1973. szeptember 1-én születtem Budapesten, ahol jelenleg is lakom. Másik, életemben fontos városok Sopron, ahol 3 évig tanultam és 1 évig dolgoztam. Örökké szeretettel és nosztalgiával fogok gondolni a "hűség városára". Valamint Balatonszárszó, ahol családi nyaralónkban az év egy jelentős részét töltöm. Szülészeti és nőgyógyászati tanulmányaim: Általános orvosi tanulmányaimat a Semmelweis Egyetemen végeztem, ahol 2001-ben kaptam diplomát. Az egyetem II. sz. Szülészeti és Nőgyógyászati Klinikáján töltöttem a rezidensi éveimet, ahol Dr. Szabó István docens úr volt a mentorom. A rezidensi munka mellett Cegléden mentőztem és háziorvosi ügyeleteket vállaltam Dr. Dr. Csiszár Géza Háziorvos, Cegléd. Csiszár Géza vezetésével, akinek szintén sokat köszönhetek. A mentőzés során tanultam meg a gyors helyzetfelismerést, és a rögtönzött döntést. A háziorvosi ügyeletek alatt sokat láttam a világ gondjaiból, és holisztikus gyógyítási látásmódot kaptam. 2003-ban egy évet dolgoztam Sopronban, az ottani szülészeten. Ezután kerültem vissza Budapestre, a Péterfy Sándor utcai Kórházba.
Dezsényi István: Mélyépítéstudományi Szemle 1968. december (Lapkiadó Vállalat, 1968) - A Közlekedéstudományi Egyesület lapja - XVIII. évfolyam 12. szám Kiadó: Lapkiadó Vállalat Kiadás helye: Budapest Kiadás éve: 1968 Kötés típusa: Tűzött kötés Oldalszám: 46 oldal Sorozatcím: Mélyépítéstudományi Szemle Kötetszám: Nyelv: Magyar Méret: 28 cm x 20 cm ISBN: Megjegyzés: Fekete-fehér ábrákkal, fotókkal. Német, francia, angol és orosz nyelvű tartalomjegyzékkel. Értesítőt kérek a kiadóról Értesítőt kérek a sorozatról A beállítást mentettük, naponta értesítjük a beérkező friss kiadványokról Tartalom Kemény Ádám - Kisteleki Antal: Az épülő M. Szakmai önéletrajz – DR. TIMMERMANN GÁBOR. 7. autópálya hídjai 533 Balázsy Béla: Munkagödrök körülzárásának és megtámasztásának korszerű módszerei 545 Csiszár Róbert - Dr. Nemeskéri Kiss Géza - Dr. Tassi Géza: Feszítettbeton vasúti vasúti híd alakváltozásainak és erőjátékának vizsgálata 556 Kausay Tibor: Adalékanyagok fajlagos fiktív felületének számítása 566 Dezsényi István: Gyártástechnológiai kísérletek betoncsövek vízzáróságának fokozására 572
: Gaál Endre, Szeged, 1991. Bakonyi Tibor, Magyar Ede, Bp., 1989Csongrád megye építészeti emlékei, Szeged, 2000, Tóth Ferenc (szerk. ), O. Csegezi Mónika szócikke Bagyinszki Zoltán – Gerle János, Alföldi szecesszió, /Art Nouveau in the Alföld Debrecen, 2008.
A homlokzat szelíden hullámzó plaszticitása a növényi ornamentika sajátos formarendjének engedelmeskedik. A változatos alakítású nyílászárók, a zárt és nyitott erkélyek is ebbe a hullámos, lekerekített világba illeszkednek. A nap járásával változó fények játéka különös hatásokat eredményez a homlokzaton, amelyen minden forma szelíd engedelmességgel simul a falfelületekbe. Sehol egy éles szöglet, párkány vagy bármi, ami ezt a fenséges játékot megzavarná. Ha mégis, akkor annak kivételes szerep jut a látványban: az erkélyek indás-fonadékos rácsozata, az előtetők csipkézett bádog ornamentikája a funkcionalitást szelídíti az épület organikus világához. Szeged tisza palota ii. A homlokzat egészét eredetileg mélyebb tónusú csontszín uralta, amelyen csak a fölső traktusokban, az attika falakon és a vaskos oszlopfejezetekben jelentek meg erősebb kék színnel kiemelt kinyílt virágú épület leglátványosabb része a sarokrész, itt sűrűsödik össze az díszítő elemeinek java. Tervezőjük kivételes komponáló készséggel társította egymáshoz a földszinti rész hordóformájú zömök, virágdíszes oszlopok karéjából kibontakozó körerkélyt, a rákövetkező emelet zárt erkélyét körülölelő kecses ablakok sorával.
Mégsem zsúfolt és túldíszített. Alighanem azért, mert nagy tagolások osztják a fölületetet, és a két saroktorony lekerekített építészeti tagozatainak együttese csendesíti a formák és díszek tobzódását. Az épület belül is őrzi századfordulós hangulatát, a lakások egy részében maradtak fönn eredeti részletek. Belépve az épületbe, finoman ívelt rácsozatokkal díszített kapukat, ajtókat, remekbe készült kovácsoltvas lépcsőkorlátokat, kilincseket, virágtartókat, és élénk színekben ragyogó csempedíszeket, üvegablakokat találunk. Irodalom Nagy Zoltán, A szecessziós építészet Szegeden, Szeged története 3/1, Szeged, 1991. Csongrád megye építészeti emlékei, Szeged, 2000, O. Gróf-palota | Századfordulós ékkövek - tematikus kalandozások a szecesszió varázslatos világában. Csegezi Mónika szócikke Bakonyi Tibor, A századforduló építészete Szegeden, Műemlékvédelem, 1980. 3. sz. Bagyinszki Zoltán – Gerle János, Alföldi szecesszió, /Art Nouveau in the Alföld Debrecen, 2008.
A háromemeletes Református Palota szokatlan megjelenésével hívja fel magára a figyelmet. Az épület egy ötszögű telken épült, ahol az épületszárnyak egy terecskét zárnak körben. Az udvara nyitott, így belépve megcsodálhatjuk a gyönyörű homlokzatát. A szecessziós karakter jellegzetes jegyeit a stukkódíszeken, és a két mozaikképen fedezhetjük fel. Az egyik a Szántás-vetés, a másik az Aratás misztériumát idézi meg. Szeged tisza palota nova. A díszek sokasága ellenére a palota egészére a puritán jelleg uralkodik. 1953-ig a szegedi református egyház parókiája működött benne. Ma már a Debreceni Református Hittudományi Egyetem hittanári tanszékének ad helyet. A földszinten üzletek kaptak helyet, az emeleteken pedig bérlakások vannak. Az épület kívülről tekinthető meg!
Magyar Ede a homlokzati felületeket vízszintes és függőleges irányban, plasztikus szobrászati eszközökkel alakította ki. A nyitott és zárt erkélyek változatos kialakítása is rendhagyó módon lett megépítve. A kivitelezés során Winkler és Társai pesti épületszobrászok valódi méretű szénvázlatok alapján rabic-hálóra vagy a nyers felületre hordták fel a gipszes mészhabarcs pépet. [1] A motívumokon további, az építtető foglalkozására utaló vízinövények szimbólumain túlmenően más ornamenseket is láthatók. Szeged tisza palota tape. Így a főbejárat feletti orommezőbe komponált két lófej a lótenyésztéssel is foglalkozó földbirtokosra, míg a sarokrész tetején alig észrevehetően terpeszkedő nagy szárnyú madár az egykori Feketesas utcára utal. A kovácsoltvas munkákat a Kiss János szegedi lakatosmester műhelyében dolgozó Fekete Pál díszkovács készítette Magyar Ede rajzai alapján. [2] Vélhetően a romániai Brailában látott párkányok alatti falmezők festményei hatására készítette el az épület homlokzati falmezőiben a művészi kivitelű vízitündér-képeket, Reök Iván családjának őszinte megbotránkozására, akik a falfestményeket csakhamar lekapartatták.
Honlapunk cookie-kat használ, hogy tároljuk a honlapunkon tett lépéseit, továbbá statisztikákat készíthessünk és fejleszthessük szolgáltatásainkat, és marketing tevékenységünket. Ha tovább használja honlapunkat azzal hozzájárul a cookie-k használatához. Elfogadom
Az intézmény ebben az évben kezdte meg működését a Szegedi Szabadtéri Játékok intézményi keretei között. Az igazgatóság olyan multifunkcionális, főleg vizuális művészeteket, de a kapcsolódó társművészeteket is interaktívan bemutató intézményt álmodott meg, amely programkínálatával szervesen illeszkedik a város, és főként a szegedi fesztiválnyár eseményei közé. Fontos szempont volt az is, hogy a palota saját önálló rendezvényeivel is aktívan részt vegyen a szegedi kulturális életben. A REÖK alapító igazgatója Dr. Herczeg Tamás, vezető kurátora Dr. Nátyi Róbert Archiválva 2020. szeptember 30-i dátummal a Wayback Machine -ben. Reök-palota , Szeged. 2012. október 20 -án a palota építtetője és tulajdonosának a leszármazottjai koszorúzást és megemlékezést tartottak Horgos-Kamaráson a családi síroknál, valamint Szegeden. Ekkor Reök Etele ( 1886 – 1964) fia, nemes Reök Attila ( 1913 – 2012), százados, valamint fia, dr. Reök György, pszichológus, és unokája, Reök Miklós és számos rokona képviselte a családot. [4] Források [ szerkesztés] Csongrád megye építészeti emlékei.