Bár régebbi hagyományokkal bír, az eddigi 17 év alatt folyamatosan megújuló tantárgyi kínálat jellemezte. Az elmúlt években például olyan új tárgyak jelentek meg, mint a diverzitásmenedzsment, a gender issues, munkahelyi szocializáció és orientáció, munkahelyi stressz és szervezeti intervenciók vagy a kiválasztási és fejlesztési központok. Az oktatók fele jelentős vállalati HR-es és fejlesztői, tréneri vagy tanácsadói tapasztalatokkal bír, a másik fele pedig a Budapesti Corvinus Egyetem kutatói-oktatói hátterű, nemzetközileg is elismert szakemberei közül kerül ki. Szakirányú továbbképzés - MOT - Magyar Oktatási Tájékoztató: Képzések, iskolák, szakmák. A két képzési program közül az oktatási és fejlesztési módszerek eltérő hangsúlyai mellett a hallgatók képzési igényei alapján érdemes választani. A Humánmenedzsment képzésre alapvetően felsőfokú végzettséggel rendelkező jelentkezőket várunk, akik nem feltétlenül rendelkeznek emberierőforrás-menedzsment illetve vezetői/üzleti-szervezeti tapasztalattal (bár néhány év operatív HR-es tapasztalat mindenképpen előnyt jelent). Szintén előnyös, ha munkavállalóként bizonyos rálátással bírnak az alapvető HR rendszerek működésére.
Magyarországon egyedülálló nemzetközi disztribúciós posztgraduális képzést indít 2013-ban a Budapesti Corvinus Egyetem (BCE) és a Magyar Logisztikai, Beszerzési és Készletezési Társaság (MLBKT) disztribúciós logisztika területén dolgozó menedzserek számára. A tavasszal induló évfolyam hallgatói államilag elfogadott másoddiplomás disztribúciós képzettséggel rendelkeznek majd a kétféléves szakmai továbbképzés elvégzése után. A PROGRAM CÉLJA A nemzetközi disztribúciós logisztikai menedzser egyetemi szakirányú továbbképzés célja, hogy felkészítse a résztvevőket azoknak a feladatoknak az ellátásra, amelyek az integrált logisztikai, ellátási lánc folyamatok egy szűkebb, de még mindig igen összetett, kompakt részének, a disztribúciós logisztikának a hatékony és gazdaságos lebonyolításához szükségesek. A képzés eredményeként a résztvevők képesek lesznek rendszer szinten átlátni a vállalat disztribúciós logisztikájának tevékenységeit, megtervezni és irányítani, valamint fejleszteni annak működését, és összehangolni azt a vállalat más tevékenységeivel, valamint az ellátási láncban együttműködő partnerek kapcsolódó folyamataival.
Többek közt kiemelte a most induló szak fontosságát. Rávilágított arra is, hogy gyakorló szakembereknek szóló képzésről van szó. "Fontos, hogy ez egy valós, partneri kapcsolaton alapuló, a változó igényekre reagáló oktatás. Amit pénteken elsajátítanak a hallgatók, azt már hétfőn alkalmazhatják is a vállalati közegben. " A képzés a maga tekintetében azért is egyedülálló, mert a valós igények hívták életre, de azért is, mert két nagy tudományterületet foglal magában. A műszaki oldal magas szintű megjelenése e továbbképzési szakon az Óbudai Egyetem Alba Regia Műszaki Karának közreműködése révén biztosított. A műszaki igények és a naprakész megújulás szükségességéről beszélt Prof. Györök György, az ÓE AMK dékánja. Beszédében több példát mutatott be, hogy milyen tartalmakat takarnak az oktatott tantárgyak. "A két intézmény egymás szándékait erősítve megvalósította azt a célt, ami minden felsőoktatási intézmény feladata: a piacképes tudás átadása. " – emelte ki a dékán. A sajtótájékoztató végén a képzéssel kapcsolatos alapinformációk hangzottak el Dr. Pogátsnik Monika OE AMK oktatási dékánhelyettesétől.
De nem volt ez mindig így! A magyarul Király-szirtnek nevezett hegyóriás volt a történelmi Magyarország legmagasabb pontja, sőt Trianon után 48 évig Nagy-Románia legmagasabb pontja is. De hogyan lehetséges ez? A Habsburg uralom alatt, a 18. században osztrák térképészek járták a Déli-Kárpátok, így Fogaras hegyeit is, s felmérték az ott található csúcsokat. A feltérképezés után, a 19. század közepén már különféle módszerekkel meg is tudták mérni azok magasságát. Így került sor arra, hogy a Király-szirt (Negoi) lett a történelmi Erdély legmagasabb pontja. Azt viszont senki sem sejtette és főleg nem mérte, hogy a Fogarasi-havasok főgerincéből dél felé egy magasabb csúcs is található, mint a Negoi! Romania legmagasabb pontja . A történelmi magyar határtól délre lévő csúcs megmérésére csak 1958-ban került sor, hisz addig senki sem mert betenni a lábát a területre, mert a Fogaras ormai között fegyveres partizáncsapatok tevékenykedtek. Így történhetett meg az az eset, hogy a románok 48 évvel Trianon után "jöttek rá", hogy hegységük és országuk legmagasabb pontja nem a 2535 m magas Negoi, hanem a 2544 m magas Moldoveanu.
Solymos vára a Maros partján Erdély történelme az írásos forrásokból az i. e. 1. évezredtől követhető nyomon. Szkíták, az agatürszök az i. évezredben vándoroltak a Kelet-európai-síkvidékről az Erdélyi-medencébe. Utánuk következtek a kelták (i. 3-2. század), majd a dákok (i. 2. századtól i. sz. 106-ig). 106-ban, Traianus római császár légiói átkeltek a Dunán, az elkövetkező másfél évszázadon át római provincia volt. Románia legmagasabb ponta delgada. A magyarok 895-ös honfoglalásukkor a Kárpát-medencében találtak egy magyar nyelvet beszélő népet, ők voltak a székelyek. A magyarok fokozatosan megszállták Erdély egyes részeit. A Király-hágó Erdély földrajzi-történeti-politikai alakulat Közép-Európában, a Kárpát-medence keleti részén, a mai Románia területén. Ma már csak történelmi hagyományai és sajátos kultúrája miatt tekinthető önállónak. Szűkebb értelemben Erdély, a történelmi Erdély vagy Belső-Erdély ennek a nagyobb területnek a középső-keleti ("Király-hágón túli") részét jelenti, amely az egykori Magyar Királyságon belül bizonyos önállósággal rendelkezett.
Keleti-Kárpátok Magasság 2303 m Hely Románia Hegység Kárpátok Legmagasabb pont Nagy-Pietrosz Elhelyezkedése Keleti-Kárpátok Pozíció Románia térképén é. sz. 47° 35′ 40″, k. h. 24° 38′ 11″ Koordináták: é. 24° 38′ 11″ Térkép A Keleti-Kárpátok (3. és 4. ) helyzete a Kárpátokban A Wikimédia Commons tartalmaz Keleti-Kárpátok témájú médiaállományokat. A Keleti-Kárpátok a Kárpátoknak a Borsai-hágótól a Prahova völgyéig, a Tömösi-szorosig terjedő keleti része, az Északkeleti-Kárpátok folytatásában. Teljes egészében Románia területén húzódik. A Kárpátok geológiai szempontból igen színes, aprólékosan tagolt, közepes magasságú szakasza. Románia Legmagasabb Pontja – Apartment Afia. Itt emelkedik a Kárpátok legmagasabb vulkánmaradványa, a Nagy-Pietrosz (2303 méter), de a sűrű erdők borította vonulatok felett alpesi jellegű csúcsok is magasodnak ( Radnai-havasok). Elnevezés, elhatárolás [ szerkesztés] A mai magyar földrajzi irodalom a Kárpátokat négy fő részre osztja, ezek az Északnyugati-Kárpátok, az Északkeleti-Kárpátok, a Keleti-Kárpátok és a Déli-Kárpátok.