A pályázat nyilvános. A pályázati program megvalósítási időszaka A megvalósítási időszak 2019. január 1-től 2020. január 31-ig tart. A pályázat benyújtásával kapcsolatos információk A pályázatot (pályázati adatlap és a kötelező mellékletek) 1 db eredeti példányban, spirálozva/fűzve kérjük benyújtani. Továbbá kötelezően benyújtandó 1 db elektronikus adathordozón (CD/DVD/egyéb) a teljes pályázati dokumentációt. A pályázat befogadásáról a pályázókat elektronikus formában értesítjük. Bekerülés feltételeiről | „Batthyány Ilona” Fogyatékosok Otthona. Pályázni kizárólag a Pályázati adatlap számítógéppel, magyar nyelven történő kitöltésével, illetve a pályázati útmutatóban meghatározott kötelező mellékletek beküldésével lehet. Benyújtási határidő: folyamatos, de legkésőbb 2020. január 31. Határidőben benyújtottnak minősül az a pályázat, amelyet az adott napon (vagy ünnepnap esetén az azt követő első munkanapon) postára adnak. A postára adás tényét a dátumbélyegző igazolja. A pályázatot kizárólag postai úton lehet benyújtani a következő címre: Nemzeti Fogyatékosságügyi- és Szociálpolitikai Központ Közhasznú Nonprofit Kft.
A fogyatékos személyek bentlakásos intézményébe történő felvétel iránti kérelemhez mellékelni kell az igénybe vevő szakorvosának, kezelőorvosának szakvéleményét. Bekerülés pszichiátriai otthonba Pszichiátriai betegek otthonába az a krónikus pszichiátriai beteg vehető fel, aki az ellátás igénybevételének időpontjában nem veszélyeztető állapotú, akut gyógyintézeti kezelést nem igényel és egészségi állapota, valamint szociális helyzete miatt önmaga ellátására segítséggel sem képes. A pszichiátriai betegek otthonába történő felvételhez a területileg illetékes pszichiátriai gondozó szakorvosának, illetve – amennyiben az ellátás igénylése időpontjában kórházi kezelésben részesül – a fekvőbeteg – gyógyintézet pszichiátriai osztálya vezetőjének az intézménybe történő felvételt megelőző – három hónapnál nem régebbi szakvéleménye szükséges. Bekerülés szenvedélybetegek otthonába A szenvedélybetegek otthonába annak a személynek az ápolását, gondozását végzik, aki szomatikus és mentális állapotát stabilizáló, illetve javító kezelést igényel, önálló életvitelre időlegesen nem képes, de - a külön jogszabályban meghatározott - kötelező intézeti gyógykezelésre nem szorul.
A szenvedélybetegek otthonába történő elhelyezéshez a területileg illetékes fekvőbeteg - gyógyintézet pszichiátriai osztályának vagy pszichiátriai gondozó pszichiáter szakorvosának - intézménybe történő felvételt megelőző- három hónapnál nem régebbi szakvéleménye szükséges.
A kisfiú egy "poroszos" állami intézetbe került. Anyjával hétvégeken találkozhatott, aki hamar férjhez ment egy gazdag kereskedőhöz. Apja is megnősült, akkor kivették őt az intézetből. Kertész Imréék is leventék lettek, elvárták tőlük, hogy nyáron dolgozzanak. A Pest-környéki munkahelyről este járt haza, az egyik ilyen alkalommal a csendőrök elkapták a fiút – aki olvasta, tudja, innen indul a Sorstalanság története, Auschwitzig, Birkenauig. A halálgyárnak is lehet üzemzavara Czeizel Endre a regény történéseit boncolgatva a regény számára legmegkapóbbnak bizonyult mondatát idézte, mely Kertész Imre szemléletmódját is világosan megrajzolja: a főhős azt mondja: tudja, hogy a láger halálgyár, és ő csak azért él, mert a halálgyárnak üzemzavara is lehet… Alighanem ez a látásmód a "ludas" abban, hogy Kertész Imrét megtalálta a Nobel-díj. A haláltábor felszabadításakor az éhhalál küszöbén álló fiatalt kiemelték a halottak közül, s hazatérhetett. Leérettségizett, megtudta, hogy munkaszolgáltra hurcolt édesapját 1945-ben, a sopronkőhidai kőfejtés "barlangjában" kivégezték.
A professzor úr elmondta, miként kerültek érdeklődése fókuszába a magyar, vagy – okkal, ok nélkül – annak tekintett Nobel-díjasok. Kertész Imre azért is "szívügye", mert nagyon emberi módon biztosította együttérzéséről Czeizel Endrét akkor, amikor a professzort hétéven át meghurcolták egy örökbefogadási ügy miatt. (Az igazságszolgáltatás lassan őrlő malmainak ennyi idő kellett, hogy kimondják: nem követett el bűncselekményt. ) Czeizel Endre komoly kórházi kezeléséből távozva fogott a téma feldolgozásához. Az író éppen Magyarországon tartózkodott, a rossz hír azonban az volt, hogy akkor már Kertész Imre is nagy beteg volt. Felesége viszont rengeteget segített a professzornak. "Ez a könyv tisztelgés Kertész Imre géniuszsága előtt" – jelentette ki Czeizel Endre. Kétszer járt nála beszélgetni, s egy különleges, radikális gondolkodású embert ismert meg benne. "Nem vagyok tiszteletlen, ha azt mondom, hogy nagyon sok állításával nem tudok egyet érteni. Például azt mondta, hogy neki még ősei sincsenek… Könyvünk egyik célja éppenséggel az volt, hogy nézzük meg a gyökereket.
Elnöke volt a Magyar Tehetséggondozó Társaságnak, szakértője az ENSZ Egészségügyi Világszervezetének (WHO), részt vett több európai uniós kutatási témában, tagja volt vezető nemzetközi folyóiratok szerkesztőbizottságának. Elnöke volt az International Clearinghouse for Birth Defect Monitoring System és a European Environment Mutagenic Society szervezeteknek, alelnöke a washingtoni Humángenetikai Világkongresszusnak. A Fővárosi Ítélőtábla 2003-ban egy hosszan húzódó per végén bűnsegédként jogerősen pénzbüntetésre ítélte egy magyar-amerikai örökbefogadási üggyel kapcsolatban. A történtekről egy lapnak így nyilatkozott: "Mire megszületett az ítélet, naivságomat, hogy segíthetek az abortuszra ítélt magzatok életét megmenteni, elvesztettem. Valahogy rendet kellett csinálnom önmagamban, így megírtam a hét év történetét A Czeizel-ügy címmel. " Czeizel Endre sokrétű szakírói és ismeretterjesztő tevékenységet is végzett, több mint 300 angol nyelvű tudományos közlemény, 28 magyar ismeretterjesztő, valamint 17 tudományos szakkönyv fűződik a nevéhez.
Elhunyt az orvos, akit a hetvenes években ismertek meg szélesebb körben Magyarországon, miután a tévében szerepelt tudományos-ismeretterjesztő műsorokban. Több intézetet igazgatott, rengeteg díjat kapott, az emberek veleszületett rendellenességit kutatta, majd nyugdíjba vonulása után híres emberek családfái alapján próbált rájönni, mitől lesz valaki géniusz. Leukémiás volt. Életének 81. évében, hétfő hajnalban elhunyt Czeizel Endre, Magyar Köztársasági Érdemrend tisztikeresztjével kitüntetett, Kenedy-díjas orvos, genetikus, epidemiológus - tájékoztatta az orvos-genetikus lánya hétfőn az MTI-t. Czeizel 2013 januárjában mondta el nyilvánosan, hogy leukémiás. Miután egyszer már leküzdötte a kórt, szeptemberben újra kórházba került, és kemoterápiás kezelésre szorult. 2014 szeptemberében bemutatta a Dr. Czeizel magzatvédő multivitamint. 2014-ben már úgy tudta, maximum két éve van hátra. A halálról a Születésünk titkai című könyvében így írt: "Félünk a haláltól. S a halállal szemben a halhatatlanság lehetőségével áltatjuk magunkat.
szocialista emberként? jellemezte. Így az sem csoda, ha a Tanácsköztársaság alatt az írói direktórium tagja volt, ám a bolsevik irányzattól távol tartotta magát és Kun Bélával is többször vitába keveredett. A Tanácsköztársaság bukása után nem volt maradása, így Bécsbe emigrált, ahol? bár Kassák anyanyelvén kívül semmilyen más nyelven nem beszélt? egészen 1926-ig élt és tovább szerkesztette a Tett folytatásaként létrehozott Ma című folyóiratot, amely többek között olyan modern művészeti törekvések színtere volt, mint az avantgárd, a kubizmus, a futurizmus, a szürrealizmus vagy a konstruktivizmus. A lap az irodalom mellett külön számban foglalkozott a modern zenei és képzőművészeti törekvésekkel és az irodalom terén is egységében akarta láttatni a világot. A folyóirat népszerűsítésében előadóművészként részt vett Simon Jolán is, Kassák első felesége, aki 1920-ban követte az írót Bécsbe. Együtt is tértek haza 1926-ban, de csak két évvel később házasodtak össze. Hazatérésük után egy évvel már Munka címen jelentettek meg avantgárd folyóiratot; Simon Jolán ekkor is támogatta Kassákot és szavalókört szervezett a laphoz.
2006 nyarán Emma Price tehetetlenül és összetörve nézte, ahogy a hatéves fia piros kabátját kihalásszák az Ouse-folyóból. Az év tragikus szenzációja: egy kisfiú, Aiden egy szörnyűséges áradás idején elcsatangolt az iskolából, a folyóba esett, és megfulladt. A testét sosem találták meg. Tíz évvel később, Emma újra képes felfedezni az élet örömeit. Férjhez ment, gyermeket vár, úgy tűnik, visszakapta az életét. Egészen addig, amíg fel nem bukkan Aiden. A fiút túlságosan megviselték a történtek ahhoz, hogy beszélni tudjon róluk. Feltűnése végtelen számú kérdést vet fel, de ő egyre sem válaszol. Csak a teste, törött csontjai és sérülései árulkodnak mindarról a borzalomról, amiket az elmúlt évtizedben el kellett szenvednie. A fiú nem fulladt meg. Elrabolták. Emma próbál újra kapcsolatot teremteni az immár kamasz fiával, és mindenáron meg akarja találni azt a szörnyeteget, aki elragadta tőle. De a csendes yorkshire-i faluból ki vetemedne ilyesmire? Csupán Aiden ismeri a választ, de ő nem képes kimondani a kimondhatatlant.