Európa országai között durva eltérések vannak a járvány hevessége és a halálozási adatok között, amit nehéz megmagyarázni az ellátó rendszer kapacitásával, minőségével, vagy egyéb országok közötti különbségekkel - írják egy nemrég megjelent összefoglaló szerzői, Szijjártó László, Sragner Angéla és Szijjártó Gyula Zsombor. Összehasonlították a rendelkezésre álló morbiditási és mortalitási COVID-19 adatokat a világ országaiból a BCG oltási szokásokkal a világ országaiban - olvasható a portálon. Koronavírus: ez lehet a titka, hogy Magyarországon kevésbé terjed? - Napi.hu. Munkahipotézisük, hogy ha a BCG protektív hatású a COVID-19 fertőzésben, akkor a morbiditási és mortalitási adatok a BCG-vel jelenleg is oltó vagy a korábbi évtizedekben oltó országokban, valamint a TBC magas pervalenciájú országokban kedvezőbbek, mint az egyáltalán nem oltó országokban. (Olaszország, Spanyolország és az Egyesült Államok például a nem oltó országok közt van. ) Amerikai epidemiológusok pedig március végén publikáltak egy tanulmányt, amelyben - leegyszerűsítve - azt foglalták össze, hogy azokban az országokban, ahol kötelező a csecsemőkori, TBC elleni BCG-oltás, kevesebben betegszenek meg súlyosan vagy halnak meg a SARS-CoV-2 vírus által okozott betegségben, és ezt a feltevést egy több országban induló vizsgálatsorozattal szeretnék alátámasztani.
- Mi jelenthet nagyobb veszélyt, beadatni vagy nem beadatni? - Szerintem nagyobb veszély be nem adatni. Jó tudni, hogy az oltásoknak is lehetnek mellékhatásai. Jelentkezhet hőemelkedés, enyhébb láz, az oltás helyén bőrpír, illetve duzzanat, ezek beavatkozás nélkül megszűnnek. A tünetek tartós fennállása esetén haladéktalanul jelentkezni kell az oltóorvosnál. Ritkán, de előfordulhat ezeknél súlyosabb mellékhatás, az oltási szövődmény. Dönthetsz úgy, hogy nem adatod be a védőoltást? A védőnő válaszolt kérdéseinkre - Gyerek | Femina. A védőoltásokról Sokan azért is féltik gyermekeiket a védőoltásoktól, mert nem ismerik azok működését. Fontosnak tartottuk tehát, hogy kitérjünk erre is egy kérdés erejéig. - Hogyan működik a védőoltás? - A védőoltások a mesterségesen szerzett passzív és a mesterségesen szerzett aktív védelemhez tartoznak. A mesterségesen szerzett védelem azt jelenti, hogy külsőleg szájon át vagy injekcióval juttatunk be anyagot, ellenanyagot a szervezetbe. A védőoltások az immunrendszert mesterségesen késztetik a betegség elleni védettség kialakítására. Voltak és vannak is olyan betegségek, amelyek nagyon súlyosak, előfordulhat, hogy a következményük maradandó károsodás, de súlyosabb esetben végződhetnek halállal is.
Az idősek védelme Közben az Exeteri Egyetemen, illetve a német Max Planck Intézetben is bejelentették, hogy BCG-oltóprogramokat indítanak az idősek körében, hogy azt vizsgálják, a vakcina megvédi-e őket a betegségtől. A BCG nagy előnye a még csak kísérleti fázisban lévő gyógyszer-, illetve vakcinajelöltekkel szemben, hogy már 100 éve ismert és engedélyezett szer. Így, még ha végül kiderül, hogy az új koronavírus okozta betegséggel nem tud mit kezdeni, akkor is csak előnyére válik mindenkinek, aki megkapja. Magyarországon 1954 óta kötelező minden egészséges kisbabának a BCG-oltás, amit rendszerint már a szülészeten, néhány napos korukban meg is kapnak. A BCG az utóbbi években az oltásellenesek kereszttüzébe került, de az állítólagos veszélyességét semmi sem támasztja alá, az semmi más, csak rémhírkeltés. Bcg oltás meddig véd 7. Felmerült, hogy kiveszik a kötelező oltások közül, de ez eddig nem valósult meg. Viszont az 1954 előtt születettek (vagyis a 65 évnél idősebbek) nincsenek tömegesen beoltva. Ráadásul éppen ez az a korosztály, amelyre egyébként is sokkal veszélyesebb a koronavírus-fertőzés.
8, 5 Norvég útleíró film (2016) Film adatlapja 1940. április 9-én a német hadigépezet Osló előtt áll. A norvég király ultimátumot kap: megadja magát, vagy meghal. Német katonák vadásznak a királyi családra, amely arra kényszerül, hogy elhagyja a fővárost. Miközben Haakon király és Olav koronaherceg egy Elverum melletti kis farmra menekül, találkoznak a német vezetéssel. Háromnapi kemény tárgyalás után Haakon király meghozza végső döntését. Visszautasítja a kapitulációt, még ha az a saját, a családja és sok norvég életébe is kerül. Filmelőzetes: A király választása
A király választása - YouTube
1458. január 24. Szerző: Tarján M. Tamás "Merem mondani, hogy a magyar dolgok kezdetétől fogva királyválasztás annyi örömmel és annyi dicsőséggel még nem ünnepeltetett. " (Thuróczy János) 1458. január 24-én választották meg Magyarország királyának a 15 – más számítások szerint 17 – esztendős Hunyadi Mátyást (ur. 1458-1490), a törökverő hadvezér, Hunyadi János fiát. A legenda szerint Mátyást a Duna jegén türelmetlenül várakozó budai és pesti polgárok kiáltották ki uralkodónak, a valóságban azonban a Magyarországot irányító főúri ligák juttatták trónra azt a fiatalembert, akinek 32 évig tartó országlása hazánk utolsó fénykorának bizonyult. Miután 1457 márciusában Hunyadi László feje lehullott Budán, öccse, Mátyás sorsa is nehézre fordult, az oligarchák által befolyásolt V. László (ur. 1453-1457) ugyanis Bécsbe, majd Prágába is magával hurcolta utódját. Magyarországon küszöbön állt a Garai-Újlaki-liga és a Szilágyi-Hunyadi-liga polgárháborúja, a feltehetően leukémiában szenvedő király azonban 1457 novemberében váratlanul elhunyt, ezzel pedig a hazai viszonyok gyökeresen megváltoztak.