Március 22-én Vukovich Gabriella, a KSH elnöke nyilatkozott az MTI-nek a tavalyi év halálozási statisztikájáról. Nyilatkozatának lényege az volt, hogy 2020 magyar halálozási statisztikája jobb, mint Németországé és az Európai Unióé, és jobb, mint amilyennek a koronavírusnak tulajdonított halálozások száma alapján várnánk. Ezt a nyilatkozatot szinte minden magyar sajtótermék leközölte. Csakhogy a Vukovich által közölt számok valótlanok. (Az állítást megalapozó részletes számítások itt elérhetők. ) Vukovich szerint tavaly 8331 többlethalálozás volt az előző évek átlagához viszonyítva, ami 6, 3 százalékos növekedést jelent. Ebből az következik, hogy a viszonyítási alap, amihez képest a többlethalálozást számolták, 132 238 fő, a 2020-as adat pedig 132 238 + 8331 = 140 569. Retro diavetítő get the flash. Ez utóbbi ugyan egy kicsit kevesebb, mint a KSH elnöke által "véglegesnek tekinthető" 140 900 halott (vagyis a közölt számok önmaguknak is ellentmondanak), de a különbség nem nagy, és mindkét szám közel van a heti halálozási adatok alapján 2020-ra várható éves (366 napos) értékhez.
Úgy tűnik tehát, hogy a KSH elnöke által közölt számításokban Németország 2020-as (371 napra vonatkozó) halálozási adatát a korábbi évek (364 napos) átlagához a KSH által javasolt korrekció nélkül viszonyították, míg a magyar adatokban elvégezték ezt a korrekciót, de ahhoz nem az annak megfelelő 2020-as adatot, hanem a naptári év halálozását hasonlították. Azok a jó kis diavetítős esték, amikor a félig szakadt filmeket bámultuk - Retro Érzés. Ez a két "hiba" együttesen azt eredményezte, hogy magasabb halálozási növekedést sikerült kimutatni Németországban (7, 5 százalék), mint Magyarországon (6, 3 százalék), noha a két adat valóságos viszonya fordított (Németország: 5, 5 százalék, Magyarország: 8, 2 százalék). Azt már csak mellékesen teszem hozzá, hogy a nyilatkozatban foglaltakkal ellentétben Izland nem az Európai Unió tagállama, és az sem igaz, hogy Magyarországon "tavaly 9884 elhunytat soroltak hivatalosan a vírus áldozatai közé"; a koronavírusban elhunytak száma január elsején hivatalosan 9667 volt. És persze ha az első érték lenne a valódi adat, akkor sem lenne igaz, hogy a (valójában jóval 10 ezer feletti) többlethalálozás ennél kevesebb lett volna, ahogy Vukovich állítja.
Mit gondolsz, mi az, amitől jobb lehetne? Kapcsolódó top 10 keresés és márka E-mail értesítőt is kérek: Újraindított aukciók is:
De vajon honnan van a viszonyítási alap, amihez képest ez 6, 3 százalékos növekedésnek tekinthető? Érdeklődésemre a KSH azt válaszolta, hogy a viszonyítási alap az előző 5 év átlaga volt, amelyet az Eurostat heti halálozási adatbázisából számítottak úgy, hogy az 52 hetet tartalmazó évek adatait 53 hétre vetítették (ugyanis 2020-ban 53 hét volt). Utánaszámoltam, és azt találtam, hogy a halálozások így számolt ötéves korrigált átlaga valóban 132 238. Retro diavetítő ge.ch. Csakhogy ez az átlag 53 hétre, azaz 371 napra vonatkozó átlag, amihez nem lehet a naptári évre, azaz 366 napra vonatkozó 2020-as adatot hasonlítani, hiszen 5 nap alatt még békeidőben is átlagosan mintegy 1800 ember hal meg Magyarországon. Ehhez a viszonyítási alaphoz 2020 mind az 53 hetének az összesített számát lehetne hasonlítani. Ha így számolunk, akkor (a március 22-én hozzáférhető 2020-as heti halálozási adatokat véve) 143 070 halott volt 2020-ban Magyarországon, vagyis a növekmény 10 787 fő (8, 2 százalék). De számolhatunk fordítva is, a naptári évekre vonatkozó adatokból.
Diafilm, diavetítő leírása Diafilm, diavetítő A diafilm a hozzá tartozó diavetítővel a hagyományos meseolvasás képi megjelenítéssel kombinált kivitele. A szülők, nagyszülők generációja számára közismert, ahogy azonban a videófelvevők, DVD-k, majd az online mesenézés megjelent, elvesztette jelentőségét. Retro diavetítő get adobe. Napjainkban viszont a diavetítő újragondolásával kezdik újra felfedezni a kisgyermekes szülők a benne rejlő varázslatot. Több Ahogy a diafilm a befűzést követően kockánként levetítésre kerül, a szülő olvassa a mesét, olyan bensőséges hangulat ül a szobára, melyet ki kell próbálni, hogy megértsd. A diavetítés a múlt század hatvanas éveitől kezdődően terjedt el, és népszerűsége egészen a videólejátszók tömeges megjelenéséig fennmaradt. A jó öreg szovjet fémházas lejátszóba való diafilmekre több száz mese és ismeretterjesztő anyag került fel, melyek abban a korban forradalmasították az oktatási lehetőségeket, hiszen a diafilm széles körben elérhető volt. Mégis inkább a családi körben való használat, az esti mese helyetti vetítés miatt vált évtizedekig ismertté.
Bulgáriában, Lengyelországban, Romániában és Szlovákiában ugyanis több mint kétszer annyi többlethalál volt tavaly, mint a koronavírus hivatalos áldozatainak száma ( Oroszországot nem is említve, ahol a járványnak akár hatszor annyi halálos áldozata is lehetett, mint amennyit hivatalosan a koronavírusnak tulajdonítottak). Ha a járvány hatásait ezen országok hatóságai továbbra is olyan gyenge hatékonysággal követik, mint 2020-ban, akkor valóban lehetséges, hogy akár 2021 márciusában is Magyarország előtt járhattak az egyelőre még nem ismert többlethalálozási statisztikákban. Lemezárugyári Diavetitő | retronom.hu. Vukovich Gabriellának abban igaza van, hogy tavaly — az egész évet tekintve — Magyarországon kevésbé nőtt a halálozás, mint az EU egészében. A többlethalálozás tényleges statisztikái azt is mutatják, hogy a járvány áldozatait a hivatalos koronavírus-halottak száma ugyan (Vukovich állításával ellentétben) nem becsüli felül, de nem is becsüli annyival alá, mint több más ország járványkövető rendszere. Éppen ezért érthetetlen, miért kockáztatja a KSH elnöke hivatalának hitelét olyan adatok önkéntes közzétételével, amelyekről könnyen kimutatható, hogy valótlanok.
Mégis micsoda bája volt ennek a korszaknak! A jó kis orosz diavatítők valódi kincsnek számítottak. A KSH elnöke valótlan adatokat közölt a többlethalálozásokról. Ma pedig már igazi kuriózum, ha hozzájutunk egy még működő szerkezethez. Magyarországon 1954-ben jelent meg az első fémházas diavetítő. Aki be tudta szerezni a félautomata, vagy ne adj isten teljesen automata gépeket, az kifejezetten jómódú embernek számított. Oszd meg te is ezt a cikket, ha életedben legalább egyszer letekertél egy diafilmet!
Kategória: Saláták, öntetek Hozzávalók: 3 narancs, 5-6 evőkanál olívaolaj, 1 evőkanál fehérborecet, só, őrölt bors, 1 gerezd fokhagyma, fél gumó (vagy 1 kisebb) édeskömény, 1 lilahagyma, félmaréknyi mag nélküli fekete olajbogyó, 1 kis fej saláta (bármilyen zöldsaláta lehet, jégsaláta, galambbegysaláta stb. ) Elkészítés: A narancsokat megmossuk, majd kifilézzük: a gyümölcsöt először meghámozzuk úgy, hogy vékony fehér bundája se maradjon rajta. Utána egy kis tál fölött, a gerezdeket elválasztó hártya mellett éles kiskéssel bevágunk, a narancs húsát – azaz a filéket – kiemeljük. Közben lecsöpögő 2-3 evőkanálnyi levét – ami a tálban összegyűlt – az olívaolajjal meg a borecettel jól kikeverjük, kissé megsózzuk, megborsozzuk, a zúzott fokhagymával fűszerezzük. Ez lesz a saláta öntete. Az édesköményt jól megmossuk, foltos, barna részeit levágjuk, majd a gumót kb. 3 milliméter vastagon fölszeleteljük. Római saláta receptions. A lehéjazott lilahagymát vékony karikákra szeljük, gyűrűire szedjük, majd a narancsfilékkel, az édesköménnyel meg az olajbogyóval óvatos mozdulatokkal összeforgatjuk.
A tengeri halat tedd néhány órára enyhén sós, fokhagymás tejbe. Használat előtt öntsd le róla a tejet, itasd le róla a nedvességet, s máris panírozhatod, sütheted. Finom, omlós sült hal lesz a jutalmad! Beküldő: Pappné Zsuzsa
A Bonduelle családi vállalkozás, amely hét generáció óta olyan mezőgazdasági termelésre törekszik, amely tiszteletben tartja mind a termőföldet, mind az embereket. Hitvallásunk szerint hatékony, intelligens és méltányos agroökológiát folytatunk, amely számára fontos a jövő. A természettől, a természetért, egy jobb jövőért.