2018. 09. 28. 06:30 A McDonald's USA chicago-i központja bejelentette, hogy mostantól az Egyesült Államokban kapható klasszikus szendvicseit – a hamburgert, sajtburgert, dupla sajtburgert, McDouble-t, McRoyal-t, sajtos McRoyal-t, dupla sajtos McRoyal-t és a Big Mac-et - a jövőben mesterséges tartósítószerek, aromák és színezékek nélkül készíti. A bejelentés a hazai termékeket nem érinti, az Egyesült Államokban használt receptúrák ugyanis eltérnek az Európában, így itthon használt receptúráktól. A hazai McDonald's már jelenleg sem használ tartósítószert, mesterséges színezéket, vagy mesterséges aromákat a zsemlékben, sajtokban, marha- és sertéshúsos pogácsákban, formázott csirkehúsos, halas termékekben, sült burgonyában, vagy salátákban. Egyetlen McDonald's termékben sincs nátrium-glutamát ízfokozó. Éttermi etikett. Jó vagy benne? Mcdonalds új szendvics 2. A magyarországi lánc az elmúlt években folyamatosan fejlesztette kínálatát, beszállítói hálózatát és felelős marketinggyakorlatait, amivel kapcsolatban a honlapon tájékozódhatnak az érdeklődők:.
A csirkével kapcsolatos fogyasztói őrület közepette a McDonald's hamarosan megjelenő szendvicsei az egyik legjelentősebb menüváltozást jelentik. A vállalat szerint a baromfis szendvicsek segíthetnek visszacsábítani azokat, akik a Popeyeshez és a Chick-fil-A-hoz pártoltak át az USA-ban. Mindkét rivális körülbelül 3, 99 dollárt számít fel sült csirkés szendvicseiért. A Mcdonald új reggeli szendvics egy várandós ember álma - Homepage - 2022. A Meki helyzetét pedig rontja, hogy a Kentucky Fried Chicken is új csirkeszendvicses sorra jelentkezik február végéig. Bár azt egyelőre nem tudni, hogy az amerikai burgerek mikor jelenhetnek meg a magyar éttermekben is, számítani lehet egy-egy felbukkanására, mivel az USA-ban sikeres termékeket kis változtatásokkal, esetleg más néven gyakran kiviszik a nemzetközi piacra. Magyarországon pedig a csirkehús messze az egyik legnépszerűbb hústermék.
Az ember viszont egyre több üvegházhatású gázt juttat a légkörbe. Emiatt egyre több hő reked meg, a bolygó klímája pedig egyre melegebbé válik és az addig kialakult természetes egyensúly teljesen felborul. Az üvegházhatás mérföldkövei röviden Habár az emberi tevékenység mindig is hatással volt a környezetre, az atmoszféra széndioxid tartalma csak az első ipari forradalom kezdete, azaz után kezdett jelentősen megnőni. Mi az üvegházhatás röviden 9. Az 1760-as években megkezdődött folyamat keretében rengeteg üzem jelent meg, amelyben szenet égettek, illetve egyre több és több vasútvonal jelent meg. Az üvegházhatásról már 1824 óta tudunk Fouriernak köszönhetően, azonban a mérése csak a 19. század végétől volt lehetséges. A második ipari forradalom és a huszadik század újabb ugrást hozott: a vegyipar fejlődött, megjelentek és elterjedtek a belsőégésű motorok, a társadalmi fogyasztás pedig egyre nőtt és nőtt. A Time cikke szerint napjainkra a Föld légkörének csak széndioxid tartalma több, mint egyharmadával nőtt. Szerencsére az utóbbi időben globális szinten egyre több állam ismeri fel a klímaváltozás tényét és veszélyét.
2017. február 6. | | 1 | Az üvegházhatás megértése alapvető feladat, amennyiben erről a kérdésről szeretnénk érvelni pro vagy kontra. Márpedig ma ez az egyik központi téma mind a közbeszédben, mind a szakemberek körében. Amikor az emberiség elkezdi növelni a légkörben a CO2 mennyiségét, egy éghajlati szempontból rövid távon dinamikus egyensúlyban lévő rendszert zavar meg. Végveszélybe kerültek az óceánok esőerdői. Sokszor elhangzó ellenérv, hogy az éghajlat természetes változása során előfordultak olyan időszakok, amikor a hőmérséklet emelkedése megelőzte a CO2-koncentráció növekedését, azaz nem állítható egyértelműen, hogy a CO2-többlet okozza a hőmérséklet emelkedését. Ebből azonban nem következik, hogy a mostani helyzetben kizárható lenne az oksági kapcsolat a CO2-koncentráció jelenlegi növekedése és a napjainkban tapasztalható éghajlatváltozás között. Ez a vita az oksági sorrendről nem segít megérteni a jelenleg tapasztalható változást, ugyanis az elmúlt néhány ezer évben meglepő stabilitást mutató klíma mellett a CO2-koncentráció is stabil volt, jelenleg pedig egyetlen szempontból borult fel a korábbi egyensúly: a CO2-szintet az antropogén kibocsátás kezdte el megnövelni.
A nitrogén-oxidokat a fosszilis tüzelőanyagok elégetése, a kipufogógázok és a nitrogén-műtrágyázott talajok juttatják a légkörbe. Üvegházhatás. Mindezek alapján tehát a szén- és olajtüzelésű erőművek, a benzin az autókban, a kerozin a repülőgépekben, de még a szarvasmarha-tenyésztés is, mind hozzájárulnak a szén-dioxid-koncentráció drasztikus emelkedéséhez, és ezzel az üvegházhatás fokozásához. Mit tehetnénk mi? Az üvegházhatású gázok kibocsátását energiatakarékossággal, az erdők kiirtásának leállításával és több fa ültetésével lehetne legjobban ell ensúlyozni. Bár számtalan folyamatot nem befolyásolhatunk, bolygónk érdekében figyeljünk oda, és amin tudunk, változtassunk!
Az ember nagyobb mennyiségben a fosszilis energiahordozók (kőolaj, földgáz, kőszén) elégetésével juttatja a légkörbe. A legjelentősebb kibocsátók a hőerőművek, az egyéb iparágak és a közlekedés. Az elterjedt tévhittel ellentétben légköri koncentrációjának növekedéséhez nem járul hozzá az erdőirtás, mivel a kitermelt fa zömét a szén biológiai körforgásából kivonva (pl. Sulinet Hírmagazin. bútornak, papírnak, talp- és bányafának stb. ) hasznosítják. Viszont közvetetten növeli, mert a növények felelősek a szén-dioxid lebontásáért. Metán: a természetben főként a szerves anyagok rothadásából ered. Koncentrációját várhatóan növeli az olvadó tundraövezetek mocsaraiból, tőzeglápjaiból és talajából felszabaduló metán-hidrát. Az ember főleg az energiaszektorból, a mezőgazdaságból (rizstermesztés, állattenyésztés), valamint a hulladékgazdálkodással és szennyvízkezeléssel juttatja a légkörbe, de a kőolaj- és földgáz-kitermelés közben, valamint a földgázszállító csővezetékek repedéseiből is jelentősebb mennyiség jut ki.