Teljes kiőrlésű búzaliszt "A búzára jellemző színű, megközelítően teljes kiőrlésű finomszemcsés őrlemény, ami a gabonaszem összes alkotórészét tartalmazza (beleértve a csírát és a korpát is). A malmi előkészítés során csak a külső, szennyezett, vékony héjréteget távolítják el. A Graham-búzaliszttől szemcseméretben tér el. " Durumbúzaliszt "A durumbúza magbelsőjére jellemző, sárgás alapszínű, finomszemcsés őrlemény, csekély mértékű, a lisztszemcsékkel azonos méretű világos héjrészt is tartalmazhat. " Magas sikértartalma miatt a leginkább száraztésztákat készítenek belőle. Kenyérnek önmagában nagyon sűrű, keverve érdemes használni kenyérliszttel. Rozsőrlemények: "Rozsból malmi úton előállított őrlemények. Mi az a sikér? Mire jó a sikér? Miért tiltott a gluténmentes diétában?. Az egyes - alábbiakban felsorolt - csoportok között a magbelső és a héjrész arányától, a korpázottság mértékétől függő színbeli, árnyalati különbségek vannak. " Fehér rozsliszt (rozsláng) RL 60, világos rozsliszt RL 90, sötét rozsliszt RL 125, teljes kiőrlésű rozsliszt RL 190 Nem önmagukban, hanem búzaliszttel keverve használják fel, mivel alacsony a sikértartalma, viszont sokkal több ásványi anyagot tartalmaz.
A szélesebb sikér folyószakaszon kelnek át a szekerek. A sikér medren lábbal is át lehet járni. Lezárva 7K: 2012. június 15., 15:57
Ha kifogással szeretne élni valamely tartalommal kapcsolatban, kérjük jelezze e-mailes elérhetőségünkön!
A MeRSZ+ funkciókért válaszd az egyéni előfizetést! KIVONATSZERKESZTÉS Intézményi hozzáféréssel az eddig elkészült kivonataidat megtekintheted, de újakat már nem hozhatsz létre. A MeRSZ+ funkciókért válaszd az egyéni előfizetést!
Úgyvan, ahogy első írta. Ezen felül én még kiegészíteném a történetet az elektronegativitás fogalmával. Ez egy szép szó arra, hogy egy adott elem atomja mennyire képes elszívni, magához húzni egy molekulán belül más atomok elektronjait. Minél elektronegatívabb egy elem, annál hajlamosabb elektronok magához húzására. Ebből az infóból beláthatjuk, hogy az azonos elem atomjaiból felépülő vegyületekben (pl O2, H2, egy gyémánt, amiben csak C atomok vannak) nincs különbség két egymás melletti atom elektronegativitása között. Mindkettő ugyanannyira húzza magához az elektronokat, az oxidációs szám pedig pont azt mutatja meg hogy elektronokból hol van hiány és hol van többlet egy vegyületen belül. Okostankönyv. Elemmolekulákon belül ezért 0, mert nincs eltérés. A H2O-ban például azért lehet az oxigénnek 2-, a két hidrogénnek meg fejenként 1-1 +, mert van eltérés a H és az O elektronegativitási tulajdonságaiban. Nevezetesen az oxigén sokkal jobban szereti a hidrogénhez képest az elektronokat, ezért magához szippantja.
Oldatok, elegyek 3. Koncentrációk, koncentrációszámítás chevron_right 4. Kémiai reakciók 4. Kémiai reakcióegyenletek 4. A kémiai reakciók típusai chevron_right 4. Oxidáció-redukció 4. Az oxidáció foka 4. Vegyületek elnevezése 4. Redoxireakciók 4. Kémiai reakciók mennyiségi viszonyai: sztöchiometria chevron_right 5. Halmazok, halmazállapotok, halmazállapot-változások chevron_right 5. Egykomponensű, egyfázisú rendszerek chevron_right 5. Gázok állapotai és állapotegyenletei 5. A tökéletes gáz állapotegyenlete 5. Reális gázok állapotegyenlete chevron_right 5. Folyadékállapot 5. Felületi feszültség 5. A viszkozitás 5. A párolgás chevron_right 5. A szilárd állapot jellemzői 5. A kristályok szerkezete 5. Mi van az elemi cellában? 5. Kvázikristályok 5. Átmenet a cseppfolyós és kristályos állapotok között 5. Szilárd anyagok felületi sajátságai 5. Olvadás: a kristályrács összeomlása 5. Elemi állapot kémia 8. Szilárd anyagok gőztenziója 5. 8. Amorf anyagok 5. Egykomponensű rendszerek fázisegyensúlyai chevron_right 5. Kétkomponensű rendszerek 5.