Ambrus Zoltán (Debrecen, 1861. február 22. – Budapest, 1932. február 28. ) magyar író, kritikus, műfordító, színigazgató, a Magyar Tudományos Akadémia levelező tagja. 34 kapcsolatok: A Hét (folyóirat, 1890–1924), A Magyar Tudományos Akadémia tagjainak listája (A–F), Anatole France, Beck Ö. Fülöp, Benkő Etelka, Borsszem Jankó (folyóirat), Budapest, Collège de France, Debrecen, Dzsentri, Fallenbüchl Zoltán, Február 22., Február 28., Fiumei Úti Sírkert, Gödöllő, Gustave Flaubert, Guy de Maupassant, Kisfaludy Társaság, Magyar Tudományos Akadémia, Nagykároly, Náday Ferenc, Nemzeti Színház, Nyugat (folyóirat), Petőfi Társaság, Sorbonne, Századforduló, Voinovich Géza, 1861, 1885, 1886, 1900, 1917, 1922, 1932. A Hét (folyóirat, 1890–1924) 200px A Hét címlapja, 1. évf. (1890) 2. sz. A Hét (Budapest, 1890. – 1924. ) társadalmi, irodalmi és művészeti közlöny, 1894-től politikai és irodalmi szemle. Új!! : Ambrus Zoltán (író) és A Hét (folyóirat, 1890–1924) · Többet látni » A Magyar Tudományos Akadémia tagjainak listája (A–F) Nincs leírás.
Dédapja, Foltin (Foltényi) János a Grassalkovich-uradalom prefektusa volt. Zoltán édesapja Ambrus József részt vett az 1848/49-es szabadságharcban, kétszer is megsebesült. A sebesülteket Gödöllőre hozták, a kastélyba működő kórházba. 1880 tavaszán, amikor az apa megbetegedett, az egész család Gödöllőre jött nyaralni. Az Erzsébet-park mellet vettek ki egy lakást, melynek ablakai a Kálváriára néztek. Ambrus József 1880 júniusában halt meg, a Dózsa György úti temetőben nyugszik. Minden nyáron Gödöllőre jött az Ambrus család nyaralni, hiszen az apja sírja is ide kötötte őket. Ekkoriban minden nyáron házat béreltek a pihenéshez. 1897-ben Ambrus Józsefné vásárolt egy házat Gödöllőn a Tégla utcában (ma Lovarda utca 6. ). Az édesanya tavasztól őszig ebben a házban tartózkodott az unokájával, Ambrus Zoltán lányával, Gizellával. A költő számára Gödöllő jelentette a kikapcsolódást, felüdülést a fárasztó munka után. Az első világháború alatt a hadsereg rekvirálta a gödöllői házat, beteg katonákat szállásoltak el.
(1861-1932) magyar író, kritikus, műfordító, az MTA levelező tagja Ambrus Zoltán ( Debrecen, 1861. február 22. – Budapest, 1932. február 28. ) magyar író, kritikus, műfordító, színigazgató, a Magyar Tudományos Akadémia levelező tagja. Írói álneve: Idem. Ambrus Zoltán Ambrus Zoltán az 1880-as években ( Erdélyi Mór felvétele) Élete Született 1861. Debrecen Elhunyt 1932. (71 évesen) Budapest Sírhely Fiumei Úti Sírkert Nemzetiség magyar Házastársa 1894–1921: Benkő Etelka Gyermekei Ambrus Gizella Pályafutása Jellemző műfaj(ok) író, kritika, műfordítás Alkotói évei 1891-1932 Első műve Midás király (1891) Fontosabb művei Giroflé és Girofla (regény, 1901) Berzsenyi báró és családja (Tollrajzok a mai Budapestről, 1902) A tóparti gyilkosság (kisregények és válogatott elbeszélések 1961) A türelmes Grizeldisz (1978) Kiadói Révai Szépirodalmi könyvkiadó A Wikimédia Commons tartalmaz Ambrus Zoltán témájú médiaállományokat. Életrajz Szerkesztés Ambrus József és Spett Vilma (Speth Wilhelmina) fia. [1] [2] Középiskoláit 1869 és 1877 között Nagykárolyban, majd Budapesten végezte.
Új!! : Ambrus Zoltán (író) és A Magyar Tudományos Akadémia tagjainak listája (A–F) · Többet látni » Anatole France Anatole France, eredeti nevén Jacques Anatole François Thibault (Párizs, 1844. április 16. – Saint-Cyr-sur-Loire, 1924. október 12. ) francia író, költő, kritikus, akadémikus. Új!! : Ambrus Zoltán (író) és Anatole France · Többet látni » Beck Ö. Fülöp Beck Ö. Fülöp: Az ifjúság kútja (1938) terv Mikes Kelemen emlékérmével Baumgarten Ferenc Ferdinánd sírja Budapesten, a Fiumei Úti Sírkertben. Beck Ö. Fülöp alkotása Szecessziós váza Beck Ö. Fülöp (teljes nevén Beck Ötvös Fülöp, illetve Beck Ödön Fülöp; Pápa, 1873. június 23. – Budapest, 1945. január 31. ) magyar szobrász, éremművész, Fémes Beck Vilmos éremművész, szobrász bátyja, Beck András szobrász és Beck Judit festő apja. Új!! : Ambrus Zoltán (író) és Beck Ö. Fülöp · Többet látni » Benkő Etelka Benkő Etelka mint Pillangókisasszony. Benkő Etelka (eredeti nevén Blau Etel, Szabadszállás, 1872. június 5. – Budapest, 1921. augusztus 29. )
Mesterei Gustave Flaubert, Guy de Maupassant és Émile Zola voltak. 1887-ben feleségül vette Tormássy Gizellát, az Ország-Világ című lap munkatársát. Esküvői tanújuk Benedek Elek volt. Gizella a kislányuk születése után néhány nappal elhunyt, így Ambrus édesanyja segítségével egyedül nevelte a gyermeket. Az író később, 1894-ben házasságot kötött Benkő Etelka operaénekesnővel a józsefvárosi plébániatemplomban. 1903-tól Bródy Sándor Jövendő című folyóiratának főmunkatársa volt. 1911-ben költözött Budapestre, az Üllői út 36. szám alatt egy 5 szobás, tágas házat bérelt. Haláláig ez volt a pesti lakása, később unokája, Fallenbüchl Zoltán is abban a lakásban élt. 1922 után visszahúzódva, egyedül élt Józsefvárosban. Hetente írt a Pesti Naplóba külföldi eseményekről, irodalomról. 1932. március 2-án halt meg Budapesten, Üllői úti otthonában. Sírja a Kerepesi úti Temetőben található. Ambrus életében rendkívül fontos szerepet játszott a könyv és a könyvtár. 8000 kötetes könyvtára volt a budapesti Üllői úti lakás egyik nagy szobájában.
Augusz-ház egykori Nagyvendéglő egykori Garay Szálló pinceskanzen présház és lakás pinceskanzen pinceskanzen Wosinszky Mór Múzeum Babits Mihály Emlékház Gemenci Vadászati Múzeum Belvárosi plébánia templom Szent János és Szent Pál-kápolna kálváriakápolna és a stációk Remete-kápolna Gemenci erdő TT Sötétvölgyi TT zsinagóga Szekszárd Látnivalók részletekkel Nagyobb térképhez kattints ide!
Az egyik legkedvesebb hazai megyeszékhely a Dél-Dunántúlon fekvő Szekszárd. A város lakosainak száma mindössze 32 ezer fő. Tolna megye székhelyének nagy előnye épp kis méretéből adódik: látnivalóit könnyen felfedezhetjük gyalogszerrel, nincsenek nagy távolságok a városban, hamar bejárjuk a nevezetességeket. Fotó: MTI/Jászai Csaba Ha szeretjük a finom borokat, ideális úticél egy kellemes hétvége eltöltéséhez Szekszárd. A város ugyanis a Szekszárdi borvidék központja, mely az egész országban híres finom borairól. Csak Szekszárdon 4500 pincét találunk! De nemcsak ezért érdemes felkeresni a várost: a finom nedűk kóstolásán és vásárlásán túl egyéb élményeket is gyűjthetünk a borvárosban. Szekszárd egyik leghangulatosabb tere a belvárosban található Garay tér, melynek közepén Garay János szekszárdi költő szobra áll. Szekszárd látnivalók térkép műholdas. A teret meseszép épületek szegélyezik, közéjük tartozik a Német Színház, mely hazánk egyetlen német nyelvű színháza, illetve a megye egyetlen kőszínháza. Német Színház. Fotó: A szecessziós épület falai között német nyelvű előadásokat tart a társulat, akik fontosnak tartják a magyar lakosság és a német kisebbség közötti kulturális kapcsolat erősítését.
Romantikus napokat töltene el partnerével gyönyörű környezetben? Szeretne tenni valamit szépségéért, egészségéért?
A tér egyik sarkán álló Augusz-ház a város egyik legjellegzetesebb épülete. A több részletben felépült Augusz-ház ma zeneiskolaként működik, de korábban volt már kaszinó és könyvtár is. A Garay téren a borok kedvelői szánjanak egy kis időt a Garay Élménypince bebarangolására. A Garay Élménypince több mint 100 éves, interaktív kiállításán mindent megtudhatunk a borászatról, de ha igazi rajongók vagyunk, részt vehetünk egy borvacsorán vagy borkóstolón is. Ha mindez nem elég, felkereshetjük a belvárosban található Bormúzeumot is, ahol a szekszárdi borvidék történelmével és jellegzetességeivel ismerkedhetünk meg. A Garay tértől egy percre találjuk a város szívét jelentő Béla király teret, mely éjjel-nappal gyönyörű látványt nyújt. Szekszárd látnivalói - ezeket mindenképp keresd fel, ha itt jársz! - Utazás, nyaralás belföldön és külföldön. Béla király tér. MTI Fotó: Kiss Dániel A téren található egytornyos, helyenként copf stílusú homlokzattal díszített katolikus templom 1802-1805 között épület, Közép-Európa legnagyobb egyhajós temploma, harangjátékát naponta háromszor hallhatjuk. Az előtte található Szentháromság-szobor a várost 1738-1740 között pusztító pestisjárványnak állít emléket.
Szekszárd nevezetességei Szekszárd nevezetességei gyalogszerrel bejárhatók, nincsenek nagy távolságok. A város szíve a Béla tér, mely kiindulópontunk lehet sétánk során. A teret az 1805-ben épült copf stílusú templom őrzi, melynek nevezetessége, hogy Közép-Európa legnagyobb egyhajós temploma. Naponta háromszor harangjáték hallható. Szemben a pestisjárvány szomorú emlékét őrző Szentháromság-szobor, körülötte autóforgalom hullámzik. Szekszárd látnivalók - GOTRAVEL. A teret a Városháza épülete nyugatról, a régi Vármegyeháza keletről zárja le. Légi felvétel a Béla térről Katolikus templom Szentháromság-szobor Vármegyeháza udvara A klasszicista épülettömböt Polláck Mihály tervezte, 1836-ban építették, az átadás emlékét a belső udvaron ma is látható tiszafák őrzik. Ugyanitt kerülnek bemutatásra az I. Béla király által alapított, 1061-ben emelt monostor romjai, mely köré rendház és vár épült. A kereszténység megszilárdításában fontos szerepet játszó I. Béla szobra egyébként a róla elnevezett téren látható, Lessenyey Márta alkotása.
Turisztikai információ: Tourinform, Garay tér 18. Tel.
A Vármegyeháza ma hivataloknak és a levéltárnak ad otthont, utóbbiban kiállítások tekinthetők meg. I. Béla szobra Borkút Az épület külső udvarán található a díszes Borkút, Baky Péter és Szatmári Juhos László alkotása. A Borkút csapjaiból neves alkalmakkor bor folyik. Néhány perces sétával a nagy magyar költő, Babits Mihály szülőházához jutunk el (Babits u. 13. ). Szekszárd látnivalók térkép google. A szerény épületben Emlékmúzeum működik, a gyermekkori emlékek, a fogadószoba bútorai, írásos emlékek és az udvaron a költő bronz-szobra, Farkas Pál szobrászművész alkotása fogadja az ideérkezőt. Szintén percek alatt érjük el a Béla térről a Garay ter et, közepén a névadó Garay János szobrával (Szárnovszky Ferenc alkotása, 1898-ban avatták fel), a költő Háry János alakját emelte az irodalomba, nem utolsó sorban többször megénekelte a szekszárdi bort. A tér egyik meghatározó épülete a Német Színház (Garay tér 4. ), ahol az ország egyetlen német nyelvű színháza működik, programjáról érdemes tájékozódni. Nem csupán építészeti, de kultúrtörténeti emlék az Augusz-ház jellegzetes épülete (Széchenyi u.