Civil kör 2021. január 30., szombat 21:49 | Hír TV Szabálytalanul adatta be magának a koronavírus-elleni oltást Gyöngyös baloldali polgármestere, továbbra is a pánikkeltésben hisz az ellenzéki összefogás, kiállt hazánk mellett az egyik legnagyobb hollandiai párt vezetője és Magyarországon is építkezik az antifa-mozgalom. Kötter Tamás (Facebook): Senki sem gondolhatja komolyan, hogy lemondhatunk az orosz gázról - újhírek. A Civil kör vendégei Ferencz Orsolya űrkutató, Földi László biztonságpolitikai szakértő, Fricz Tamás politológus és Kötter Tamás író, ügyvéd voltak. A műsorvezető felvezetőjében a gyöngyösi esettel kapcsolatban Hollik Istvánt idézte, aki szerint, "ha van tipikus szocialista mutyi, akkor ez az! " És, ha már Trombitás Kristóf idézet, akkor Ferencz Orsolya is egy idézettel kezdte, Orwell – Állatfarm című könyvéből, miszerint "Minden állat egyenló csak vannak, akik egyenlőbbek" Itt semmi másról nem volt szó, minthogy ez a jó öreg baloldali káder ügyesen helyezkedett és volt olyan kapcsolata, hogy ez a vakcina a karjában landolt és a feleségének is. (…) - tette hozzá az űrkutató.
A skandináv film és irodalom egyik kulcsfigurája az életközépi válságban szenvedő, boldogtalan ember. Az utóbbi években rengeteg olyan történettel találkozhattunk, amelynek főhőse látszólag jó helyzetben van – családos, dolgozik, jó anyagi körülmények között él –, valami elemi hiányérzet mégis arra sarkallja, hogy rúgjon fel mindent. Egy ilyen férfiról szól a Magam ura című film is, amelyet most a Cinegón lehet megnézn i. A filmben egy harmincas családapa, Martin gondolataiba leshetünk bele, aki egy magányos túrán próbálja megfejteni, hogy miért rekedt meg az élete. Most öt könyvet ajánlunk, ami erről a témáról szól. 1. 5 könyv és 1 film az életközépi válságról - Könyves magazin. Erlend Loe: Doppler-sorozat Doppler Scolar Kiadó, 2020, 187 oldal Erlend Loe egyik leghíresebb főhőse, Doppler sok szempontból hasonlít a Magam ura főszereplőjéhez: elvileg mindene megvan ahhoz, hogy elégedett lehessen (feleség, gyerek, munka, pénz), mégis úgy érzi, hogy be van szorulva egy életbe, amely nem teszi boldoggá. Egy nap elesik a biciklijével az erdőben és "megvilágosodik", majd úgy dönt, hogy felhagy a korábbi látszatéletével és inkább beköltözik a természetbe.
Nem tartom túlzásnak a jelzőt, hiszen jól emlékszem arra, amikor nagyjából 15 évvel ezelőtt először próbáltam egy elbeszélésbe beleírni a mobiltelefon szót, de bárhogy kísérleteztem vele, mindig erőltetettnek hatott. Nem csoda, hisz a magyar irodalmi hagyományokban mélyen benne rejlik akár az időbeli el-, pontosabban visszatolás, illetve egy elitista, lekezelő távolságtartás az amúgy felhasznált hétköznapi témáktól. Utóbbi típusba gyakran botolhatunk, ha rendszeresen olvasunk fiatal, huszon-, harmincéves pályakezdő prózaírókat, ahogyan meg akarják mondani a tutit, például felesleges köröket futnak azzal, hogy egy jelenetbe mindenáron bele akarják írni, hogy a háttérben milyen rádióadás szól, ezzel is jelezve, mindez számukra elfogadhatatlan mértékben gagyi. Kötternél szó sincs erről, az ő szövegeiben mindennapi magától értetődőséggel futunk bele egy plázában egy valóságshow szereplőjébe, akiről akkor is pontosan tudjuk, hogy kicsoda, ha amúgy nincsen tévénk, és azon is csak a National Geographic ot nézzük.
– Dehogy, az egész világ így működik: a szex és a pénz mozgatja. Mindenki a limuzin hátsó ülésén szeretne ülni. Aki viszont nem tud ott ülni, az sok esetben kitalál egy alternatív kultúrát, ahol iszonyú menő lehet, s ott ő ülhet annak a limuzinnak a hátsó ülésén. – Nagyon zárt ez a réteg, a bemutatása alapján a társadalom más szereplőivel nem igazán érintkező világ. Szolidaritásról pláne nincs szó esetükben. – Azt mondhatom, amit A Wall Street farkasa című filmben a Leonardo DiCaprio alakította karakter: a szegénységben nincs semmi említésre méltó, vagy érdekes. – A Rablóhalak világa mitől jellegzetesen magyar? – A kapitalizmus globalitása mellett kialakultak helyi sajátságok, amelyek jellemzik az adott közeget. Én ezeket beépítettem a novellákba, a ValóVilágtól kezdve a szórakozóhelyeken, éttermeken át a jelzálog- és devizahitel-válságig. Vagy hogy nálunk még kevésbé megkövesedettek a kasztok, bár már pörgünk ki a menedzserforradalom időszakából, újra a nagycsaládok kezébe kerülnek a vállalatok irányításai.
Carl Rogers próbálkozott még Amerikában az úgynevezett "személyiségközpontú pszichoterápiával", de elméleteit nem fogadták el a kollégái, sőt, üldözték érte. A mai pszichiáterek viszont szeretik Rogers örökösének tekinteni magukat, átvéve a terminológiáját és elméletét, a gyakorlatban viszont semmit sem ültetnek át belőle, csak az RP4560 és a G22355 útódait próbálgatják a pácienseiken. Szendi gábor facebook like. Szendi Gábor így foglalja össze azt a folyamatot, ami a "pszichofarmakonok" végső győzelméhez vezetett: "Az igazi harc azonban az ötvenes években kezdődött. Kibontakoztak a pszichoanalízissel szakító, modern szemléletű pszichoterápiás mozgalmak, és egyre több nem orvosi képzettségű terapeuta jelent meg a betegségpiacon. Jellemző módon sok modern terápiás irányzatot a pszichoanalízisben csalódott analitikusok hoztak létre. Akkoriban jelentek meg az első, a mentális működéseket drámai módon befolyásoló pszichofarmakonok is, megteremtve a pszichiátria új csodafegyverét és egyben új korszakát. De ezt sok minden készítette elő, többek közt a fejlődő tudomány fényében egyre nyomasztóbb pszichoanalitikus spekulációözön, melyhez képest üdítő racionalizmusnak tűnt a mentális betegségek biológiai felfogása.
Szendi Gábor A tudomány megállapításainak következetes félremagyarázásáért, valamint a saját üzletének és termékének propagálásáért a Covid-világjárvány teremtette helyzetet kihasználva. Kásler Miklós, a Magyarságkutató Intézet elnöke és Baltavári Tamás író-rendező, a Történelmi Animációs Egyesület elnöke Korszakalkotó – sőt újraalkotó – tettükért, a pozsonyi csatáról készült történelemhamisító, tárgyi tévedésekkel tűzdelt, alacsony színvonalú végtermék elkészítéséért, mellyel sikerült nekik egy valóban jelentős történelmi eseményt, össztársadalmi szinten, a kaotikus tévhitek posványának jelentős mélységébe taszítani. Szendi gábor facebook page. Schobert Norbi, "A nemzet biokémikusa" A fonálférgek evolúciója terén végzett felülmúlhatatlan kutatási eredményeiért, a miazma-elmélet feltámasztásáért, valamint a szerves molekulák megismerése és a maszkviselés kapcsán folytatott fáradhatatlan önképző és nép(félre)nevelő tevékenységéért. Varga "C-peptid" Gábor A Covid-világjárvány idején promotált csodatévő termékei révén a Gazdasági Versenyhivatallal folytatott hősies küzdelméért, valamint a valódi gyógymódok helyett hiú ábrándokkal való sikeres kereskedésért.
A tézis annyira népszerű, hogy a témában érdeklődő mentális betegeknek szinte kötlező ezt megtanulni, és ezt kívülről fújni, és ettől tudományos színezetet adni a betegségüknek, bár én bevallom töredelmesen, csak ennek az írásnak a kedvéért néztem utána és értettem meg, mivel érzésem szerint ez egyike azoknak a tudományosan hangzó, de semmit nem mondó elméleteknek, amivel a pszichiátria szeret előrukkolni az érdeklődők felé. Az elmélet szerint csak meg kell növelni a katekolaminoknak a szintjét, és máris jó kedvünk lesz. Szendi gábor facebook photo. Ez az egész Szendi szerint arra a mosószerreklámra hasonlít, ahol a kisfiú összecsokizza magát, majd szurokban és tollban hempergőzik, de az édesanyja mosolyogva nézi. Ami alatt én azt értem, hogy bárki nyugodtan felelőtlenül leamortizálhatja magát, mert beszedi az antidepreszánst, és vidáman fog mosolyogni. Ezt az elméletet, hogy a depressziósóknak alacsonyabb lenne ez a szintje, negyven év alatt sem nyert megnyugtató igazolást. A könyvben olvashatunk még placebokísérletekről, eltitkolt mellékhatásokról, az antidepresszánsok összefüggéseiről az öngyilkossággal, még Albert Györgyiről is, akinek Miért én?