Az új Pp. koncepcionálisan is új alapokra helyezte a polgári perrendtartás szabályait, a polgári perjogi kodifikáció egyik alapelveként megjelenő perkoncentráció elvével a jogalkotó legfőbb célkitűzése az volt, hogy a perben résztvevő, jogkereső állampolgárok helyzetét megkönnyítve biztosítsa számukra a sikeres permenetelhez szükséges feltéteket. A Pp. a jogi képviselő nélkül eljáró fél részére előírja, hogy a per kimenetele szempontjából leglényegesebbnek minősülő beadványokat a Pp. mellékletét képező rendszeresített formanyomtatványon köteles előterjeszteni. A Kp. erre vonatkozó szabályokat kifejezetten nem tartalmaz, azonban lehetőségként fogalmazza meg a jogi képviselő nélkül eljáró fél számára a nyomtatvány kitöltésével előterjesztett keresetlevél benyújtását. Mire szolgál a perfelvételi szak az új polgári perrendtartásban? - Sárhegyi & Társai. Míg a régi Pp. főszabályként nem mondta ki, hogy a peres eljárásokban kötelező a jogi képviselet, a jelenleg hatályos perjogi kódex azonban már igen – mindemellett a törvény számos esetben (pl. amennyiben a pertárgy értéke nem éri el a törvényben meghatározott minimumot) nem kötelezi a feleket arra, hogy meghatalmazott jogi képviselő útján járjanak el.
Meg kell jelölni továbbá azt, hogy a nem természetes személy fél perbeli jogképessége milyen jogszabályon alapul, a fél törvényes képviselőjeként megjelölt személy és a meghatalmazott perbeli képviseleti jogát megalapozó tényeket és jogszabályhelyet és a záró részben feltüntetett tényeket alátámasztó bizonyítékokat. megjelöli a keresetlevélhez kötelezően csatolandó mellékleteket is. Amennyiben a kötelező tartalmi elemeket, illetve alaki kellékeket a keresetlevél nem, vagy hiányosan tartalmazza, továbbá az előírt kötelező mellékleteket a felperes nem csatolta, a bíróság – hiánypótlási felhívás kiadását mellőzve – a keresetlevelet visszautasítja, abban az esetben is, ha a hiányosságok csak a keresetlevélnek valamely részét érintik. Az 1992. évi Pp. szabályával megegyezően fennmaradnak a keresetlevél előterjesztésének joghatásai, ha a felperes az ügy előzményére hivatkozással, a visszautasító végzés jogerőre emelkedésétől számított harminc napon belül a keresetlevelet újra előterjeszti. Az új Pp.
A professzionalizmus elvének érvényesülése érdekében a törvény újítása, hogy a perfelvételi tárgyalásra valamennyi fél és képviselője számára megjelenési kötelezettséget ír elő, és szigorúan szankcionálja a tárgyalás elmulasztását, így a felek megjelenésének hiányában a bíróság az eljárást hivatalból megszünteti. Fotó: Szabó Balázs [origo] A személyes megjelenési kötelezettséggel kapcsolatban kiemelendő, hogy a korábbi szabályozástól eltérően az új Pp. a felperes számára már nem biztosítja a perfelvételi tárgyalás távollétében történő megtartásának kérelmezési jogát, mivel a törvény kommentárja is egyértelművé teszi, hogy "az egyrészt nem egyeztethető össze a felek eljárás-támogatási kötelezettségével a perfelvételi szak legfontosabb eljárási cselekményén, a perfelvételi tárgyaláson, ami akár az egyik fél távollétében sem tudná megfelelően betölteni a funkcióját. " A perfelvételi szak lezárásaképpen a bíróság végzést hoz, mely a per cezúráját jelenti, ennek legfontosabb következménye a preklúzió.
A gazdagok a szegényeket megvendégelték, a rabszolgák láncait leszedték, a cselédek az uraság asztalához ülhettek, a jómódúak rózsával koszorúzták fejüket. A házakat örökzöld borostyánnal díszítették. A családtagok apró ajándékokkal kedveskedtek egymásnak, akárcsak manapság karácsonykor. * Regösök (Garabonc, Zala megye, 1899) A regölési szokásunk egyike a téli napforduló korai rítusainak. REGÖLÉS A regölés a legények és házasemberek termékenység, bőség és párokat összevarázsló, házról házra járó köszöntő szokása, a téli napforduló pogány kori emléke. A regölés a magyarság egyik legarchaikusabb népszokása, fő időpontja december 26. Néhol újévig is jártak a legények, elsősorban a lányos házakhoz, illetve Erdélyben az újdonsült házasokhoz. A regölés hagyománya, szövege és dallama legtovább a Nyugat-Dunántúlon és a Székelyföldön maradt fent. A hazai kutatás sokat foglalkozott a regölés és a regösének kérdéseivel, mert abban finnugor kori réteget és a téli napforduló megünneplésének pogány nyomait vélte felfedezni.
A Nap éves vándorlásának kiemelt pontjai támpontot adtak és adnak ma is az emberiségnek az életvitelhez, a mindennapi tevékenységekhez. Az északi féltekén élők számára december 21. (néha 20. vagy 22. -e) a téli napforduló ideje, melyet a déli féltekén élők nyári napfordulópontként élnek meg és ünnepelnek. Mivel az északi féltekén élünk, így számunkra ez az időszak a teljes "elsötétülést", a nappali világosság csökkenését hozza, ami a kozmikus napfordulóponton megváltozik. Ettől a "mélyponttól" kezdve a nyári napfordulóig a nappalok fokozatosan hosszabbodnak. A téli napforduló pontján a nappali világosság a legrövidebb! A Fényt, és meleget most nélkülözzük leginkább. Talán ezen senki sem csodálkozik, hiszen nincs tűzjegy a téli hónapok között, mely csillagászati értelemben itt kezdődik… Egy kis érdekesség: Az északi sarkkörön ez az év egyetlen napja, amikor teljes sötétség van, hiszen a Nap fel sem kel. A déli sarkkörön pedig 27 órás világosság van, tehát ezen a napon nincs napnyugta! Nálunk Magyarországon a Nap összesen 8, 5 órát tartózkodik a horizont fölött.
A fény csökkenésének, növekedésbe való átfordulását, a majdan elérkező tavasz és megújulás reményét ünnepelték az Anyatermészetet tisztelő ősi hitvilágban. A karacsun – karácsony, olyan erősen gyökeredzett a magyar hagyományban, hogy a magyarság körében jóval később meghonosodott keresztény ünnepre "karácsony" (itt már Jézus születése) is ezt a szót vetítették át. A legtöbb európai nyelvben a karácsony ünnepe Jézus Krisztus nevéből származik (pl. angol: christmas) vagy az Ő megszületéséből, a születni szóból (olasz: natale, spanyol: navidad illetve a szláv nyelvekben pl. orosz: rozsdesztvo is a születésre emlékeztet). Kivételt szinte csak a magyar képez (illetve a román: craciun, ejtsd: kröcsun, amely a magyar karácsony, esetleg egy hasonló alakú besenyő illetve kun szó átvétele). A téli napfordulókor áll meg a fény csökkenése s indul el a napos órák idejének növekedése. A fény, a remény, a megújuló természet és a jövőbe vetett hit szimbóluma. Ma is több helyen virrasztással, énekléssel, évbúcsúztató szertartásokkal ünneplik az év leghosszabb éjszakáját december 21-én.
Belső magjukból kapcsolódnak egymáshoz. Ily módon egy másik hálózat jön létre, amely békéjével, erejével és szépségével visszhangzik a jelenlegi káoszban, amely emberi világunkat sújtja. 4. Ezután képzeld el, hogy folyók, patakok, tavak és óceánok – a világ összes vize – hozzájárul és kiengedik a vízesszenciáik cseppjeit, hogy létrehozzanak egy folyékony hálózatot, amely áthatja és mozgatja az egész világot. 5. Ihleted szerint további hálózatokat is felvehetsz, amelyeket fel szeretnél venni. 6. Érezd az élet erejét, az egységet, a szeretetet és az átalakulást mélyen a Földön és a Földön belül, még e nehéz, nyugtalanító és kihívásokkal teli idők közepette is. 7. Végezd el ezt a gyakorlatot a környezetedben, amilyen gyakran csak tudod a következő hetekben, hónapokban, mert a földi élet épsége egyre inkább veszélybe kerül. Következtetés: Hozz létre egy szép befejező rituálét. Nagyon értékes lenne megosztani a csoportmunka folyamán szerzett tapasztalataitokat. Ezt megtehetitek a weboldalunkon, vagy elküldhetitek Ivetának az címre, ő majd szétosztja közöttünk.