(v) kritérium: A Hortobágyi Nemzeti Parki táj a több ezer éves hagyományos tájhasználatok ép és látható nyomait tartja fenn, és az ember és természet közötti harmonikus kapcsolatot példázza. HORTOBÁGYI NEMZETI PARK LÁTOGATÓKÖZPONT +36 52 589-000
Hortobágyi Nemzeti Park térkép - Paulus Hortobágyi Nemzeti Park térkép 2008-as kiadás Méretarány: 1:90 000 Méret: 99 x 66 cm, kétoldalas Kiadó: Paulus Részletek Szöveges ismertető a terület földrajzáról, élővilágáról, nevezetességeiről magyar, német és angol nyelven Jelmagyarázat magyar, német és angol nyelven
A nemzetgazdasági szempontból kiemelt beruházás Zárójelentése a mai napon lett nyilvános, összesen 36 darab pályaművet értékelhetett eszerint a zsűri. A dokumentum egyik érdekes megjegyzése, hogy a Bizottság nem támogatta azokat a megoldásokat, amelyek - szó szerint értelmezve a tervpályázat címében szereplő Építészet Ligete kifejezést — az elvárt funkciók túlnyomó részét a föld alatt helyezte el. Egyrészt az így a felszínen keletkező zöldfelület nem tartható teljes értékűnek, másrészt a legtöbb ilyen pályaműveknél kétséges volt a föld alá helyezett múzeumi funkciók hosszú távú fenntartása, s megfelelő, élhető terek kialakítása. A Bírálóbizottság döntése alapján rangsorolás nélküli díjazásra, kiemelt megvételre, megvételre, valamint megvételre nem javasolt pályaműveket határoztak meg végül. Hortobágyi Nemzeti Park - Csárdák útja. Az Építészet Ligete tervpályázat eredménye A Bírálóbizottság döntése alapján az Építészet Ligete tervpályázaton 10. 000. 000 HUF értékű, rangsorolás nélküli díjazásban részesül a 9. számú pályamű; tervezője: Szabó Péter, OKKA Építésziroda, munkatársak: Gazdag András, Marosán Anna, Massány Edina, Orova Renáta, Szász Levente, Tirpák Tamás; valamint a 17. számú pályamű; tervezője: Karlovecz Ádám, munkatársak: Balázs Anna, Balázs Bálint, Balázs Tibor, Dongó Tamás, Fábián Gábor, Molnár Zsanett, Nagy Júlia, Nácsa Dóra, Novák-Mester Petra, Rakusz Liza Natasa, Suri Bálint, Bajzáth Noémi, Pór Kata A Bírálóbizottság döntése alapján 5.
Részletek 2008. június 04. Találatok: 6147 Makacsul tartja magát a köztudatban mind a mai napig Szent Imre herceg haláláról a vadászbaleset legendája, mely szerint a magyar trón várományosát egy vadkan sebezte halálra. Akár hihető is lenne a halál e módja, hiszen szerencsétlen kimenetelű vadászat még egy királyfival is megeshet. Gyanakodásra azonban mégiscsak bőven van okunk. Nem túlzunk, ha azt állítjuk, hogy Árpád-házi történeteink közül a legtitokzatosabb Imre herceg halála. Legendája semmit sem mond el, csak a korabeli közhelyeket emlegeti, halálának pontos leírásával sehol sem találkozunk. Önmagában véve ez is elég ok a gyanakodásra, pláne, ha az egyetlen esélyes trónörökösről van szó. A gyanút, hogy Szent Imre herceg halála nem egyszerű vadászbaleset volt, csak alátámasztja a Képes Krónika egyik kisméretű kézzel festett miniatúrája, melyen három esemény van együtt ábrázolva: Szent Imre temetése, Vazul megvakítása és Vazul fiainak elmenekülése. Ezek az ábrázolások, melyek egy történeteket mesélnek el, nem véletlenszerűen egymás mellé sorolt eseményeket "zsúfolnak" egy kis helyre, ahova nem szöveg került.
1031. szeptember 2-án, egy vadkanvadászat során vesztette életét Imre herceg, Szent István király (ur. 1000–1038) egyetlen felnőttkort megélt fiúgyermeke. A trónörökös halála után rövid idővel a szűzi tisztaság mintaképe lett, 1083-ban pedig – apjával együtt – beiktatták a szentek sorába. Imre herceg rövid életéről viszonylag kevés forrással rendelkezünk, tetteiről elsősorban a Képes Krónika és a szentek legendáriuma szolgáltat némi információt. Nem tudjuk, Istvánnak hány fiúgyermeke született, mindenesetre az biztos, hogy Imrét a sorban megelőzte egy másik herceg, akit – III. Ottó német-római császár (ur. 983-1002) nyomán – Ottónak neveztek, de ő még fiatalon elhunyt. Miután a szent életű herceg – a Képes Krónika szerint – 24 esztendősen halt meg, születését az 1007-es esztendőre teszik. Imre – bátyjához hasonlóan – Gizella királyné rokonai, a Szász-dinasztia császárai után kapta nevét, mely a Henricus – vö. II. Henrik német-római császár (ur. 1002–1024) – egyik változata volt. A herceg minden bizonnyal gondos nevelésben részesült; tanulmányairól 1015-től vannak biztos információink, ugyanis ekkor érkezett Magyarországra Szent Gergely, aki – eredeti tervével, a szentföldi zarándoklattal ellentétben – végül a király udvarában telepedett le, és István szolgálatába állt.
Ez épp elég ok egy felbérelt vadkan bevetésére. A másik név Imre herceg(a krónikákban Henricus), Szent István király fia. Itt is azt tanultuk, vagyis tanították, hogy egy vadászaton 1031. szeptember másodikán egy feldühödött vaddisznó, egy remetekan ölte meg. Meglehet. De nézzük meg az akkori történelmi helyzetet. 1024-ben meghal II. Henrik német császár. Vele kihal a szász nemzetség. Mivel Imre herceg anyukája Gizella, ennek a II. Henriknek volt a kishúga, így Imre lett a német császári trón esetleges várományosa. Ezt a németek nyilván nem szerették volna, így II. Konrád gyorsan elfoglalta a trónt és 1030-ban megtámadta Magyarországot. Győr mellett ütköztek meg és a magyar sereg élén Imre herceg pikk-pakk szétverte a németeket. A békekötésre 1031-ben került sor Esztergomban, s utána -szokás szerint- az urak nagy vadászatot rendeznek. Ekkor kerül elő "hirtelen" a vadkan és halálosan megsebzi az épp koronázása előtt álló herceget. Fura, mi? Imre halálával István felajánlja Magyarországot és koronáját Mária Istenanyának, trónja végül a gyűlölt és megvakított unokatestvére (kinek Géza fejedelem halála után az ősi jog szerint királynak kellett volna lennie) Vazul leszármazottjaié lesz.
Szerző: Tarján M. Tamás "István királynak szíve gazdagságát, Szent Imre herceg kemény tisztaságát... " (Részlet az Isten hazánkért című egyházi énekből) 1031. szeptember 2-án, egy vadkanvadászat során vesztette életét Imre herceg, Szent István király (ur. 1000-1038) egyetlen felnőttkort megélt fiúgyermeke. A trónörökös halála után rövid idővel a szűzi tisztaság mintaképe lett, 1083-ban pedig – apjával együtt – beiktatták a szentek sorába. Imre herceg rövid életéről viszonylag kevés forrással rendelkezünk, tetteiről elsősorban a Képes Krónika és a szentek legendáriuma szolgáltat némi információt. Nem tudjuk, Istvánnak hány fiúgyermeke született, mindenesetre az biztos, hogy Imrét a sorban megelőzte egy másik herceg, akit – III. Ottó német-római császár (ur. 983-1002) nyomán – Ottónak neveztek, de ő még fiatalon elhunyt. Miután a szent életű herceg – a Képes Krónika szerint – 24 esztendősen halt meg, születését az 1007-es esztendőre teszik. Imre – bátyjához hasonlóan – Gizella királyné rokonai, a Szász-dinasztia császárai után kapta nevét, mely a Henricus – vö.
Imre 1031. szeptember 2-án egy vadászaton vett részt a birtokán fekvő Igfán – vagy Igfon – erdejében, ahol a Krónika szerint egy feldühödött vadkan halálra sebezte őt. A szerencsétlen – és a történelem során még visszatérő – baleset gyászba borította az esztergomi királyi udvart, ráadásul igen nehéz helyzetbe hozta Istvánt, hiszen egyetlen gyermeke sem maradt életben. A trónt Imre halála után az uralkodó nővérének fia, a velencei Orseolo Péter (ur. 1038-1041/1044-1046) örökölte, később pedig a Vazul-ági hercegek szerezték meg a koronát. A szerencsétlen sorsú herceg aztán idővel tagja lett annak a családi panteonnak, melyet a keresztény magyar népi emlékezet a 11. század végére alkotott meg: az államalapító Szent István király és a hűséges feleség – a boldoggá avatott Gizella királyné – mellett Imre az engedelmes és tiszta életű gyermek mintaképe lett, akire rövid élete miatt amúgy is szeretettel emlékeztek. A herceget – édesapja, Szent Gellért püspök és két szerzetes után – 1083 novemberében avatták szentté, halála színhelyén pedig később apátságot is emeltek; Szent Imre életével az elmúlt 900 esztendőben elsősorban a fiatalok számára igyekeztek követendő példát állítani, főként "kemény tisztaságát" emelve ki erényei közül.