A szimmetrikusan felépülő vers középső, ötödik versszaka összegezi az idősíkok egymásba érését: "Erdővel, náddal, pőre sík / Benőtteti hirtelen, újra / Novemberes, ködös magát / Mult századok ködébe bújva. " A szimbolikus jelentések egységes jelképrendszerbe illeszkednek. A sűrű: a múlt, a jelen: a pőre sík, mely erdővel, náddal nőtteti be hirtelen magát. Mintha a kultúra visszavételéről lenne szó e topográfiai leírásban: az organikus, burjánzó tenyészet, amely emberellenes, ismét rákényszeríti magát a rendezett, megművelt tájra. Igen fontos a "benőtteti" különös kifejezése: egyszerre utal aktivitásra és passzivitásra – a sík vidék a történések alanya még, de elszenvedő alanya. A vers elátkozott világában egy feltartóztathatatlan kiüresedési folyamat megy végbe: "Kisértetes nálunk az Ősz / S fogyatkozott számú az ember". Irodalom - 11. osztály | Sulinet Tudásbázis. A jelen teljesen ember nélküli, az élet mozdulatlanságba dermed: "Alusznak némán a faluk, / Múltat álmodván dideregve". E mozdulatlanságnak a múlt kísértése és e kísértés mozgalmassága ad ellenpontot.
Ebben a versben találkozunk Ady világháborús lírájának egyik nagy szimbólumával, a Tegnappal is. Ez az egyszerű időhatározó költői nyelven azokat az éveket keltette életre, amikor még lehetett reménykedni abban, hogy a progresszió törekvései megvalósulnak, s egy tisztító forradalom lehetetlenné teszi a háborút. Az Emlékezés egy nyár-éjszakára három nagy motívumát – Ember, Gondolat, Tegnap – egy sereg Ady-vers visszhangozza: A csillag-lovas szekérből, Új s új lovai, Vér: ős áldozat, Nincsen, semmi sincs, Utálni s nem törődni, Ifjúság babonás hitével, A megcsufolt ember. Ne rendeld romló nyájaidnak Sorsa alá a sorsomat, Az embered, ha nem ma-ember, Kapjon új s új lovat. – vallják monotonul az egymást követő versek. A határozott magatartás már korán, szinte a háború első napjaiban kialakult Adyban. Bizonyítéka ennek Az ősz dicsérete, amelyet pontos keletkezési dátummal is jelzett: 1914. Ady Endre: Világháborús költészete, Az eltévedt lovas elemzés II. - Irodalom kidolgozott érettségi tétel - Érettségi.com. IX. 11. Az ősz inspiráló motívumain át háborús önmagáról tett vallomást. A természet páratlan őszi szépsége az Élet mindenen átcsapó folyamatosságát sugallta neki; nagy élethimnuszai sorába tartozik a vers első strófája.
pl: "Szivemet a puskatus húzta" A második versszakban az idő is összezavarodik, ami a bizonytalanságot fejezi ki: "Hajnal van-e, vagy pokol éjfél:" Ebben a kétségbeejtő helyzetben a vers lírai főhőse elvesztette életlehetőségeit. Önmagáról halottként beszél, de ezzel a halotti cselekvéstelenséggel szegül szembe. A negyedik versszakban leírja, hogy végignézte a bejövő romákat a "tetőn", vagyis a magas dombon lévő csucsai kastélyból. Meg kell őrizni a múltat a jövőnek, ezért ezek a sorok egy hivatást is ad a költőnek, hogy élnie kell. A költemény záró soraiban újra felidéződik a háború iszonyata és igenis embernek kell maradni az embertelenségben. Ady Endre: Ember az embertelenségben (elemzés) – Jegyzetek. A Krónikás ének 1918-ból című verse A halottak élén című kötetben jelent meg 1918-ban. Műfaja krónikás ének, amely történeti témájú mű, mely az eseményeket időrendben követi. Az első versszakban a világháborúról ír, az emberek egymás ellen háborúznak és a bűnösök mellett a jók is szenvednek. Ezen időszak alatt az emberek elveszítik hitüket mindenben és ekkor nincs igazság, hogy meghalnak a szeretteink.
Ady nemzedékének nagy élménye a haladás látványa volt; ekkor szálltak fel az első repülőgépek, az anyagi világnak újabb titkait derítette fel a természettudomány. Már korábban maga Ady is nagyszerű versekben ünnepelte a világ rejtelmességén diadalmaskodó emberi értelmet (A nagyranőtt Krisztusok). A pozitivizmus pedig már a bölcselet nyelvén is megfogalmazta az evolúció tanában a 19. század látványát: a fejlődést. Nálunk épp Ady egyik szellemi nevelője, a Huszadik Század gyökereztette meg Spencer filozófiáját. Most egyszerre meg kellett érniük a legjobbaknak, hogy hasztalan a szellem nagyjainak erőfeszítése, az imperializmus korában nem tudnak beleszólni az életbe. A kultúrák évezredes erőfeszítésén újra s újra átüt a világ nem kevésbé ősi, káini ábrázata. Az Emberiség pedig hull a végzete felé. Ezt a mondanivalót Tegnapi tegnap siratása című verse mondja ki a leghatározottabban: Néztük: az Ember Különbje magas szivárvány-hídon Istenülésnek amint neki-vág És gazdagodik, mind-gazdagodó Kényességekkel, új ingerekkel S hogy mégis-mégis szép e hivalgó Jószág, az Ember: maga a világ.
Értetlenséggel vádolják szimbolizmusa miatt, erkölcstelenséggel erotikus szerelmes versei miatt és hazafiatlansággal Magyarság-versei miatt (a problémákat emeli ki az ország dicsőítése helyett). Emiatt szinte elmenekül Párizsba Lédához, aki menedéket ad neki. 1907-ben visszatér Bp-re, ám kezdetben nem tud elhelyezkedni, és emiatt kisebb, szélsőséges lapoknak ír (Új idők-konzervatívok, Népszava-szociáldemokraták). Az Új időkben megjelent duk-duk affér című cikk megjelentetése után még pártfogóival (Ignotus, Hatvany Lajos) is összeveszik, de később bocsánatot kér tőlük. 1907-ben új kötetet jelentet meg Vér és Arany címmel. 1908. január 1-jétől megindul a Nyugat, melynek haláláig fő munkatársa és mely mindig publikálási lehetőséget biztosít számára (kivéve a világháború időszaka, mert Ady háborúellenes és nem merik közölni írásait). 1912-ben szakít Lédával és 1915-ben elveszi Boncza Bertát, egy fiatal rokon lányt, akivel évekig levelezett. Ő ihleti a Csinszka-verseket. Az évek során egészsége egyre romlik, kötete nem jelenik meg, csak 1917-ben Hatvany Lajos segítségével, ám a verseknek csak a fele kerül kiadásra mert a többi vers minősége nem megfelelő.
Az istenváró emlékezés egyrészt hangsúlyozza, hogy semmi sem lesz már olyan, mint a háború előtt, másrészt az értékőrzés költői gesztusává válik a versben. A háborúról szóló versek szükségszerűen összekapcsolódnak a magyarság-versekkel. Bár Adyt a háború világméretűvé válása is rettentette, e versekben mindig megszólalnak a magyarságot féltő, a magyarságért aggódó sorok is. Személyes tragédiát pedig azért jelentett a háború a költő számára, mert eszméit pusztította el. Olykor kétségbeesett felkiáltásokban, figyelmeztetésekben idézi ezeket ("Az Élet él és élni akar, …"; "S megint élek, kiáltok másért: / Ember az embertelenségben. ") Az eltévedt lovas című vers képi világa szinte megfejthetetlen. A titokzatos, valahonnan érkező és valahová tartó lovas szimbolikus alak, de jelképisége többértelmű. A lovas egyrészt a harcos, a katona alakját idézi, de rokonítható a bujdosó kuruc alakjával ("hajdani") is. A valahonnan és valahová nemcsak térben, hanem időben is értelmezhető. A kísérteties, szinte mozdulatlan jelen világában fölbukkanó múltbeli "eltévedt lovas" maga is kísértet.
A nép erős keze ragadta meg október 15-én a magyar állam szekerének gyeplőjét, s fogta vissza, egyetlen lépéssel a szakadék előtt a sors lovait, amelyeket hitvány és becstelen kocsisok hajszoltak a pokol mélysége felé, készen arra, hogy maguk az utolsó pillanatban leugorjanak, s a csontot szétzúzó, az életet feltámadás nélküli halálba zuhanó sötétbe ne kerüljön más, csupán a nemzet, a névtelen milliók: a jámbor paraszt, a becsapott munkás, s a tisztességes értelmiségi dolgozó. Csakugyan az utolsó pillanatban kerekedett felül a bátor józanság, az igazságiot tisztán látó értelem, a férfias akarat, s derült ki egy vértelen nemzeti forradalom napsütésében, hogy ki hát igazán hű az ezer esztendő alatt annyiszor megpróbált magyarsághoz, ki tartozik hozzá eltéphetetlen kötelékekkel, s kik azok, akik úri kocsisok módjára csak hajtani szerették volna, terelgetni a maguk érdeke szerint, a maguk becstelen útjaira! Ezeket a sorokat az egyik leghíresebb szélsőjobboldali hetilapban, a Magyar Futárban, Rajniss Ferenc (Magyarország eddigi egyetlen nemzetiszocialista kormányának vallás- és közoktatásügyi minisztere) újságjában olvashatjuk 1944. 1944 október 15 juin. október 25-én, 10 nappal Magyarország nemzetiszocialista hatalomátvétele után.
Induljunk erőltetett menetben a gyülekezési pont felé. Itt semmit sem tudunk tenni. Talán mire odaérünk, tisztázódik a helyzet. - Hál Istennek! – sóhajtott fel a százados. - Tessék? – esett ki felettesi szerepéből István. - Féltünk, hogy azt mondja, hogy induljunk keletre, hogy megadjuk magunkat az oroszoknak. Félek, akkor lázadás tört volna ki, amit csak nagy véráldozatok árán tudtunk volna megfékezni. - Nem, a parancs egyértelmű: nyugatra tartunk. És amíg felsőbb irányítás alá nem kerülünk, személyesen megtiltom a felkoncolást**. Minden esetben? - Még dezertálás esetén is? – kérdezett vissza a százados. - Még abban az esetben is. 1944 október 15 epizoda. Elegen haltak már meg ebben az őrült háborúban. Most a legfontosabb cél, hogy amit, és akit csak lehet, megőrizzünk. Ha akar, majd a gyülekezési ponton feljelenthet ezért a parancsomért, de addig is, engedelmeskedjen! - Igenis, alezredes úr! – tisztelgett a százados, s a formális válasz elrejtette gondolatait. * bemondó ** kivégzést
Búcsút intettek a bunkernek és elindultak a kijelölt találkozási pont felé a néma és sötét vidéken át. A menet elején István a sofőrjével és a gépjárművel, hiszen a betegsége miatt segítség nélkül még most is alig tudott járni, mögötte a fáradt bakák vánszorogtak, a százados meg fel alá lovagolt a menetoszlop mentén, hogy fenntartsa a rendet és lelket verjen az embereibe.
Istvánban szörnyű gyanú támadt: a hadsereg szembeszáll Horthyval, a legfőbb hadúrral, akinek minden katona hűséget esküdött és folytatni akarja a harcot, polgárháborúba sodorva az országot? Egy ilyen helyzetben mit ér az eskü, hogy a "Hazáért mindhalálig"? Ha most Budapest közelében lenne, átvehetné a parancsnokságot és a fővárosba vezényelhetné a katonákat, hogy támogassák a Kormányzót, de mit tehet itt, elvágva a világtól? Ha most Horthyt puccsal eltávolítják, akkor kinek tartozik engedelmességgel? Az új vezetésnek, aki pusztulásba viszi az országot, vagy álljon át az oroszokhoz, de könnyen lehet, hogy akkor azok arra kényszerítik, hogy magyar testvérei ellen harcoljon? 1944. október 15. Archives - Körkép.sk. Mennyi bűnt kell elkövetnie a hazának ahhoz, hogy szabad legyen ellene fordulni? Egyáltalán elkövethet-e a haza annyi bűnt, hogy igazolható legyen az árulás? De haza-e még a haza, ha árulók és becstelenek kerülnek uralomra…? - Alezredes úr, mi az utasítás? – szakította ki gondolataiból a százados. - A további parancsok vannak érvényben.
— Az 1. gépkocsizó lövész pótezred tiszti különítménye elfoglalja az Andrássy laktanyát; Latorczay ezredest ( 1948. 1944 Október - születésnap.com. október 6. ), helyettesét, Poroszlay Jenő alezredest és a laktanyában tartózkodó Boér Győző tüzér alezredest lelövik; a gyors orvosi beavatkozásnak köszönhetően mindhárman életben maradnak. Az éjszaka folyamán fegyveres nyilasok a főváros több pontján zsidókat gyilkolnak; egy óbudai csoportot a Margit hídról és a Lánchídról a Dunába lőnek.
(A szöveg 13 óra 10 perckor, majd 14 óra 10 perckor újra elhangzik. ) — A kormányzó egyúttal utasítást ad, hogy az 1. és a 2. hadsereghez juttassák el a harc beszüntetésre és a szovjet csapatokkal való kapcsolatfelvételre vonatkozó, a Rádióban is beolvasott hadparancsot. 14 óra 50 perckor a csapatoknak rádión Vörös János vezérezredes, vk. Az utolsó vonat Ungvárról - 15. 1944 október, Kárpátalja: „Csak. | Történetek.hu. főnök nevével szignált parancsot adnak le, amely szerint a proklamáció nem értelmezhető fegyverletételként, a harcot folytatni kell. 15 óra után német csapatok szállják meg a fővárosi Duna-hidak hídfőit, Bp stratégiai pontjait, a HM-et, a pályaudvarokat, a postát és a Várat. — A nyilas pártszolgálatosok pasaréti központjukban kétezer géppisztolyt, 10 ezer puskát és 20 ezer kézigránátot kapnak a németektől. — 16 óra után németek és nyilas pártszolgálatosok foglalják el a Rádió épületét. 16 óra 15 perckor beolvassák a Beregfy Károly vezérezredest Bp-re rendelő felhívást. 17 óra 20 perckor, miután szolgálati úton már továbbították a csapatokhoz, a Magyar Rádióban is beolvassák Vörös János vk.
Megjelent: Cél, 1959. évfolyam. Másfél évtizede már, hogy a teljes csüggedés felé tántorgó nemzetünk a Hungarista Mozgalom riadójára felvette az eldobott fegyvert. 1944 október 15 mai. A rádióban ezen a napon harsant fel először a hungarista induló: "Ébredj magyar, az ősi föld veszélyben! " Ébredj magyar, — hirdette a Mozgalom —, mert most nem egy párt vagy mozgalom becsülete a tét, hanem az egész Nemzet becsülete. Az idők végezetéig viselnünk kell az árulás szégyenbélyegét, ha a Horthy-klikk, a titokban aláírt fegyverszüneti szerződés értelmében, Molotov parancsának szolgai módon engedelmeskedve, német szövetségesünket hátba támadja. Erről volt akkor szó és semmi másról. A nemzet nem "csak" becsületét vesztette volna el, de az indokolt német megtorlás szörnyűségeitől sem mentett volna meg bennünket annak a rendszernek "bölcs" politikája, amely két évtizeden keresztül antibolsevizmusról prédikált és mindent elkövetett, hogy a bolsevizmussal való leszámolás idejére a magyarság erkölcsileg és anyagilag legyengülve lépjen a porondra.