Berzsenyi Dániel: Levéltöredék barátnémhoz (elemzés) - Irodalmi Blog 1804 és 1808 között született a vers. Mi lehet a műfaja? A cím alapján azt gondolhatnánk, episztola (költői levél), pedig valójában egy elégiáról van szó. Töredék, de a cím ellenére nem levél. Ütemhangsúlyos vers, négyütemű 12-es sorokból áll, sok benne a hangutánzó szó. Levéltöredék barátnémhoz Ne kérdezd, barátném! mint töltöm időmet, S távolléted alatt kedvem miben lelem! Tudod, elvesztettem édes enyelgőmet, Tudod, magam vagyok, mert te nem vagy velem. Lefestem szüretem estvéli óráit, Ha már cselédimet nyugodni eresztem, És csak alig hallom a vígság lármáit, Agg diófám alatt tüzemet gerjesztem. Leplembe burkolva könyökemre dűlök, Kanócom pislogó lángjait szemlélem, A képzelet égi álmába merűlök, S egy szebb lelki világ szent óráit élem. Az őszibogárnak búsongó hangjai Felköltik lelkemnek minden érzéseit, S az emlékezetnek repdező szárnyai Visszahozzák éltem eltűnt örömeit. Berzsenyi Levéltöredék Barátnémhoz Elemzés. Életem képe ez. – Már elestvéledtem, Béborúlt az élet vidám álorcája!
A cím értelmezése és a műfaj kérdése: episztola vagy elégia? Ha a címet értelmezni akarjuk, először is a műfaj kérdésével kell foglalkoznunk. A cím ugyanis látszólag megjelöli a műfajt: "levéltöredék", azaz episztola (költői levél) egy barátnőhöz. De valóban episztola-e a mű? Az első versszakot leszámítva egyáltalán nem az. Miért nem? Mert bár a vers levélszerűen indul (megszólítás, kapcsolatteremtés, érdeklődésre való válasz), a levélkezdet után a költő teljesen megfeledkezik arról, hogy ő levelet akart írni, és nem a levél "címzettjére", hanem önmagára figyel. Magánbeszéd, önelemzés, saját életével való számvetés lesz a levélnek induló műből. Elégiák Berzsenyi Dániel költészetéből | zanza.tv. Ez lehet az oka, hogy Berzsenyi a levél töredék szót használja, vagyis töredékes, félbemaradt levélként jelöli meg a művet. A "töredék" szó arra is utalhat, hogy levertsége, melankóliája miatt képtelennek érzi magát egy episztola kikerekítésére, szabályos befejezésére. A mű címe és tartalma között tehát ellentét feszül. A címe ellenére nem levél, vagyis episztola, hanem elégia, és nem töredék, hanem feszesen megszerkesztett, tökéletesen zárt alkotás.
Elégiái a létösszegzés, a magányérzésből táplálkozó rezignáció, a melankolikus hangulatok versei. Érdekesség, hogy Berzsenyi epikus műveket nem alkotott, kivéve A remete című románcát. Nyilvános költői fellépése után már nem írt sok verset, és egyfajta költői szerepváltás következett be: alaposabban megismerkedett a felvilágosodás tanaival, episztoláiban és epigrammáiban közösségi költőként szólalt meg, a ráció és a tudomány kultuszának eszméit hirdette (Kazinczy Ferenchez, 1809; Napoleonhoz, 1814; Dukai Takács Judithoz, 1815; Vitkovics Mihályhoz, 1815; A pesti magyar társasághoz stb. Irodalom - 10. osztály | Sulinet Tudásbázis. 1816-ban megjelent verseinek bővített és javított kiadása. Óda: (a görög odé = ének szóból); lírai műfaj, magasztos tárgyú patetikus hangú ének, istenekhez, kiemelkedő személyekhez vagy megszemélyesített fogalmakhoz szól. Tárgya szerint lehet egyéni és közösségi, módszere szerint dicsőítő vagy bölcseleti. Eredete az antik görög költészetig nyúlik vissza, akkor pengetős hangszerrel előadott dalt jelentett, jelentős képviselői: Szapphó, Alkaiosz, Pindarosz; Horatius költészetében emelkedett igazi magaslatokba, s divatos volt szinte minden újkori irodalomban.
Az 5. szakaszban nyilvánul meg leginkább az áhított és akart sztoikus nyugalom. A "nehéz szükséget" kizárva bármilyen élethelyzetben, jó és balsorsban egyaránt "mindenütt boldog megelégedéssel" néz az égre. Elégiái közül az utókor és a rostálódó idő az egyik legsikerültebbnek A közelítő tél című versét ítélte. Komor, vigasztalan hangulat uralkodik a versben, a cím is riadalmat sugall. Változatosan szövi össze azt, ami elmúlt, és ami itt maradt. A durva őszi táj lehangoló képe egyszerre jellemzi az évszakot, az ifjúság örömeinek elmúlását és a kiábrándító niklai környezetet is. A múltat idillivé próbálja varázsolni a visszafelé néző emlékezet. Ott remeg a múlt és a jelen, az élet és a gyász komor, vigasztalan hangulata. Kiürült, eldurvult, sivárrá vált a külső természet. A természet festésével érzékelteti az idő kérhetetlen múlását. A "szárnyas idő" körül "lebeg minden". Lemondással veszi tudomásul, hogy észrevétlenül, kihasználatlanul elmúlt ifjúsága. A lélek kiégettsége, halála miatti panasz sír az elégia lezárásában.
Horváth János irodalomtörténész "az önszemlélet hangulati helyzetrajzának" nevezi. Esztétikai hatása a hangulat, a bánat páratlan érzékeltetésében, megkapó képeiben, metaforikusságában, csodálatos verszenéjében rejlik. Újdonságot hoz abban, hogy a klasszikus tárgyiasságtól elmozdul a regényes önszemlélet felé, így nemcsak mint műalkotás jelentős, hanem irodalmunk fejlődéstörténetében is fontos lépést jelent. A lírai személyesség megjelenése miatt a mű egyfajta korfordulatot, ízlésváltást jelez: a klasszikus hagyományoktól a romantika felé való továbblépést. Bejegyzés navigáció Ráadásul még létösszegző vers is, hiszen Berzsenyi egész életének legalapvetőbb élményét festi le: elszigeteltségét, magányosságát, szomorúságát. És ki a levéltöredék címzettje, a költő barátnője – régies szóval: barátnéja? Nem tudjuk. Az sem biztos, hogy szeretőt vagy barátot kell sejteni a "barátné" vagy az "édes enyelgő" szavak mögött. Ha szerelmi viszonyt feltételezünk, akkor sem lehetett szó túl jelentős kapcsolatról.
( A legfrissebb hírek itt) Ebben többek között József Attila olyan ismert verse is helyet kapott, mint a Rejtelmek. A szakember szerint bizonyos párhuzam vonható a most megtalált kézirattöredék és a Flóra-füzet versei között: nevezetesen, hogy mindkettő a költő kapcsolatainak kezdetén, a fellángoló szerelem időszakában született. (Ez is érdekelheti: A versimádók örülhetnek: új József Attila-költeményre bukkantak) A négylapos notesztöredéken egy vers olvasható: "Ezért üldögélek a világban/Minden pillanat édes, kellemes/Ezért a szívemen már nem sötét dolgok ülnek/Kedvesem mosolygok" /Fotó: József Attilát korán, az ötvenes években kezdték kutatni, irodalomtörténetileg és muzeológiailag feldolgozni. Akkor még irodalmi kapcsolathálózatának legtöbb tagja élt, így könnyebben eljuthattak múzeumokba a költőtől kapott kéziratok – ezt Bíró-Balogh Tamás irodalomtörténész, az SZTE JGYPK munkatársa mondta a Ezért már önmagában az új kézirat ténye nagy dolog. A sorokat Gyömrői Editnek szánta a költő, akihez pszichiátriai kezelésre járt, és gyengéd érzelmek fűzték a nőhöz.
A pszichoanalitikusan képzett József Attila maga is fölismerte, hogy költészetének eredendő hajtóereje a szerelem. Élete értelmét is párkereső igyekezete eredményességén mérte le, így aztán szerelmi kalandjai, vágyai, kudarcai tükrében József Attila sorsa is plasztikusan kirajzolódik. Kötetünkben igyekeztünk e tragikus sorstörténetet a múzsák, a barátnők, a plátói és beteljesült szerelmeket kiváló lányok, asszonyok neve köré csoportosítva, versek, levelek és emlékezések tükrében fölidézni. Több körülmény nehezítette azonban József Attila érzelmi életének és fontosabb nőkapcsolatainak részletes, korrekt dokumentálását. Elsősorban a "bőség" közmondásos zavara – hiszen a költő életét és pályáját feldolgozó memoár- és szakirodalom napjainkra már könyvtárnyira duzzadt és folyamatosan gazdagodik. József Jolán 1940-ben kiadott életrajzát (József Attila élete) számos hasonló kötet követte (köztük Németh Andor, Ignotus Pál, Fejtő Ferenc – a költő Szép Szó-s barátai –, valamint Bányai László – József Jolán harmadik férje – is publikálta emlékeit József Attiláról és családjáról).
Szeress, ha kedves az életeM! címmel József Attila megzenésített szerelmes versfeldolgozásait jelenteti meg lemezen Fekete Bori. A Junior Prima díjas énekesnő a közel 80 perces hanganyagot élőben is bemutatja zenésztársaival. Fekete Bori, Junior Prima díjas énekesnő (Fotó: Csorba Márta) Fekete Bori 2017-ben végzett a Liszt Ferenc Zeneművészeti Egyetem népi ének előadóművész szakán. Első szólólemeze 2018-ban jelent meg. Háromszor vett részt a Fölszállott a páva című televíziós népzenei tehetségkutatóban, Jelenleg négy együttesben énekel, a Chalga, a Tárkány művek, a Gajdos és a Dobroda zenekarban. Közreműködik vendégművészként egyéb népzenei együttesekben, mint például a Budapest Mezőség Band, vagy a Hungarian Folkembassy. De Rengeteg elfoglaltsága ellenére Szeress, ha kedves az életeM! címmel József Attila versfeldolgozásokat jelentet meg. "Régi álmom volt József Attila költészetének néhány gyöngyszemét valamilyen formában színpadra vinni. Több életrajzi előadás, musical, monodráma készült már a költőről, ezért én a szerelmeit, a nőkhöz való viszonyát szeretném hangsúlyozni.
2022. március 10. Szeress, ha kedves az életeM! címmel József Attila megzenésített szerelmes versfeldolgozásait jelenteti meg lemezen Fekete Bori. A Junior Prima díjas énekesnő a közel 80 perces hanganyagot élőben is bemutatja zenésztársaival. Fekete Bori, Junior Prima díjas énekesnő (Fotó: Csorba Márta) Fekete Bori 2017-ben végzett a Liszt Ferenc Zeneművészeti Egyetem népi ének előadóművész szakán. Első szólólemeze 2018-ban jelent meg. Háromszor vett részt a Fölszállott a páva című televíziós népzenei tehetségkutatóban, Jelenleg négy együttesben énekel, a Chalga, a Tárkány művek, a Gajdos és a Dobroda zenekarban. Közreműködik vendégművészként egyéb népzenei együttesekben, mint például a Budapest Mezőség Band, vagy a Hungarian Folkembassy. De Rengeteg elfoglaltsága ellenére Szeress, ha kedves az életeM! címmel József Attila versfeldolgozásokat jelentet meg. "Régi álmom volt József Attila költészetének néhány gyöngyszemét valamilyen formában színpadra vinni. Több életrajzi előadás, musical, monodráma készült már a költőről, ezért én a szerelmeit, a nőkhöz való viszonyát szeretném hangsúlyozni.
E költeményben újra felcsendül a Balassi-féle életigenlés. A Flórához szóló költeményekben a sokat szenvedett ember utolsó életmámora zeng föl. (Én, ki emberként) Flóra nem tudja, nem meri vállalni a költőt. E sorscsapás súlya alatt ismét összeomlik József Attila. Egy újabb lökés Szárszóhoz.