A Benedikt Ried által a prágai Ulászló-teremben alkalmazott, úgynevezett kettősen hajlított bordás boltozatokkal találkozunk a siklósi várkápolna szentélyében (16. század eleje), amelynek karzata egyébként, a kor kettősségét jól mutatva, reneszánsz balusztráddal épült meg. Magyar reneszánsz - SuliHáló.hu. Mátyás budai udvara az 1470-80-as években mégis felülmúlhatatlannak bizonyult. Az itáliai humanisták révén létrejött neoplatonista kör, amelyben egyébként magyarok is részt vettek, az itáliai szellemi élet centrumával, Marsilio Ficino firenzei akadémiájával állt kapcsolatban. Az a szellemi pezsgés, amelyről Antonio Bonfini, Francesco Bandini, Galeotto Marzio jelenléte, illetve műveik tanúskodnak, és a Corvina könyvtárhoz kötődő humanista ideálok, valamint a luxuskódexek pompája nem csak az utókor képzeletében tette Mátyást kiemelkedő műpártolóvá, hanem bizonyos értelemben saját korában is európai rangú uralkodóvá avatta.
A Mátyás-korban karrierjüket kezdő főurak és a felső papság körében ugyanakkor éppen a század legvégén, és a 16. század első évtizedeiben jelenik meg az itáliai stílus. Reneszánsz építészet Magyarországon - Feuerné Tóth Rózsa - Régikönyvek webáruház. Kisebb, helyi központok alakulnak ki, például Bakócz Tamás révén Esztergomban, Szatmári György révén Pécsett, vagy a Báthoryak révén Nyírbátorban. A reneszánsz stílusjelenségek forrása azonban ekkor már nem csak közvetlenül itáliai, mint a Bakócz-kápolna esetében, és nem is feltétlenül a budai udvar közvetítésével kell számolnunk. A felvidéki városok építkezésében megjelenő reneszánsz motívumok, mint a bártfai városházán például, már a Közép-Európában általánosan terjedő reneszánsz stílus visszahatásaként jelentkeznek. A Magyarország-szerte elterjedő stílust elsősorban a faragványok képviselik: a tabernákulumok és síremlékek nagy száma azt mutatja, hogy a Jagelló-korra, a gótika folyamatos továbbélése mellett, egyfajta művészeti köznyelv kialakulásáról beszélhetünk a reneszánsszal kapcsolatban. A későgótikus építészet legmodernebb technikai megoldásai viszont szintén a Jagelló-kori magyarországi művészet részét képezik.
120 oldalon több, mint 200 fotó, Búzás Gergely szakszerű szövegével készült. A reneszánsz építészet megjelenése Magyarországon egyértelműen a királyi udvarhoz köthető. I. Mátyást Itáliából érkező felesége, Aragóniai Beatrix ösztönözte az építészeti reprezentáció eszközeinek alkalmazására, bár ebben szerepet játszhatott Hunyadi Mátyás nagy elődjének, Luxemburgi Zsigmondnak a példája is. Ez azonban önmagában még nem szükségszerűen eredményezte volna a reneszánsz formák megjelenését a királyi építkezéseken. Ebben – úgy tűnik – nem Beatrix közvetlen befolyását kell feltételeznünk, hiszen egyetlen adatot sem ismerünk, amely arra vallana, hogy ő maga hívott volna itáliai mestereket Magyarországra. Reneszánsz stílusú épületek magyarországon. Jelentősebb lehetett a közvetett szerepe: talán az építőmesterek között is akadtak olyanok, akik – a humanista Antonio Bonfinihez hasonlóan – az olasz királyné hírére indultak el szerencsét próbálni a magyar királyi udvarba. Ez azonban valószínűleg önmagában kevés lett volna az itáliai stílus magyarországi meghonosodásához.
A budai királyi palota A nagyszabású tervek azonban csak részben valósultak meg. Az 1480-as évek építkezései elsősorban a meglévő épületek átalakítására szorítkoztak: a korábbi, gótikus nyíláskereteket (ablakokat és ajtókat) új, reneszánsz nyílászárókkal helyettesítették. Részletformáik, az akantuszos, palmettás, néhol delfinekkel díszített piaszterfejezetek és a kannelúrázott pilaszterek firenzei mintákat követnek. Mátyás azonban az itáliai fejedelmekhez méltó palotát akart építeni. Ennek a törekvésnek ékes bizonyítéka, hogy az urbinói Palazzo Ducale mintájára, a palota nyugati oldalára, egy függőkertet építtetett. A vízgyűjtőként szolgáló, boltozott ciszterna (ún. Albrecht-pince) fölé épített, a Tabán felé nagyszerű kilátást biztosító zárt kert, és az állítólag itt felállított, Pallas Athéné alakjával ékesített kút igazi fejedelmi palotává varázsolták a gótikus épületegyüttest. Művészettörténet - 9. évfolyam | Sulinet Tudásbázis. A palota középső udvarát szintén ekkor építették át: a belső homlokzatot, valószínűleg minden oldalról, többszintes, balusztrádos, loggiás homlokzattal látták el.
A protestáns szellemű, vallásos irodalommal egyidejűleg a reneszánsz műveltség és a világiság is egyre mélyebben hatolt be a magyar szellemi életbe. Sylvester János fölfedezte, hogy magyar nyelven is lehet idômértékes verseket írni; az Śjtestamentum fordításának (1541) ajánlásában kitűnô disztichonok olvashatók: "Próféták által szólt rígen néked az isten, Azkit igírt, ímé, vígre megadta fiát. Buzgó lílekvel szól most es néked ez által, Kit hagya, hogy hallgass, kit hagya, hogy te kövess". Tinódi Sebestyén egyik helyrôl a másikra vándorolt, s fülbemászó dallamú históriás énekeiben adott hírt a török elleni csatározásokról. Bornemisza Péter megalkotta hazafias líránk elsô remekét (Siralmas énnéköm…), s lefordította – átdolgozta – Szophoklész Élektráját. A reneszánsz novellairodalom erotikája az ún. széphistóriákban szólalt meg. S mindez már magyar nyelven, hogy mindenki érthesse, olvashassa. A magyar reneszánsz tanulmányozása után a fentiekben csak megemlitett magyar szerzôk mellett számitógépes feldolgozásban ismerkedjűnk meg a két nagy magyar reneszánsz költônkkel, Janusz Pannoniusszal, aki latin nyelven világrangra emelte a magyar lirát, és Balassi Bálinttal, aki pedig magyar nyelvenn tette naggyá a magyar irodalmat, a magyar lirát!
Ez a kettősség, amely a Mátyás-kort jellemzi, nem érvényes Zsigmond korára. A magyarországi Zsigmondkori művészet egyik sajátossága a mennyiségében érhető tetten. A felvidéki és erdélyi városok építkezései, a királyi udvarművészeti igényei és a nemesi, illetve főpapi építkezések száma és nagyságrendje, elsősorban a megelőző korszakkal szembeállítva feltűnő. A pozsonyi, kassai, plébániatemplomok későgótikus stílusú épületei és azok plasztikai díszítései, amelyek stílusigazodása is sokrétű, messze felülmúlják a 14. század első felében és közepén épült templomokét. A királyi udvarban hasonló jelenség tanúi vagyunk. Az állandó királyi székhelyül szolgáló visegrádi palota, illetve a királyi rezidenciaként nemzetközi léptékkel is nagyszabású formáját elnyerő budai palota, elsősorban annak új, északi épületszárnya, egyben a stílusigazodás irányait is kijelöli. A budai vár északi palotaszárnya, a korábban tévesen "friss palotának" nevezett épület előképei Itáliában és Franciaországban találhatóak meg.