A viza ikrája, az igazi fekete kaviár ma is az egyik legkeresettebb és legdrágább, 100 g kaviár ára akár 100 ezer forint is lehet. A nagyobb, 600 kg-os példányokból akár 100 kg ikrát is nyerhetnek, de ma már csak a tenyésztett állatokat lehet erre a célra felhasználni. Régen a viza úszóhólyagját is számtalan célra alkalmazták. A gyógyászatban például sebtapasz céljára hasznosították, a háztartásokban a kocsonyák zselésítő anyagaként, de ragasztóanyagnak vagy selyem fényesítésére és fehér borok derítésére is épp úgy használták. Miért tűnt el a viza a Dunából? Ennek az elsődleges oka a nagymértékű túlhalászás, környezetszennyezés, folyószabályozások és műtárgyak építése: például az 1972-ben megépült Duna vaskapui vízlépcső, mely megakadályozza a halak szabad mozgását. Utolsó viza magyarországon 2020. Az utolsó vizafogás Magyarországon 1987-ben történt a paksi Duna-szakaszon. A kifogott hal testhossza 3 méter, testsúlya 181 kg volt. Járja a világhálót egy állítólagos 17 kg-os viza fogás 2013-ból, amely a konyhán végezte, de erre vonatkozóan nincsen semmilyen bizonyíték.
A VIZA Bizonyára ma sokan meglepődnének azon, ha egyszer csak cápaméretű halak tűnnének fel a Dunában. Évszázadokkal ezelőtt ez megszokott látvány volt, az ember azonban mindent megtett annak érdekében, hogy az édesvizek óriásai eltűnjenek a Duna középső szakaszáról…. Micimackó nem szállhat meg többet Magyarországon. A viza az édesvizekben előforduló halak közül a legnagyobb, a méretesebb példányok 4-5 méter hosszúak is lehetnek, tömegük pedig 5-600 kg-ot is elérheti, de fogtak már 7 méteres, másfél tonnánál is nagyobb példányt. A Viza, (Huso huso) a tokfélék családjába tartozó hal. Egyik legősibb élőlénye a Földünknek, mintegy 200 millió éve, a dinoszauruszokkal egy időben jelentek meg. A Fekete-, az Azovi- és a Kaszpi-tengerben él, és az ezekbe torkolló folyókba vándorol szaporodni, a Dunába, Dnyeperbe, Dnyeszterbe, Volgába… Az ikráit a sóderos, köves aljzatra rakja, majd elindul vissza eredeti élőhelyére. A tejesek 8-10, az ikrások 10-16 éves korukban érik el az ivarérettséget, ekkor kelnek folyami útjukra szaporodni, ekkor átlagosan 2-3 méter hosszú, és 30-80 kg súlyúak.
Vendég jelenléte nélküli adatrögzítés A szálláshely-szolgáltató a szálláshelykezelő szoftvere segítségével lehetőséget biztosíthat a vendége számára, hogy a törvényben előírt személyes adatait okmányáról távolról, digitálisan, okmányolvasás útján, saját maga olvassa be. A vendég által megadott adatok ellenőrzése − a VIZA rendszerbe való továbbítást megelőzően – továbbra is a szálláshely-szolgáltató felelőssége. Ezért a távoli okmányolvasás során megadott adatok tekintetében, legkésőbb a vendég érkezésekor, a szálláshely-szolgáltatónak meg kell győződnie a személy azonosságáról, és az előzetesen rögzített adatok valódiságáról. Utolsó viza magyarországon friss. Az ellenőrzés megtörténhet a vendég érkezése előtt is, akár egy videóhívás, akár az egyezőséget bizonyító digitális kép útján. Személyazonosító okmányok Személyazonosításra alkalmas okmányok, amelyek a jogszabály által kötelezően előírt adatokat tartalmazzák: személyi igazolvány vezetői engedély útlevél Bár a felsorolt okmányok fényképet is tartalmaznak, sem a fénykép, sem egyéb biometrikus azonosító fogadására a VIZA rendszer nem képes, így azok sem beolvasásra, sem rögzítésre, sem továbbításra nem kerülnek.
Egyes irodalmi adatok alapján akár a 100 éves kort is megérhetik. Szaporodás Ivarérettségüket az ikrások 12-16, a tejesek később, 19-22 éves korukban érik el. Folyónként az először ívó halak kora között elég nagy különbségeket tapasztaltak. Az ikraszám néhány százezertől több millióig terjedhet a testtömeg függvényében. A Dunában ívó egyedek ikraszámát érdekes módon alacsonyabbnak találták, mint pl. a Volgában szaporodókét. Az ívóhelyektől függően márciusban-májusban rakja le ikráit, amikor a víz hőmérséklete eléri az optimális 9 °C-ot. Ívóhelyül a folyók kemény, köves vagy kavicsos, esetleg homokos mederszakaszait választja. A kb. 8 nap alatt kikelő lárvák 10-12 mm hosszúak. Utolsó viza magyarországon online. A felnőtt állatok az ívás után azonnal visszaindulnak a tengerbe, az ivadék a deltavidék brackvizében tölt el néhány évet a nyílt tengerbe való vándorlás előtt. Az 1970-es években Magyarországon sikeres kísérleteket folytattak a kecsege és a viza keresztezésével. A hibridet "vicsegének" nevezték el. Horgászati szabályozás Magyarországon védett!
2022. március 15., kedd 8:11:00 / MTI Egyelőre nincs jele a Sajó szennyezettségének Magyarországon. Az eddigi mérések nem igazolták, hogy Magyarországon a Sajó vize szennyezett lenne, de a vizsgálatok továbbra is tartanak – mondta az Országos Vízügyi Főigazgatóság szóvivője (MTI). Siklós Gabriella elmondta, a szakemberek azonnal megkezdték a méréseket Miskolcnál és Sajópüspökinél, és ezek nem igazoltak szennyeződést a vízben. A folyó vizének Ph- és oldott oxigén vizsgálata szerint mindkét mérés eredménye határértéken belül van. Hozzátette: a vizet fémekre is vizsgálják, ezek eredményére még várnak. Turizmus Online - Nem kell személyi a gyereknek a szálláshelyeken. A Miskolci Vízügyi Igazgatóság szakemberei a Sajó szlovákiai szakaszán is dolgoznak, és a folyón felfelé haladva is méréseket végeznek. A szlovákiai Rozsnyón semmilyen szennyeződés jelét nem látták, sem szaghatást, sem halpusztulást, sem más, szemmel láthatót nem tapasztaltak, ami szennyezésre utalhatna – emelte ki a szóvivő. A Sajó folyó elszíneződött vize az egykori vasércbánya közelében a felvidéki Szalóc (Slavec) közelében 2022. március 14-én – Fotó: MTI/Komka Péter Siklós Gabriella hozzátette: Magyarországra a Sajó vize 7-8-szoros hígításban érkezik a feltételezett szennyezett területhez képest, de – mint mondta – az jó jel, hogy a víz Ph- és oldott oxigén mérései határértéken belül vannak.
A szálláshely-szolgáltatók által használt eszközök és a VIZA rendszer a beolvasott okmányok képét nem tárolhatja. A hatályos törvények szerint Magyarországon életkortól függetlenül minden polgárnak kötelezően kell rendelkeznie személyazonosságát igazoló hatósági igazolvánnyal (személyazonosító igazolvány, útlevél vagy kártyaformátumú vezetői engedély), tehát már az újszülötteknek is. a szolgáltatás után fizetendő díj, kedvezmények, a tartózkodás hossza, rokoni kapcsolat az igénybe vevővel – alapján az adatok rögzítésétől eltekinteni nem lehet. A szálláshely-szolgáltatást igénybe vevő 14. életévét betöltött vendég a személyi azonosításra alkalmas okmányát a szálláshely-szolgáltatónak az adatok rögzítése céljából bemutatja. Az okmány bemutatásának hiányában a szálláshely-szolgáltató a szálláshely-szolgáltatást megtagadja. A viza - Pecsacsarnok.hu - horgászat, horgász blog. Nem kell rögzíteni azt az adatot, amelyet az okmány nem tartalmaz. Azokat az adatokat, amelyek rögzítése a szálláshelykezelő szoftver okmányolvasóján keresztül nem lehetséges, a szálláshely-szolgáltató manuális adatbevitel útján rögzíti a szálláshelykezelő szoftverében.
A Szigetközben óriási halat fogtak 1958-ban. A két helyi halász alig hitt a szemének, amikor meglátta a 230 cm hosszú, 102 kilogramm súlyú vizát. Ritka halásszerencse – ezzel a címmel jelent meg a korabeli lapban a hír. A helyiek évekig beszéltek a hatalmas halról. Aztán az ÉDUVIZIG elkészíttette a kifogott hal sziluettjét, és a szobrot kitette az Ásványrárói Halátjáró térségben. "Május 13-án, az esti órákban két nagybajcsi halász, a Győri Előre Halászati TSz tagjai 102 kilós vizát fogtak kocahálóval a Nagy-Duna Bagaméri-ágában. Az utóbbi évtizedben egyetlen halász sem fogott Győr környékén ekkora halat. Bartalos László és testvéröccse (Bartalos Béla) egy órai fáradságos munka után emelte ki a mázsánál is nagyobb vizét, mely 230 centiméter hosszú volt, a halászok 2000 forintot kaptak érte" – adta hírül a Kisalföld, 1958. májusában. Azt is írták, hogy valószínűleg a Fekete tengerből úszott fel a Szigetközbe. A halat végül Budapestre vitték. Magyarországon 1987. májusában fogták Pakson az utolsó vizát, amely 180 kilogramm súlyú, és 3 méter hosszú volt.