Tisztelt szerkesztőség! Mostanában azt tapasztalom, hogy gondosan ápolt leanderünk levelei sárgulnak, hullnak. Mit csinálunk rosszul? Túlöntözzük vagy alul? Nincs tápanyaga, vagy nagyon sok neki a nap? Egyes elméletek szerint a kávézacc jó a növényeknek. Mostanában elég sok zaccot szórtunk a földjére. Lehet, hogy ezzel ártunk neki? A leándernek a túl sok nap nem árthat és a túlöntözés sem, úgyhogy a tápanyaghiány marad. Én mindenképpen átültetném nagyobb cserépbe, vagy ha az nem megy, ki kell venni a cserépből, körbe pár centit le kell faragni a földlabdából, majd vissza a cserépbe, és köré virágföld és tápanyag kerüljön (vas és magnéziumhiány okoz leginkább sárgulást). Leginkább a komplex tápanyagot éri meg adni, amiben az előbbiek is vannak. A tápoldat ilyenkor jobb, mint a szilárd tápanyag, mert gyorsabban felszívódik. Leander tápoldat házilag télire. Ha csak az alsó, törzs-közeli levelek sárgulnak, az természetes is lehet, mert ahol fásodik a törzs, ott lehullnak a levelek. A földcsere azért is fontos a tápozás mellett, mert egy olyan növény ami pl.
Én nem értek egyet az előző véleménnyel, hogy vedd meg a boltit és ne oldd meg otthon. Véleményem szerint butaság, hogy nem tudod, mi van benne. Hogyne tudnád? Mármint azt tudod, hogy mi van a boltiban? Rá van írva, de azt nem feltétlenül kell elhinni, meg nem fogod az összetevőket olvasgatni, de ha rászánod magad, hogy magad készítsd el, akkor miért ne tudnád megnézni neten, hogy egy adott módszerrel milyen tápoldatot készítesz? Simán megtalálod, hogy miben mi van. Én eddig 2 félét csináltam, istenítik, akár ezen az oldalon is rákereshetsz, mert emlékeim szerint többen megkérdezték már. Leander, a terasz éke (1.) - Barkácsblog. Az egyik a komposzt-tea, ehhez nyilván rendelkezned kell komposzttal, de azt ugye egy cserepes növény földjébe nem tudod beleforgatni, szóval a kész komposztot kell vízbe áztatni néhány napra, majd azzal a vízzel locsolni. Minden hasznos tápanyag benne lesz, ami a komposztban benne van, és ennél jobb nem létezik egy növénynek. Ez tulajdonképpen a természetes anyagok újrahasznosítása, ahelyett, hogy kidobnánk őket.
Egy évtizede vonult nyugdíjba, ekkor lépett olyan nagy írók nyomába, mint John le Carré vagy Charles McCarry. A Vörös veréb 2013-ban jelent meg. A hidegháborús történet középpontjában Nathaniel Nash CIA-tiszt és az orosz hírszerzés tisztje, Dominyika Jegorova áll. A könyvből Budapesten forgattak azonos című filmet Jennifer Lawrence főszereplésével 2018-ban. Még két Vörös veréb -regény jelent meg, a második Az árulás palotája, a harmadik A Kreml jelöltje címmel. A CIA-hoz Matthews egy rokonán keresztül került, mivel éppen egy görögül beszélő munkatársat kerestek. Munkájáról nem szívesen árult el részleteket, de utalt arra, hogy veszélyes műveletekben vett részt, felkerült például a terroristák kiiktatandó személyeket tartalmazó listájára a Közel-Keleten, az 1990-es években pedig a koszovói háború alatt menekülnie kellett az amerikai nagykövetségről. Munkájáért más elismerések mellett megkapta a CIA Becsület Érdemérmét is.
Úgy néz ki, hogy ezen a hétvégén magyar napokat tartunk, ugyanis előbb a Budapesten forgatott Vörös veréb kerül terítékre, majd az Oscar-gála kapcsán kivesézzük a Testről és lélekről című, a legjobb idegen nyelvű film kategóriában jelölt alkotásunkat is. A Vörös veréb, azon kívül, hogy fővárosunkban játszódik nem reformálja meg a kémfilmes műfajt, de amiben meg újítana azt eléggé visszafogottan adagolja. Nézzük, hogyan teljesített nálunk a Vörös veréb! (Spoilermentes kritikánk következik. ) Külcsín A kémfilmek mindig is nagy sikernek örvendtek, és bár régen finomabban csepegtették a kémes sztorikat, manapság minden második alkotás a titkos ügynökök életére helyezi a hangsúlyt. Olyan, mintha a régi vágású James Bondokon felnőtt generáció a mozikon keresztül akarná megvalósítani gyerekkori álmát, hogy kém legyen. Hogy én erre eddig miért nem gondoltam? Tehát kémek, kémek mindenhol... és ebbe a forgatagba érkezett a Vörös veréb (angolul a nagyon badass, Red Sparrow), amely Jason Matthews 2013-ban kiadott azonos című regényén alapszik.
Szó se róla, Lawrence kisasszony hozza a tőle megszokott erős játékot, ám tényleg csak ennyi. Semmi olyan extrát nem hoz, amivel kicsit közelebb hozná a nézőt a filmhez. Jennifer Lawrence bármennyire is szexi, a karakteréről nem jön le, hogy bárhol bárkit simán elcsábítana. Semmi játékosság, semmi spontaneitás vagy valami nőies megmozdulás, amit kábé bármelyik filmjében megszokhattunk tőle. Jó, szex az van dögivel, de mégis hiányzik az a bombázó-faktor, ami hitelessé tenné. Száz szónak is egy a vége: nem ez Miss Lawrence legjobb szerepe. A többiekről meg inkább ne is beszéljünk. Például Joel Edgerton karakterét egyáltalán nem értem. Hogyan kerülhetett a C. kötelékébe egy ilyen érzelmi időzített bomba? Edgerton játéka mérföldkövekkel jobb, mint pár évvel ezelőtti filmjeiben, de nem a Vörös veréb lesz, ami után emlékezni fogunk rá. Ja, meg amúgy itt van Jeremy Irons is, akit most vettem észre a hivatalos színészlistán. Ennyit erről. Összegzés Megmondom őszintén, hogy elöljáróban, még ha Budapesten forgatták is a jelenetek nagy részét, nem nagyon vártam a Vörös veréb debütálását.
Nagy részletességgel, valós módszerek bemutatásával kémkedés, kémelhárítás, beszervezés, kiberháború nyerhetünk bepillantást a nemzetközi hírszerzés működésébe. A kötet 2013-ban elnyerte a rangos Edgar-díjat, és Jennifer Lawrence főszereplésével Francis Lawrence forgat belőle filmet Budapesten.