentős hányada el fog vándorolni, ha nem változik a régió helyzete. Ez pedig be is fog következni beavatkozás nélkül, hiszen a klímaváltozás miatt egészen biztosan még nehezebb lesz az élet a Száhelben. A fásítás a régió gazdaságát is megmentheti – Fotó: "Amikor nem voltak fák, a szél akadály nélkül erodálta a talajt, most viszont már jóval védettebb. A fák leveleiből komposztot készítünk, a lombok pedig hűtik a környezetet és árnyékolnak, így öntöznünk is kevesebbet kell. – nyilatkozta egy szenegáli gazda. A januárban bejelentett támogatás mögött nem nehéz észrevenni azt a szándékot, hogy élhető környezet kialakításával egyben az emberek helyben maradását is támogatni akarják.
Forrás: A modellszámítások szerint a Nagy Zöld Fal a Száhel-övezet nagy részén akár 1, 5 Celsius-fokkal is csökkenthetné a nyári átlaghőmérsékletet. A legmelegebb területeken azonban még melegebb lenne, ezeken a helyeken 1, 5 Celsius-fokos emelkedés következne be. Ugyanakkor a zöldítés az egész térségben növelné a csapadékmennyiséget, egyes helyeken megduplázva azt. A szimulációk szerint a Szahara zöldítésének hatására felerősödő nyugat-afrikai monszun nyugat felé tolhatja el a nagyobb légköri áramlási mintázatokat, ez pedig hatással lehet az El Niño déli oszcillációjára, egyben megváltoztathatja a trópusi ciklonok pályáit is. Nyitókép: Great Green Wall/YouTube
UN Convention to Combat Desertification. (Hozzáférés: 2021. május 18. ) ↑ Great Green Wall - About. május 19. ) ↑ Great Green Wall - Action Against Desertification. Élelmezésügyi és Mezőgazdasági Világszervezet. ) ↑ HTPSE Ltd: Scope and Pre-feasibility Study on the Great Green Wall for the Saharan and Sahel Initiative (GGWSSI), 2009. január 14. május 24. ) ↑ a b Great Green Wall - History. ) ↑ The African Wall. )
A projekt eddigi legeredményesebb országa Szenegál, ahol 2010-re 525 kilométer hosszú fás területet hoztak létre, 11 millió fát tudtak elültetni. A 2016-os adatok alapján 4 millió hektárt vontak be így a mezőgazdaságba – írja a cikk.
Hát igyekezet az van, mindenesetre. Szerencsés időben kezdtem a TOTB-nél, éppen a környezetvédelem miatt kezdtek el az országban ezrek kifelé araszolni a dobozból (ketrecből), szívesen követem őket szemmel, míg új értékeket találnak, új (nem gazdasági) érdekeket követnek. Közben meg lavírozom az írás szabadsága és felelőssége között, több kevesebb sikerrel. S próbálom becsukni a szemem, hátha más állati, emberi szemei jobbak látni. Bakk-Dávid Timea Négy éve még a tengerszint-emelkedést előrevetítő jóslatok megbízhatóságáról faggatja a kutatókat, de közben rájön, az igazán izgalmas téma az egyéni cselekvés, a hatásgyakorlás tétova kísérlete. Tudja, hogy nincs "kívül", csak Matrjoska-szerűen egymásba rakott dobozok végtelenje, és a lehetetlen feladat: Think Outside The Box. Hajlamos volna elfilózni ezen, de a valóság közbelép: egy járókelő képében lazán a folyóba hajítja az üdítőspalackot. Alapító Csibi Magor Éjjel három órakor megszállta az ihlet, és úgy döntött, hogy dobozon kívül szeretne élni.