1473. április 2. Szerző: Tarján Tamás 1473. április 2-án született Budán Corvin János, Hunyadi Mátyás magyar király természetes fia, a trónra kiszemelt örököse. A fiú vezetéknevét Mátyás címerállatáról, a hollóról (latin: corvus) kapta, keresztnevét pedig nagyapja, a nándorfehérvári hős tiszteletére adták neki. Corvin János anyja egy boroszlói polgárlány, Edelpeck Borbála volt, ő szülte a király egyetlen életben maradt gyermekét. Mátyás első felesége, Podjebrád Katalin gyermekágyi lázban hunyt el, későbbi feleségétől, Aragóniai Beatrixtól pedig nem született gyermeke. Természetes fiát trónörökösnek kijáró nevelésben részesítette, számos címet és uradalmat adományozva neki, hogy halála után Jánosnak elég ereje legyen a korona megszerzéséhez. Mátyás új felesége, Beatrix már nem kedvelte annyira mostohafiát – bár féltékenysége alaptalan volt, hiszen nem szült gyermeket –, többek között hozzá köthető Corvin Jánosnak Sforza Mária Biankával tervezett házasságának meghiúsítása (ő később I. Miksa császár felesége lett), de nyílt konfliktus nem volt a herceg és a királyné között.
Részben ennek alapján ítéltetett meg, hamis képet festve személyiségéről, hiszen későbbi tevékenysége és a török ellen folytatott eredményes délvidéki harcai ennek épp az ellenkezőjét bizonyítják. Politikai cselszövés, ármánykodás, intrika és besúgás kísérte Corvin János rövidre szabott életét, nem kímélve magánszféráját sem. Vajon hogyan alakult volna az ifjú élete, ha azok a főurak, akik apja előtt felesküdtek a hűségére, nem pártolnak el tőle? Mennyiben változott volna a történelmünk, ha az uralkodásra több szempontból is alkalmatlan Jagelló Ulászló – vagy ahogy azóta is emlegetjük: Dobzse László – helyett Hunyadi Mátyás fia kerül az ország trónjára? Ezekre a kérdésekre is keresi a választ a szerző háromkötetes alkotása, amely plasztikusan és izgalmasan mutatja be a korabeli bel- és külpolitikai viszonyokat és történéseket.
Ez a cikk több mint 1 éve frissült utoljára. A benne lévő információk elavultak lehetnek. 2021. jan 26. 12:35 Fény derülhet a Hunyadi család származására: Corvin János horvátországi sírjának feltárásával Mátyás király csontjai is azonosíthatóvá válhatnak /Fotó: Northfoto Corvin János és fia horvátországi sírjának feltárásával kezdődött a Hunyadi család származásának kutatása – mondta el a Kossuth Rádió Jó reggelt, Magyarország! című műsorában kedden Makoldi Miklós, a Magyarságkutató Intézet Régészetkutató Központjának vezetője. Mátyás király fiát és unokáját, Corvin Jánost és Kristófot a horvátországi lepoglavai pálos kolostorban temették el. Sírjukat a 19. században már kutatták, mégis reménykedni lehetett abban, hogy jó állapotban maradtak meg a csontok – emelte ki Makoldi Miklós. Hozzátette: szerencsére így is történt, a sír fedlapjának eltávolítása után sikerült azonosítani egy 30 év körüli férfi és egy hatéves kisfiú maradványait. A felnőtt csípőjén elváltozásokat találtak, ami egyértelműen sántaságra utal, és ezt Corvin János esetében említik is a szöveges források.
Ott fenn az égen szösz lebeg, A parkban őszi díszletek, Én egy padon szöszölgetek, S megszületik e szösz-lelet, Mit most tovább pöckölhetek. Múlandóság, legyőztelek! Márai Sándor: Nosztalgia Ülök a padon, nézem az eget. A Central-park nem a Margitsziget. Itt minden szép, kapok amit kérek, Milyen furcsa íze van a kenyérnek. Micsoda házak, és milyen utak! Hogy hívják otthon a Károly-körutat? Micsoda nép, az iramot bírják – Ki ápolja most szegény Emma sírját? A levegő izzik, a nap ragyog – Szent Isten, hol vagyok? Petőfi: Az apostol "A szőlőszem kicsiny gyümölcs, Egy nyár kell hozzá mégis, hogy megérjék. A föld is egy nagy gyümölcs, S ha a kis szőlőszemnek egy nyár Kell, hány nem kell e nagy gyümölcsnek, Amíg megérik? (11, 8. Tökös mese ovisoknak feladat. vsz. 1-5. sor) Írók-költők szobrai Petőfi és Szendrey Júlia szobra Koltón Melocco Miklós Ady szobra Tatabányán Weöres Sándor szobra Szombathelen Ady Endre szobra a Kerepesi úti temetőben található sírján Jókai Mór szobra a Svábhegyen /Bp. / Petőfi Sándor Szendrey Júliával /a koltói kastély parkjában/ Mikszáth Kálmán szobra Mohorán Kosztolányi Dezső szobra Bp.
Verses találós kérdések ovisoknak - Test Tavaszi mondókák kicsiknek és középsős ovisoknak - Versek ballagó ovisoknak huszárok ovisoknak videók Itt találhatod azokat a videókat amelyeket már valaki letöltött valamely oldalról az oldalunk segítségével és a videó címe tartalmazza: huszárok ovisoknak A videókat megnézheted vagy akár le is töltheted, a letöltés nagyon egyszerű, és a legtöbb készüléken működik. Házad előtt megsüllyedtem, Hat ökröddel vontass ki! Húzzad, húzzad magadat, Én is húzom magamat, szél fújja szoknyámat, lobogtatja ruhámat, hopp! Bíbici Panna, Rákezdi Vince, Akit ér, akit ér, majd elviszi a nagy szél! Szállj el, szállj el, Katicabogárka Hozzál nekem arany cipőt, arany ruhát. Katicabogárka. Hernyó, hernyó leesett a fáról, így múlt ki a világból. Héja, héja vaslapát, ne vidd el a kislibát, se apját, se anyját, csak a libapásztorát! Gólya, gólya, gilice! Mitől véres a lábad? Tökös mese ovisoknak feladatok. Török gyerek elvágta, Magyar gyerek gyógyítja Síppal, dobbal, nádi hegedűvel. Gólyát látok, Szeplőt mosok, mind a válladra rakom, hadd vigye el messze földre: kedves babám elébe!
GÁTI ISTVÁN: TÖK MAGDA KALANDJAI A szerzőről és a könyvről: A magyar gyerekirodalomban ismerünk számos klasszikussá vált verses mesét, mint Kormos István Vackor-történetei, vagy Szabó Magda Bárány Boldizsárja, Nemes Nagy Ágnes Bors nénije, és a legutóbbi évek kiemelkedő sikere, Varró Dániel Túl a Maszat-hegyen című meseregénye. Gáti István az ő nyomdokaikba lép a Tök Magda kalandjaival. Tökös mese ovisoknak matematika. Tök Magda, Cukkíni Petra, Sütőtök Aladár, Doktor Patisszon mind-mind fantasztikus zöldségek, amelyek emberi módra élnek, gondolkodnak – láttunk már ilyet gyerekkönyvben, L. Fittler Vilma 1939-ben megjelent, és azóta kedvelt Saláta Sárájában, vagy Gianni Rodari nagy klasszikusában, a Hagymácska történetében. A Tök Magda kalandjai sok-sok humorral, öniróniával és szeretettel ábrázol minket, embereket: a szerelmet, a kisbaba születését, a házépítést, a sportolási lázat, a könyvtári szokásokat. A versek világa tele van mai, modern világunk jelképeivel: fitneszgépek, gyorsbüfé, digitális eszközök, stb. Ugyanakkor a mesehősök igazi, színpadra való karakterek, például Tök Magda, a túlsúlyával küzdő könyvtáros, Rostosné Lopótök Irén, a színésznőből lett dadus, vagy Dinnye Dániel, Rekettye-díjas építész.
Azt, hogy ami fához csak hozzáérek, az tüstént darabokra essen szét! Az anyóka megcsóválta a fejét, de aztán rábólintott: – Jól van, legyen úgy, ahogy kívánod! Én a manók öreganyja vagyok, és teljesítem a kívánságodat. Hanem te lásd majd, hogy mennyi örömöd lesz benne! A legédesebb őszi gyermekversek és mondókák | Anyanet. Azzal visszalépett a vén fa mögé, s eltűnt. A favágó pedig odament ahhoz a fatörzshöz, amelyikbe a fejszéje szorult, s próbaképpen óvatosan megérintette a kérgét. Hát, uramfia, abban a pillanatban négyfelé esett a vastag törzs, a fejsze is kifordult belőle! Nagyot kacagott a favágó, belerúgott a fejszébe, s vidáman indult hazafelé. Útközben mindjárt el is tervezte, hogy vesz magának egy csilingelő szánt, egy pár jó lovat, s ezután minden nap kiszánkázik az erdőbe, megérinti a fákat, s már rakja is a szánra, és viszi a városba eladni. Hanem ahogy belépett a házába, s fáradtan lezöttyent egy székre – a szék reccsent egyet, s összecsuklott alatta. Amikor meg fel akarta húzni az otthoni facipőjét – hát a cipő kettéhasadt a kezében.
Részletek Gyűjtötte Kóka Rozália Könyv címe Mátyás király rózsát nyitó ostornyele Mátyás király idejében éldegélt egy szegény ember. Volt két sovány tehénkéje, azokkal dolgozta a földecskéjét. Egyszer a szegényember földjén termett egy hatalmas disznótök. Gyönyörűszép sárga héja volt. Súlyra megvolt egymázsás. Hát, hogy ennyire különösen nagy tök termett a szegény ember földjén, elhatározta, elviszi ajándékba Mátyás királynak. Mátyás király örült az ajándéknak. Az ajándékozót mindjárt meg is jutalmazta egy marék pénzzel. A szegény ember vett két szép ökröt rajta, s boldogan hazavitte. NAGYI MESÉK: A töklámpás titka. Meglátta a gazdag szomszédja, hogy a szegényember két szép ökörrel szánt, s a teheneit otthon pihenteti, mindjárt megkérdezte: - Mondja szomszéd? Miből vette kend ezt a két szép ökröt? - Hát, nem a Csák Mátétól loptam az árát! - felelte a szegény ember, s elbeszélte, miként ajándékozta meg Mátyás királyt a tökkel. Tőle kapta az ökrök árát. Gondolta magában a gazdag ember: - Hej, ha ez a szegény szomszéd azért az egy tökért ekkora ajándékot kapott, mekkora ajándékot kapok én, ha elviszem neki a két, szép címeres ökrömet?!
– Lám csak – örvendezett az édesanyja is -, milyen szép tök! Jó lesz megsütni. Hanem abban a pillanatban még a lélegzetük is elakadt a csudálkozástól, mert a tök moccant egyet az asztalon, és megszólalt: – Dehogyis süssetek meg engem! Ültess csak föl az ablakpárkányra, te kis legény, vágj ki belül, vágj nekem orrot, szájat, szemet, aztán tegyél rá a bakancsodra, dugd belém kétfelől a kesztyűdet, a többit meg bízd rám. A kisfiú nem értette a dolgot, de aztán úgy tett, ahogy a tök mondta. És alig állította bele a kifaragott tökbe az egyetlen szál gyertyájukat, alig állította rá a bakancsára, amikor a tök – kip-kop – megindult, körüljárt a szobában, s mire utána kaphattak volna, kikocogott az ajtón. No hiszen sopánkodott is a szegény asszony, és sírt a kisfiú, hogy mennyire pórul jártak! De sokáig nem búslakodhattak, mert egyszerre megzörgették az ajtót: – Bummbumm! Burubumm! Tökös mese mesés tökökről. – s ahogy a kisfiú arasznyira kinyitotta, hát jön ám befelé nagy parádésan a tök, s a két kesztyűje között egy gyönyörű, pirosra sült cipót szorongat.