Az 587 m magas Bölcső-hegy oldalában számos forrás fakad, közülük a legbővebb vízhozamú és a legismertebb a Lajosforrás. A szentendrei szerbek nyelvén "Dobrá voda" Jóvíz néven emlegetett forrást a magyarok már a ázadban királyunkról, Nagy Lajosról nevezték el, aki gyakran vadászgatott itt. A forrásmedencét 1908-ban építették az MTE Péntekiek Asztaltársasága, Gabrinyi Sámuel építész segítségével, s a vidéket akkoriban tulajdonló báró Podmaniczky Lajosról nevezték el. A kifolyó víz a Jóvízű patakot táplálja. A Sikárosi-völgyben folyó Bükkös patak szép kis vízesést alkot a híd alatt. A patakvölgyben kanyargó turistaút mellett visz az aszfaltozott erdészeti út. Hétvégén az út le van zárva, csak bicajosok és kirándulók közlekednek. Dömör-kapunál parkoló található, innen csak gyalogosan, illetve kerékpárral mehetünk tovább. Iható forrásvíz budapest hotel. Elég nagy a kerékpáros forgalom is, figyeljünk a lefelé jövőkre. A Vasas-szakadék a Visegrádi-hegységben, Szentendre határában, a Cseresznye-hegy északi oldalán, nagyjából 310 méter tengerszint feletti magasságban található.
A Dömörkaput Szentendre mellett, a Dunakanyarban találjuk. A szurdokvölgy a Visegrádi hegység fái között bújik meg, a várostól nyugatra. A Dömörkapu mellett található Lajos forrás része ennek a túrának. A forráshoz a legtöbben túrázva jönnek, de aki szeretné, autóval el tud menni a látnivaló parkolójához. Parkolás és bejárat A túra tökéletes kiindulópontja lehet a 868-as busz megállója mögött található parkoló, amit ingyenesen tudunk használni. A buszmegálló az azonos, Dömörkapu nevet viseli. Iható forrásvíz budapest budapest. Távolság Budapest távolság: 1 óra / 36 km Távolság Szentendre központjától: kb. 20 perc autóval Dömörkapu térkép - Budapest távolság Bővebben a Dömörkapuról A Dömörkapu egy eredetileg szurdokszerű képződmény, amit idővel az emberi kéz szélesített ki - és vette fel mai völgy alakját. Neve török eredetű, jelentése vaskapu. A szoros átjáróként szolgált a Visegrádi hegységbe. Itt, a Dömörkapunál szűk vájatban haladt a patak, míg az út mindkét oldalán hatalmas sziklafalak fogták azt közre. Közel 50 éven keresztül az 1960-as évekig bányászták itt az andezitet.
Azt nem tudtuk eldönteni – városi gyerekek vagyunk, hiába -, hogy ezek milyen almák? Vadalmák? De honnan? Néztük mi a fákat, hogy melyik fa lehet vadalmafa, de egyet sem láttunk, amelyen még mutatóban fent lenne egy alma. Vagy valaki idehozta, hogy etesse a vadállatokat? Vadalmák mindenhol / Fotó: ORSZÁGKÉP És rengeteg makk / Fotó: ORSZÁGKÉP Mindegy, szóval, tele volt az út makkal is, almával is, és mindjárt eszembe jutott az egyik vadász ismerősöm intelme: óvakodj a vaddisznótól, főleg, ha malacai vannak. Elvben jobban fél ő tőled, mint te tőle, vagyis, meg sem közelít, de jobb az óvatosság. Hol van Budapesten vagy Budapesthez legközelebb a köz számára is hozzáférhető.... Hát, én is így gondolom, mert az oké, hogy ő jobban fél tőlem – elvben -, de ezt vajon a vaddisznó is tudja? Mondom a társamnak, hogy "figyelj, lehet, hogy találkozunk az erdőben vaddisznóval. " Erre megtorpan, és riadt szemmel megkérdezi: "ez most komoly? " Nevetek nagyon legbelül, de nem merek hangosan felkacagni, mert leginkább az a mókás, hogy mennyire megijedt még a tudattól is, hogy szembe jöhet egy vaddisznó.