Elkészítési idő 60 perc alatt elkészülő ételek Elkészítés nehézsége Pofonegyszerű ételek Árkategória Pénztárcabarát ételek Hozzávalók: 100 g gluténmentes kalácsliszt 150 g gluténmentes kenyérliszt 2 evőkanál xilit 20 g Liga margarin 1 egész tojás 2 evőkanál tejföl csipet só a töltelékhez: 6 alma reszelve 1 evőkanál baracklekvár 1 teáskanál baracklekvár 1 teáskanál útifűmaghéj 2 evőkanál darált dió a tetejére: 1 tojás Elkészítés: A tészta hozzávalóit összegyúrjuk, majd két részre osztjuk. A töltelékhez a reszelt alma levét kinyomkodjuk, majd mikróban kb. 10 perc alatt megpároljuk. Hozzáadjuk a lekvárt, a fahéjat, xilitet, útifűmaghéjat és a darált diót és alaposan elkeverjük. Almás fahéjas süti, Desszertek, édességek - Ribizli receptek. A tészta felét kinyújtjuk, egy sütőpapírral bélelt kisebb serpenyőbe tesszük, ráhalmozzuk a tölteléket, majd berácsozzuk a másik kinyújtott, csíkokra vágott tésztával. A rács tetejét lekenjük tojással, majd a közben 180 fokra előmelegített sütőben kb. 25 perc alatt megsütjük. A receptet Tóth Judit küldte be. Köszönjük!
Ha ez a recept tetszett, az alábbiakat is ajánljuk figyelmedbe:
Kategória: Sütemények, édességek Hozzávalók: 35dkg liszt, 2db tojás, 12 dkg porcukor, 2 EK tejföl, 1 cs sütőpor egy citrom reszelt héja, 25 dkg margarin. Kb 1. 5 kg alma Elkészítés: A lisztet, a cukrot a margarinnal jól eldörzsöljük, belereszeljük a citromhéjat, hozzákeverjük a sütőport. A közepébe, egy mélyedésbe rakjuk a tejfölt, a tojásokat, kanállal jól eldolgozzuk. Hideg helyen pihen, amíg az almát hámozzuk, reszeljük, levét kissé kinyomjuk. A citrom leve, 3 EK porcukor, csipet fahéj kerül bele. Jól meglisztezett deszkán két lapot nyújtunk (közepes tepsibe) vajazott lisztezett tepsibe rakjuk az egyik lapot, villával megszurkáljuk, kekszmorzsával (vagy száraz búzacsírával) megszórjuk, erre kerül az alma rá a másik lap. Ezt is megszurkáljuk. A tésztából elvéve kerülhet a tetejére levél, sodort dísz is, így mutatósabb. Jó forró előmelegítet sütőbe 50 perc alatt kész. Szabolcsi olcsó almás porlós - Almás pite 8. recept | Nosalty - KÖNNYŰRECEPTEK.INFO. Porcukorral meghintjük a tetejét, hidegen szeleteljük. Tanácsok: A vaj hideg legyen gyorsan dolgozzunk vele Elkészítési idő: 50 perc A receptet beküldte: rolvisa Ha ez a recept elnyerte tetszésed, talán ezek is érdekelhetnek: » Almás kalácsfelfújt » Olcsó almás sütike » Bögrés almás-fahéjas süti » Flambírozott almáslepény » Almás-diós sajtkrém » Almás-hagymás csirke » Almás pite másképpen » Almás, diós érdekesség » Almás különlegesség!
50 perc Szénhidrátszegény Zsírszegény A Porlós almás hozzávalói: 35dkg liszt, 2db tojás, 12 dkg porcukor, 2 EK tejföl, 1 cs sütőpor egy citrom reszelt héja, 25 dkg margarin. Kb 1. 5 kg alma A Porlós almás elkészítési módja: A lisztet, a cukrot a margarinnal jól eldörzsöljük, belereszeljük a citromhéjat, hozzákeverjük a sütőport. A közepébe, egy mélyedésbe rakjuk a tejfölt, a tojásokat, kanállal jól eldolgozzuk. Hideg helyen pihen, amíg az almát hámozzuk, reszeljük, levét kissé kinyomjuk. A citrom leve, 3 EK porcukor, csipet fahéj kerül bele. Jól meglisztezett deszkán két lapot nyújtunk (közepes tepsibe) vajazott lisztezett tepsibe rakjuk az egyik lapot, villával megszurkáljuk, kekszmorzsával (vagy száraz búzacsírával) megszórjuk, erre kerül az alma rá a másik lap. Ezt is megszurkáljuk. A tésztából elvéve kerülhet a tetejére levél, sodort dísz is, így mutatósabb. Jó forró előmelegítet sütőbe 50 perc alatt kész. Porcukorral meghintjük a tetejét, hidegen szeleteljük. A vaj hideg legyen gyorsan dolgozzunk vele Kategória: Sütemények, édességek receptjei A porlós almás elkészítési módja, hozzávalói és a sütéshez/főzéshez hasznos tanácsok.
100 éve így emlékeztek Arany Jánosra Halász Imre: Arany János és családja A szíves fölhívásnak engedve, hogy írjak valamit Arany János születésének századik évfordulója alkalmából, bolygatni kezdem a visszaemlékezések félszázados avarját s elsőnek önkéntelenül is egy általános megjegyzés tolul a tollam alá. Az a meggyőződésem, hogy aki helyesen akarja megmérni annak a hatásnak a nagyságát és valódi jelentőségét, melyet Arany János a magyarság életére gyakorolt, annak az Arany munkáiban rejlő abszolút belértéken felül számba kell vennie még egy tényezőt: azt a korszakot, melyre Arany alkotásainak súlypontja esik. Ugyanis, míg Arany nagy előzőinek, Vörösmartynak, Petőfinek és a többieknek pályafutása a magyar nemzeti életnek egy hatalmas crescendójával esett össze: addig Arany költői műveinek javarésze az abszolút uralom idejében született meg, abban a majdnem két évtizedes korszakban, mely a világosi katasztrófa és a magyar államiságnak 1867-ben bekövetkezett reszurrekciója közé esett.
Legyen szabad itt felemlítenem, amit Széll Kálmánról, a volt miniszterelnökről szóló egyik értekezésemben megírtam, hogy a vasmegyei régi nemesi Széll-családnak egy tagja, Széll István, költözött a 18-ik század második felében Bihar vármegyébe, Nagyszalontára. Ennek utódai - kik már reformátusok voltak - 1836-ban Vasvármegyétől kérték s meg is kapták a nemességüket igazoló okiratot. A Széll-család e Bihar megyébe szakadt ágának sarja volt az a Széll Kálmán, ki Arany János veje lett. A két Széll Kálmán, a miniszter és a református esperes, nemcsak tudomással bírt a köztük fennforgó rokonságról, de tartották is ezt s tudomásom szerint Széll Kálmán miniszterelnöksége idejében Budapesten érintkeztek is egymással. Széll Piroskának nem maradtak testvérei. Atyjának második házassága gyermektelen volt. De él Piroska nagybátyja, Széll György, nagybánya-kerületi esperes s ennek vannak fiai is, egyik dr. Halász Imre: Arany János és családja - 1917. március - Huszadik Század - Sajtócikkek a múlt századból. Széll Kálmán kolozsvári tanár. Valószínű, hogy a debreceni Széll Kálmánnak vannak, de esetleg a többi Széll-utódoknak is lehetnek Arany Jánostól származó levelei, vagy más emléktárgyai és kívánatos volna, hogy ezeket a nagyszalontai csonkatoronyban elhelyezett Arany-emlékek közé juttassák el.
Halász Imre: Arany János és családja A szíves fölhívásnak engedve, hogy írjak valamit Arany János születésének századik évfordulója alkalmából, bolygatni kezdem a visszaemlékezések félszázados avarját s elsőnek önkéntelenül is egy általános megjegyzés tolul a tollam alá. Arany jános családfa. Az a meggyőződésem, hogy aki helyesen akarja megmérni annak a hatásnak a nagyságát és valódi jelentőségét, melyet Arany János a magyarság életére gyakorolt, annak az Arany munkáiban rejlő abszolút belértéken felül számba kell vennie még egy tényezőt: azt a korszakot, melyre Arany alkotásainak súlypontja esik. Ugyanis, míg Arany nagy előzőinek, Vörösmartynak, Petőfinek és a többieknek pályafutása a magyar nemzeti életnek egy hatalmas crescendójával esett össze: addig Arany költői műveinek javarésze az abszolút uralom idejében született meg, abban a majdnem két évtizedes korszakban, mely a világosi katasztrófa és a magyar államiságnak 1867-ben bekövetkezett reszurrekciója közé esett. Ebben a korszakban, különösen ennek első felében, az ötvenes években, a magyarság már-már közel volt ahhoz, hogy a politikai és nemzeti reménytelenség nirvánájában merüljön el.
Lányuk halála után a kis unokát a nagymama, a kedves és ritka okosságú Aranyné vette gondjai alá. A kis Piroska szeretett bejönni Laci bátyja szobájába, kinek szintén kegyence volt. Ilyenkor nekem is, ki gyakori vendég voltam Lászlónál, alkalmam volt ölbe vennem s dédelgetnem a rendkívül kedves gyermeket. Rég letűnt időknek mélabús emlékei újulnak föl bennem mindannyiszor, ha a Múzeum-kertben álló Arany-szobor előtt elhaladva szemem e szobor egyik mellékalakjára esik, mely Széll Piroskát, - már mint viruló hajadont - ábrázolja. Arany janos csaladi kor. Mert a kedves unoka korai halálával oly fájdalmat okozott az Arany-családnak, mely nem volt kisebb a Juliska lányuk elvesztése által okozottnál. Mikor, tisztelt olvasóm, az Arany-szobor előtt megállasz, gondolsz-e rá, mennyi meleg érzés és - mennyi fájdalom lakott e hideg érc-ábrázolta alakokban? S talán alig hinnéd, hogy az ércbe öntött Piroska apja, Széll Kálmán, egykori nagyszalontai ref. esperes Debrecenben nyugalomba vonulva ma is él. Érdemes itt megemlíteni azt a különös véletlent, hogy két nagy magyar költő lányát egy-egy Széll Kálmán vette nőül: Vörösmarty Ilonát Széll Kálmán az államférfi, Arany Juliskát egy másik Széll Kálmán, ki nagyszalontai esperes volt.
2015. november 11. | kategóriában Szerző: Horváth Tamás Szólj hozzá Te is! Kövess minket a Facebookon Facebook Cikk ajánló Készüljünk a tavaszi csapadékos időjárásra Csüggedés elleni áfium (otthonunk derűje) Virágzó vesszők hajtatása Szinekben oldodó lelkek III. rész Bojlis Világkupa a Balatonon