Mihrimah szultána Mihrimah szultána. Cristofano dell'Altissimo festménye a 16. századból Válide szultána Uralkodási ideje 1566. szeptember 7. – 1574. december 15. Elődje Ajse Hafsza Utódja Nurbanu Életrajzi adatok Uralkodóház Oszmán-ház Született 1522. március 31. Isztambul Elhunyt 1578. január 25. Vita:Ayşe Hümaşah szultána – Wikipédia. (55 évesen) Isztambul Nyughelye Szulejmán-dzsámi, Isztambul Édesapja I. Szulejmán Édesanyja Hürrem szultána Testvérei Mehmed herceg II. Szelim oszmán szultán Musztafa herceg Şehzade Abdullah Murád herceg Bajazid herceg Dzsahángír Raziye szultána Házastársa Rüsztem pasa Gyermekei Ayşe Hümaşah Sultanzâde Murad Sultanzâde Mehmed A Wikimédia Commons tartalmaz Mihrimah szultána témájú médiaállományokat. Mihrimah szultána ( Isztambul, 1522. – Isztambul, 1578. február 4. ) oszmán válide szultán. I. Szulejmán szultán és Hürrem szultána második gyermeke. Már anyja 1558 -as halála után a Topkapı irányítója, de hivatalos válide szultána csak fivére, II. Szelim uralkodása alatt (1566-1574) volt. Mihrimah szultána volt az egyetlen válide, aki nem egy szultán anyjaként töltötte be a tisztséget.
Élete Szerkesztés Mihrimah portréja. Tiziano 1555-ös festménye 1522-ben született Isztambulban, Hürrem szultána és I. Szulejmán második gyermekeként. Féltestvére Musztafa herceg, akit a szultán 1553-ban kivégeztetett, édestestvérei Mehmed, Abdullah, Szelim, Bajazid és Dzsahángír. Nevének jelentése: "Nap és Hold", állítólag nagyanyja, Ajse Hafsza szultána adta neki a nevét, hogy életét egyszerre ragyogja be a Nap és a Hold fénye, soha ne legyen sötétségben. A szultán kedvenc gyermeke volt, ugyanis kívül-belül anyjára hasonlított, akárcsak öccse, Bajazid herceg. A szultána: Hümaşah szultána. 1539. november 26-án, 17 évesen Mihrimah hozzáment Rüsztem pasához, ezzel is erősítve anyját, aki tervei megvalósításához így nyert megbízható szövetségest. Három gyermekük született: Ayşe Hümaşah szultána, Sultanzâde Murad és Sultanzâde Mehmed. Hürrem halála után, 1558-tól Mihrimah vette át anyja helyét mint a hárem vezetője. Majd fivére, II. Szelim uralkodása alatt a válide szultán rangot kapta meg. Ő volt az egyetlen szultáni sarj, aki betöltötte ezt a tisztséget, mivel a válide cím az uralkodók édesanyját illette meg.
A házasságból négy fia született: Abdurrahman, Mehmet, Şehit Mustafa és Osman. Ahmet pasa halála után másodszor is házasságot kötött, de második férjét, Nişancı Feridun Beyt már egy év múlva elvesztette. A szultána valószínűleg 1594-ben halt meg; fiával mekkai zarándoklatra ment, és nem sokkal visszatérése után üsküdari palotájában elhunyt. A Mihrimah szultána dzsámiban helyezték örök nyugalomra. Egy feltételezés szerint egy harmadik férje is volt, Aziz Mahmud Hüdayi Efendi, akivel 1590-ben házasodott össze. Gyermekei Szerkesztés Abdurrahman Bey: Cağalazade Sinan pasa lányát vette feleségül, fiuk Mehmet pasa. Mehmet Bey: Hersek szandzsákbégje volt Telli Hasan pasa boszniai kormányzósága idején. Az osztrákok elleni háború során, a sisaki csatában (1593) a Kupa folyóba fulladt. Şehit Mustafa pasa: Kilis szandzsákbégje volt. Ugyanabban a csatában fulladt a folyóba, amikor bátyja. Osman Bey: 1590-ben meghalt, a Mihrimah dzsámiban temették el. Galéria Szerkesztés Az edirnekapii Mihrimah szultána dzsámi Az edirnekapii Mihrimah dzsámi más szemszögből Az üsküdari Mihrimah külliye
Az eredeti cikk szerkesztőit annak laptörténete sorolja fel. Ez a jelzés csupán a megfogalmazás eredetét jelzi, nem szolgál a cikkben szereplő információk forrásmegjelöléseként. Nemzetközi katalógusok WorldCat VIAF: 88196351 LCCN: no2013059475 ISNI: 0000 0000 6103 9938 GND: 138136874
A szultána valószínűleg 1594-ben halt meg; fiával mekkai zarándoklatra ment, és nem sokkal visszatérése után üsküdari palotájában elhunyt. A Mihrimah szultána dzsámiban helyezték örök nyugalomra. Egy feltételezés szerint egy harmadik férje is volt, Aziz Mahmud Hüdayi Efendi, akivel 1590-ben házasodott össze. Telli Hümaşah szultána, Ibrahim oszmán szultán hites felesége, a fő hászeki és Baskadin szultána. Telli Hümaşah szultána Kaukázusban született, 1630 környékén 1647-ben egy fényűző ceremóián vette feleségül Ibrahim szultán( IV. Murád oszmán szultán egyetlen lányát, Kaya szultánát is, Hümasah szultána szolgálatába állította. Mehmed herceg Felesége Esmehan Baharnaz szultána volt, Szulejmán húgának, Şah szultánának a lánya. Egy gyermekük született, Hümaşah szultána.
A szultána valószínűleg 1594-ben halt meg; fiával mekkai zarándoklatra ment, és nem sokkal visszatérése után üsküdari palotájában elhunyt. A Mihrimah szultána dzsámiban helyezték örök nyugalomra. Egy feltételezés szerint egy harmadik férje is volt, Aziz Mahmud Hüdayi Efendi, akivel 1590-ben házasodott össze. Gyermekei [ szerkesztés] Abdurrahman Bey: Cağalazade Sinan pasa lányát vette feleségül, fiuk Mehmet pasa. Mehmet Bey: Hersek szandzsákbégje volt Telli Hasan pasa boszniai kormányzósága idején. Az osztrákok elleni háború során, a sisaki csatában (1593) a Kupa folyóba fulladt. Şehit Mustafa pasa: Kilis szandzsákbégje volt. Ugyanabban a csatában fulladt a folyóba, amikor bátyja. Osman Bey: 1590-ben meghalt, a Mihrimah dzsámiban temették el. Galéria [ szerkesztés] Az edirnekapii Mihrimah szultána dzsámi Az edirnekapii Mihrimah dzsámi más szemszögből Az üsküdari Mihrimah külliye Másik nézőpontból
Ez a szócikk a birkózóról szól. Hasonló címmel lásd még: Csatári József (egyértelműsítő lap). Csatári József Született 1943. december 17. Budapest Elhunyt 2021. január 30. [1] (77 évesen) Budapest [2] Állampolgársága magyar [3] Nemzetisége magyar Foglalkozása birkózó Magasság 185 cm Birkózópályafutása Versenyszám félnehézsúly, nehézsúly Klub Kinizsi Húsos (1959–1964) Bp. Honvéd (1965–1975) Edző Mángó Andor Kárpáti Károly Tóth Gyula Hoffmann Géza Szerzett érmek Magyarország színeiben Birkózás Olimpiai játékok bronz 1968, Mexikóváros szabadfogás 97 kg bronz 1972, München szabadfogás 100 kg Világbajnokság ezüst 1970, Edmonton kötöttfogás 100+ kg ezüst 1973, Teherán szabadfogás 100 kg Európa-bajnokság ezüst 1973, Lausanne szabadfogás 100 kg bronz 1966, Karlsruhe szabadfogás 97 kg Csatári József ( Budapest, 1943. – Budapest, 2021. ) kétszeres olimpiai bronzérmes, kétszeres világ- és Európa-bajnoki ezüstérmes, tizenkilencszeres magyar bajnok birkózó. Tartalomjegyzék 1 Pályafutása 2 Díjai, elismerései 3 Jegyzetek 4 Források Pályafutása [ szerkesztés] 1959 -ben kezdett el birkózni a Kinizsi Húsos csapatában, mellette a Közvágóhídon dolgozott.
Hosszú betegség után életének 78. évében péntekről szombatra virradó éjszaka elhunyt Csatári József, olimpiai bronzérmes, kétszeres világ- és Európa-bajnoki ezüstérmes birkózó. A gyászhírről a Magyar Birkózó Szövetség közösségi oldala számolt be. Csatári József 1959-ben kezdett el birkózni a Kinizsi Húsos csapatában, a felnőtt válogatottban 1963-ban mutatkozott be, majd miután az 1964-es tokiói olimpiára nem utazhatott, klubot és fogásnemet váltott. Csatári József – Fotó: Magyar Birkózó Szövetség A Budapesti Honvédnál a berlini olimpia bajnoka, Kárpáti Károly lett az edzője, irányításával 1968-ban, a mexikói játékokon a szabadfogásúak 97 kg-os kategóriájában bronzérmes lett. Négy évvel később Münchenben ugyancsak bronzérmet szerzett, ám ezúttal már a 100 kg-os súlycsoportban. Kétszeres vb-ezüstérmes, egyéniben tizenkilenc, csapatban pedig huszonegy magyar bajnoki címet szerezett. 1975-ben vonult vissza. Csatári Józsefet a Magyar Olimpiai Bizottság és a Magyar Birkózó Szövetség is saját halottjának tekinti.
Hosszú betegség után életének 78. évében péntekről szombatra virradó éjszaka elhunyt Csatári József, olimpiai bronzérmes, kétszeres világ- és Európa-bajnoki ezüstérmes birkózó. A gyászhírről a Magyar Birkózó Szövetség közösségi oldala számolt be. A jellegzetes rekedt hangja miatt Susogó becenéven szerették és tisztelték a szőnyeg környékén. 1943. december 17-én született Budapesten, először, mint a legtöbb gyerek, focizni kezdett, hamar megnőve atletizált, súlylökéssel próbálkozott, majd kézilabdázott. 1959-ben találta meg szeretett sportágát, a birkózást, amit a Kinizsi Húsosban kezdett űzni, emellett hentes- és mészárosként dolgozott a Vágóhídon. 1963-ban került be a válogatottba, 1965-ben igazolt az akkori csúcsklubba, a Budapesti Honvédba. Az eredmények is jöttek, hiszen összesen hat világversenyes érmet szerzett, az elsőt, egy Eb-bronzot 1966-ban, az utolsókat, egy-egy Eb- és vb-ezüstöt 1973-ban. Mindkét fogásnemben klasszis teljesítményre volt képes, legtöbb sikerét szabadfogásban érte el, de 1970-ből van kötöttfogású vb-ezüstje is.
Hosszú betegség után életének 78. évében péntekről szombatra virradó éjszaka elhunyt Csatári József, olimpiai bronzérmes, kétszeres világ- és Európa-bajnoki ezüstérmes birkózó. A gyászhírről a Magyar Birkózó Szövetség közösségi oldala számolt be. Csatári József 1959-ben kezdett el birkózni a Kinizsi Húsos csapatában, a felnőtt válogatottban 1963-ban mutatkozott be, majd miután az 1964-es tokiói olimpiára nem utazhatott, klubot és fogásnemet váltott. A Budapesti Honvédnál a berlini olimpia bajnoka, Kárpáti Károly lett az edzője, irányításával 1968-ban, a mexikói játékokon a szabadfogásúak 97 kg-os kategóriájában bronzérmes lett. Négy évvel később Münchenben ugyancsak bronzérmet szerzett, ám ezúttal már a 100 kg-os súlycsoportban. Kétszeres vb-ezüstérmes, egyéniben tizenkilenc, csapatban pedig huszonegy magyar bajnoki címet szerezett. 1975-ben vonult vissza. Csatári Józsefet a Magyar Olimpiai Bizottság és a Magyar Birkózó Szövetség is saját halottjának tekinti. (MTI) Benedek Tibor lett az elmúlt húsz év legjobb vízilabdázója 2020. december 27., 12:03 A júniusban elhunyt Benedek Tibor lett az elmúlt húsz év legjobb vízilabdázója a Total Waterpolo szaklap szavazásán.
Csatári Józsefet a Magyar Olimpiai Bizottság és a Magyar Birkózó Szövetség is saját halottjának tekinti. Hosszú betegség után életének 78. évében elhunyt Csatári József, olimpiai bronzérmes, kétszeres világ- és Európa-bajnoki ezüstérmes birkózó. A gyászhírről a Magyar Birkózó Szövetség közösségi oldala számolt be. Csatári József 1959-ben kezdett el birkózni, a felnőtt válogatottban 1963-ban mutatkozott be, majd miután az 1964-es tokiói olimpiára nem utazhatott, klubot és fogásnemet váltott. A Budapesti Honvédnál a berlini olimpia bajnoka, Kárpáti Károly lett az edzője, irányításával 1968-ban, a mexikói játékokon a szabadfogásúak 97 kg-os kategóriájában bronzérmes lett. Négy évvel később Münchenben ugyancsak bronzérmet szerzett, ám ezúttal már a 100 kg-os súlycsoportban. Kétszeres vb-ezüstérmes, egyéniben tizenkilenc, csapatban pedig huszonegy magyar bajnoki címet szerezett. 1975-ben vonult vissza. Csatári Józsefet a Magyar Olimpiai Bizottság és a Magyar Birkózó Szövetség is saját halottjának tekinti.
– Nem panaszkodott, csak megköszönte az ágyát. Aztán április 9-én végleg elment… – Ön kicsit korán hagyta abba a birkózást! – Hát, 1975-re elég lett. Időközben elvégeztem a vendéglátóipari technikumot, majd átvettem a Bp. Honvéd margitszigeti klubházának vezetését, és ott dolgoztam 1978-ig. Azt követően visszatértem a Vágóhídra. Nem akarták elhinni, hogy jövök, pedig még tanfolyamot is elvégeztem, úgy hasítottam félbe a disznókat. Sokszor a hatórás túlórát is bevállaltam. 1985-ben viszont nem bírta a bokám a tehertételt, azóta rokkantnyugdíjas vagyok, az egyik 25 éves unokámmal élek közös lakásban. A régi csapattársak aranyosak, Klinga László még ebédre is meghív. A 100 kilós Csatári és az 57 kilós Klinga László jó barátok – A mai magyar szabadfogásúakhoz mit szól? – Jó birkózóink vannak, de kevesen, tudniillik rosszak a szabályok. Szerintem a 3×3 perces meccsidő lenne a legideálisabb. – Melyik volt a legkellemetlenebb világversenye? – Az 1973-as, Lausanne-ban rendezett Eb előtt úgy éreztem, senki sem ver el, mert kirobbanó erőben vagyok.