A két nép mindig kölcsönösen támogatta egymást az éppen aktuális ellenség, vagy éppen az utódlási viszályokban álltak egyik vagy másik trónkövetelő mellé. Egy-egy vereség után pedig rutinszerűen kerestek menedéket egymás országában. "A mondást egyébként a lengyel köznemesek találták ki a 16. vagy a 18. században" Ugyanis egyszerűen a már meglévő közös történelmi szálak mellett azt is felismerték, hogy a két ország ugyanolyan berendezkedésű: nemesi köztársaság, olyan parlamenti rendszer, melyet a köznemesség irányít. Ráadásul mindkét nép köznemesi életmódja is nagyon hasonlított egymásra. Többek között ugyanolyan fegyvert használtak, és ugyanolyan harcmodor szerint küzdöttek a csatákban. Magyar lengyel két jó barat. Amikor 1576-ban Báthori Istvánt lengyel királlyá választották, trónra lépését követően hadügyi reformot hajtott végre. Ekkor hozta létre és honosította meg Lengyelországban a szárnyas huszárok alakulatát, valamint Erdélyből behívta az első szablyakészítőket, amelynek nyomán a lengyel királyságban is elterjedt a szablyavívás harcművészete.
A török uralom alatt a barátság a lengyel királyok és az erdélyi fejedelmek között szövődött tovább, amit Báthory István fejedelem tetőzött be, amikor 1576-ban, a Jagellók kihalása után király nélkül maradt Lengyelországban őt választották uralkodóvá. Később a Habsburg uralom elől menekülő kurucok többek között megint Lengyelországban találhattak menedéket, Rákóczi is oda szökött a bécsújhelyi börtönéből, mielőtt hazatért, hogy a szabadságharc élére álljon. Lengyelország 18. század végi feldarabolása után a magyarok továbbra is ahol tudták, támogatták az újraegyesítési törekvéseket. Az 1830-as felkelésnek a magyar reformnemesség gyűjtéseket szervezett, és katonai támogatásért is lobbiztak I. Lengyel magyar – két jó barát. Ferenc királynál. A felkelés leverése után pedig menetrendszerűen megint ide menekültek a lengyelek a megtorlás elől. Cserébe az 1848-1849-es magyar szabadságharcban pedig a lengyelek vettek lelkesen részt Bem, Dembinski és Wysoczki vezetésével. Az 1919-1921-es lengyel-szovjet háborúban Magyarország volt az egyetlen ország, amely segítséget: lőszert és fegyvereket ajánlott a lengyeleknek.
Az osztrák hadsereg másik fiatal katonája, Wladyslaw Poninski 1848 tavaszán lépett ki az osztrák seregből: "azon kívül, hogy osztrák tiszt, mindenek előtt lengyel vagyok, s a körülmények úgy hozhatják, hogy a lengyel ember kötelessége összeegyeztethetetlen lesz az osztrák tiszt kötelességével" — jelentette ki. Lengyel, magyar - két jó barát, együtt harcol, s issza borát jel…. Huszonöt éves volt ekkor, és tíz éve szolgálta a császárt, több évig magyarországi kaszárnyákban. A Poninski nevét viselő díjat azok kapják, akik kiemelkedő munkát végeztek a kisebbségi értékek ápolásában. Idén e díjat Szolnokon Szalay Ferenc polgármester vehette át a helyi lengyel kisebbség támogatásáért, munkájának segítéséért.
…együtt harcol, s issza borát. Ezt a mondást bizonyára sokan ismerik mindkét országban. De vajon honnan ered a két nemzet közötti barátság, és hogyan alakultak a kapcsolatok az elmúlt évszázadok során? Kétrészes cikksorozatunk első fejezetében a X. és XX. század közötti időszakot mutatjuk be. X. – XIII. század: a kezdetektől a trónviszályokig A két nép története már az államalapítástól kezdve összefonódott. Lengyel magyar két jó barát lengyelül. A mai Lengyelország területén élő nyugati szláv törzseket (polánok, lendzianok, viszlyánok, mazurok, goplánok, pomeránok, mazóvok, szlezánok – nevüket őrzi több lengyel vajdaság) a X. század közepén I. Miesko fejedelem egyesítette. Elűzte pogány feleségeit, elvette a cseh uralkodó, a Premysl-házi I. Boleszláv leányát, Dobravát. Ezzel a friggyel megalapította a Piast-dinasztiát. 966-ban államvallássá tette a római katolicizmust, majd 986-ban (szintén a csehek közreműködésével) megalapította Poznańban az első püspökséget. Fia, I. (Vitéz) Boleszláv tekinthető az első lengyel királynak.
2007-től kezdve március 23-a lett a lengyel–magyar barátság napja. Ennek a barátságnak az egyik legaktívabb hordozói a futballszurkolók. HAON - Lengyel, magyar – két jó barát. Magyar ünnepek idején rendre kiírásokkal üzennek a lengyel drukkerek, míg tavaly nyáron a Dunaszerdahely–Cracovia mérkőzésen a magyar lelátó fehér-piros, a vendégszektor piros-fehér-zöld színekbe borult. Olvastad már a cikksorozat első részét? Források: 1, 2, 3, 4, 5 Kiemelt kép forrása JURÁTUS HÍRLEVÉL FELIRATKOZÁS
Lengyelország 2016-ban Magyarország negyedik kereskedelmi partnere volt, ugyanebben az évben hazánk Lengyelország tizedik legfontosabb exportpiaca volt. – A kétoldalú áruforgalom 2016-ban 6, 4 százalékkal, 8, 4 milliárd euróra emelkedett. – Az export 11, 8 százalékkal, 3, 8 milliárd euróra nőtt. – Több mint hatszorosára nőtt 2001-től 2016-ig a Lengyelországból Magyarországra történő behozatal. – Ugyanebben az időszakban a Lengyelországban irányuló kivitel pedig több mint ötszörösére emelkedett. – Lengyelország a 22. legnagyobb tőkebefektető Magyarországon. Lengyel, magyar két jó barát - A lengyel-magyar barátság napja - YouTube. – Magyarországon tavaly nyáron körülbelül 200 lengyel cég tevékenykedett. A 683 éves tradíció ápolásához nemzetközi szállítmányozással foglalkozó Variola Zrt. is jelentősen hozzájárul. Müller Ádám, a cég vezérigazgatója elmondta: tapasztalataik azt mutatják, hogy egyre nagyobb a kereslet itthon a lengyel termékek iránt, de ez oda-vissza igaz, mert exportálásra is nagy mennyiségű áru kerül heti szinten. "Múlt hónapban körülbelül 700 raklapot, ezenfelül több munkagépet is megmozgattunk.
Ha nincs nagyszülői segítség vagy egy apa, aki legalább hétvégente elviszi a gyerekeket, minden feladat a nőre hárul: reggel óvodába, iskolába viszi a kicsiket, bemegy a munkahelyére dolgozni, majd délután felszedi és különedzésre fuvarozza őket - már ha anyagilag megteheti -, és valamikor be is kellene vásárolni, vacsorát főzni, a gyerekekkel tanulni, a háztartást menedzselni. Olyan, mintha egy soha véget nem érő 24 órás műszakot vinne az ember, akinek leghőbb vágya, hogy egy hosszú nap után bedőljön az ágyba, mintsem összeszedje magát, és elmenjen egy vadidegennel randizni. Vicc.eu - Melyik ember viszi iskolába a gyerekeket ? -Szeptember. Egyedülálló édesanyákat kértük meg, meséljenek arról, mennyire fér bele az életükbe az ismerkedés a gyerekek nevelése és a családi teendők elvégzése mellett. Anna, 33 éves, egy hétéves kislány és egy négyéves kisfiú anyukája - Három évvel ezelőtt döntöttünk úgy a férjemmel, hogy külön utakon folytatjuk. Egyszerűen két kisgyermek mellett egyre kevesebb időt töltöttük együtt, és lassan már csak úgy tekintettünk egymásra, mint a barátok.
Az egyszülős család, mint fogalom, sokféle élethelyzetet és állapotot jelölhet. Olyan szülőket jelent, akik bármilyen okból kifolyólag egyedül maradtak gyermekeikkel. Ilyenek azok az édesanyák vagy édesapák, akiket elhagytak, vagy akik kiléptek egy nem működő kapcsolatból, akiknek elhunyt a párja, akik már a terhesség során egyedül maradnak, vagy akik eleve egyedül fogadtak örökbe. Bárhogy is legyen, egyedülálló szülőként, családi segítség nélkül minden hétköznapi helyzet komplikáltabb. Aggódva küldik iskolába a gyerekeket a szülők - sok a megválaszolatlan kérdés - Napi.hu. Amikor egy nő vagy egy férfi lezárja kapcsolatát, sokszor az önbizalma romokban hever, idő kell ahhoz, hogy nyisson mások felé, és megbízzon valakiben. Gyermektelen egyedülállóként is gyakran sok időbe telik új párt találnia az embernek, de ott, ahol kicsik is vannak, talán még bonyolultabb a helyzet. Hogyan ismerkednek az egyedülálló anyák? Tagadhatatlan, hogy a párkeresés szempontjából az édesanyák nagyobb hátrányból indulnak, mint gyermektelen szingli társaik. Amint egy nő anyává válik, a gyermekei lesznek számára a legfontosabbak, saját élete mellett egy vagy több másikról is gondoskodnia kell.
Az a baj fertőtlenítővel, hogy "nagyon büdös, és csípi az orrot". Máté bent ebédel az iskolában, és büszkén meséli, hogy a levest még az asztalnál osztják ki nekik, de a második fogást másodikosként már maga viheti az asztalhoz. Elsőben még nem "tálcázhattak". Az evőeszközöket is most otthonról viszi, azzal eszik. Az osztályukból jelenleg nem hiányzik senki, de volt egy idő, amikor hárman is otthon maradtak, de nekik csak egyszerű náthájuk volt, nem vírusuk.. Amikor megkérdeztem Mátétól, hogy mikor jobb iskolába járni, most, vagy amikor a vírus miatt otthon tanulhatott, azonnal rávágja, "az borzalmas volt! " "Fölkeltél reggel, és három tantárgy volt, és délután volt, mire végeztem vele. " Egyszer készült el csak gyorsan, amikor apa volt vele otthon – mert általában az anyukája volt – igaz, akkor kevesebb is volt a feladat. Találós kérdéseket tudnátok írni? Többi lent. A tanára minden reggel bement az iskolába, és leforgatott egy videót. Máté szerint, a végére nagyon elfáradt. Igaz, ő is. Az otthoni tanulásban a legjobban a felkelést utálta, amikor anyukája reggel benyitott a szobájába, és felhúzta a rolót.
Az nem volt jó. Most jobb – teszi hozzá. Máté azt mondja, az osztályban a vírustól nem félnek, nekik nem érdekes, nem is szoktak beszélni róla. Míg Mátéval beszélgettünk, óvodás kisöccse, Gergő hangját lehetett hallani a telefonban. Ott sertepertélt körülötte, mert, ő is "interjút akart adni". Ám amikor megvalósulni látszott a lehetőség, meghátrált. Csupán annyit mondott, hogy ő is szereti a lázmérést, nem fog félni tőle. Keretbe Az OECD szerint, pénzben mérhető, komoly hátrányokat szenvedtek el azok a gyerekek, akik a Covid19 miatt nem járhattak iskolába. A Gazdasági és Együttműködési Szervezet (OECD) szokásos évi oktatási jelentésében (Education at a Glance) foglalkozott a kérdéssel, és elég elkeserítő megállapításra jutott. A írta meg, hogy a jelentés szerint, a tavaszi iskolazárások miatti veszteségeket nem lehet egykönnyen ellensúlyozni, még akkor sem, ha az iskolák gyorsan visszaállnak a korábbi teljesítményükre. A kiesett tanulásnak hosszú távú gazdasági hatásai lesznek mind az érintett tanulókra, mind a nemzetgazdaságokra nézve, hacsak nem orvosolják hatékonyan a problémát.
Így ő a sorstársaival együtt továbbra is láthatatlan a társadalom számára, mert a fiam ugyan adminisztratív értelemben digitális oktatásban részesül, ez a mi esetünkben értelmezhetetlen, mivel Ákost a képességei miatt csak személyesen lehet tanítani. Az elmúlt egy év alatt ha kétszer telefonált az osztályfőnöke, hogy mi van velünk. Ettől függetlenül a férjem és én igyekszünk őt bármiféle segítség nélkül magunk tanítani továbbra is" – magyarázza az autista kisfiú édesanyja. Sok hiányzásnál is elkerülhető az osztályozó vizsga Legyen szó speciális nevelési igényű vagy átlagos tanulóról, a hatályos jogszabályok szerint az óvodai, iskolai mulasztást minden esetben igazolni kell. Ennek egyik típusa, amikor alapos indokra hivatkozva kérik a szülők a távollétet az intézményvezetőtől, aki ezt nem tagadhatja meg – mondta el az Indexnek Totyik Tamás, a Pedagógusok Szakszervezetének (PSZ) alelnöke. A szakember hozzáteszi, amennyiben a hiányzás a 250 órát meghaladja, a diáknak osztályozó vizsgát kell tennie.