Meséit újra és újra összegyűjtötte az utókor. Történelmi kisregényei, elbeszélései, a török világ, a kuruc kor, a szabadságharc éveit idéző írásai: A huszti beteglátogatók (1982), A nagyenyedi két fűzfa (1993), A tengerszem tündére (1995). Regényei: Egy magyar nábob (1853), Kárpáthy Zoltán (1854), A kőszívű ember fiai (1869), Fekete gyémántok (1870), Eppur si muove! (1872), Az arany ember (1873), Rab Ráby (1879), Sárga rózsa (1893). A mester biográfiáját Mikszáth írta meg: Jókai Mór élete és kora (1906), Lengyel Dénes az ifjú olvasóknak állította össze Jókai pályaképét: Így élt Jókai Mór (1975) címmel. Budán, az író egykori svábhegyi villájában ma emlékmúzeum áll. Szerette az embereket, az életet, a szépséget, a jóságot, az igazságosságot – és ezt hirdette véghetetlen képzelőerővel és szeretetre méltó szelídséggel. Jókai Mór élete – Jókai Mór: A kőszívű ember fiai. Ezt érzi meg ma is az olvasó. Ez a titka annak, hogy mindmáig a legolvasottabb magyar írók között van.
A finnyás, nagyképű semmirekellők tervet eszelnek ki és hagymával akarják megdobálni Jozefinát. Számításaikat azonban keresztül húzza egy magyar származású asztaloslegény és barátai. Kisebbfajta harc alakul ki a nézőtéren, hogy szeretett színésznőjüket megvédjék, ami végül sikerül is. Rudolf nem törődik mindezzel, majd hirtelen megpillantja Flórát és a lány azonnal felkelti érdeklődését. Jókai Mór: Az aranyember. Rövid fogalomba, hogy mért nevezik arany embernek.... A fogadás kötelezettségei sem kötik többé, ugyanis Chataquéla váratlanul meghal és Rudolf visszautazhat Magyarországra Flóra társaságában. Jancsi úr megrendezi a pünkösdi királyválasztást, ahol nem Márton (évek óta ő volt a pünkösdi király) nyeri a címet, hanem egy csikóslegény, Kis Miska. Ez a legény nagyon eszes, még Jancsi úr eszén is túljár. A nádor ugyanis egyezséget kötött vele, hogy adja ki magát gazdag nemesnek és kövesse őt mindenhová, igyon, mulasson, táncoljon a lányokkal, ahogyan a nemesek szoktak. Majd amikor lejár a pünkösdi királyság egy éve, vallja be az igazat és legyen a hajdúja, hogy mindenki orra alá borsot törjenek, akik megpróbálnak ezalatt a közelébe férkőzni.
Az utcán sétálva meglátja Rudolfot, akibe teljesen beleszeret és azt hiszi, biztosan ő lehet a jótevője. Persze végül minden kiderül, Fanny bevallja titkát Teréz néninek, Abellino pedig mindent megtesz, hogy rossz hírét keltse Fannynak. A becsületsértésért Sándor, a párizsi asztalos inas kér elégtételt, és megnyeri a párbajt. Abellino egyik fülét találja el golyója, így élete további részére fél fülére süket marad. János úr úgy határozott, hogy közelgő névnapját méltó módon megünnepli, ezért egy hatalmas vigasságot tartott. Még a haragosait is meghívta, hogy rendezzék viszonyukat. Abellino is rajta volt a vendéglistán, de ő maga nem jelent meg, viszont "viszonozta" a kedves gesztust és egy koporsót küldött, melynek oldalán ezüstözött betűkkel az alábbi felirat szerepelt: Kárpáthy János. A nábobot helyben szélütés érte, amint meglátta a neki küldött koporsót. Nagyon rossz bőrben volt és csak leghűségesebb szolgái maradtak mellette, a többiek Abellinonál várták, hogy meghaljon. Az Aranyember Röviden – Madeelousi. A nábob azonban nem adta fel ilyen könnyen a harcot, néhány nap múlva küldött egy levelet hogy már jobban van és akik elmentek ne is jöjjenek vissza.
Elvfeladásában része volt osztályának egyre tartalmatlanabbá váló illúzióinak is. Hamarosan látnia kellett, hogy reményeit az új párt nem váltja be, a politikai életben ettől kezdve nem vett aktív részt. A nyolcvanas évek elején lapjai szerkesztésétől is megvált, bár a Hon és az Ellenőr egyesüléséből keletkezett Nemzetnek (1882), majd ennek megszűnése után utódjának, a Magyar Nemzet c. napilapnak haláláig névleges főszerk. Ebben az időszakban írói művészete némi hanyatlást mutat. Népszerűségének bizonyítéka, hogy 1876-ban az ellenzéki írók által alapított Petőfi Társ. elnökének választotta. 1885-ben felkérték az Osztrák–magyar monarchia írásban és népben c. nagyszabású osztrák-m. közös vállalkozás m. kiadásának szerkesztésére. Életének második felében gyakran tett nagyobb utazásokat külföldön, Erdélyben és a Felvidéken. Felesége korán visszavonult a színpadtól, és ennek halála után fogadott unokája, Jókai Róza – később Feszty Árpád felesége – házában irodalmi szalonfélét nyitott. 1894-ben ötvenéves írói jubileumát rendkívüli melegséggel ünnepelték országszerte, műveiből százkötetes díszkiadást jelentettek meg.
Wertner így fogalmaz erről: (a következő szöveg korabeli, 19. század végi helyesírással és nyelvhelyességgel íródott, így némileg eltér a mai változattól): "Hogy Katalin annak daczára, hogy férje csak a Szerémség kormányzója volt, mégis politikailag szerepelt s hogy Árpád-házi származását külföldön is becsülték, azt azon körülmény is bizonyítja, hogy II. Károly nápolyi király 1300. január 12-én hozzá »Magnifice Principisse domine Catarine Illustri Regine Servie, carissime sorori nostre« czím alatt Martell Károly fiának magyar trónkövetelése ügyében levelet menesztett. Katalin napja: valami vége, valami kezdete. " [2] Miután Katalin szerb királyné volt V. István magyar király elsőszülött lánya, így az ő megnyerése kulcsfontosságú szerepet játszott az Anjou uralkodó elismertetésében, hiszen Katalin gyermekei a trónöröklésben megelőzték Árpád-házi Mária nápolyi királynénak a gyermekeit, ugyanis Mária csak a harmadszülött leány volt. Az utolsó információnk Katalinról, hogy közvetlenül anyósa, Ilona szerb királyné halála után 1314 -ben a sógornője, Szimóna királyné, Milutin király negyedik felesége kíséretében a férje öccsének, Milutinnak az udvarába látogatott, ahonnan gazdag ajándékokkal tért haza Magyarországra.
Ismert, neki írt dalait még ma is éneklik! Szeretettel, szívvel gratulálok! Laci PELLEI 2019. 20:21 Micsoda életút! Sok újat olvastam nálad Sarolta! Gratulálok, szívet hagyok, és köszönetet. Laci dvihallyne45 (szerző) 2019. 18:20 dvihallyne45 (szerző) 2019. 18:17 @ lelektunder: Hát, azért elég sok minden kimaradt, de ez csak figyelem felkeltés! Akit megéritett a sorsa majd utána néz jobban! Szeretettel:Sarolta dvihallyne45 (szerző) 2019. 18:15 @ madaras: Tulajdonképpen már régen is írtam a híres magyar asszonyokról, verses kötetem is van, amiben több mint 40 életrajz szerepel!! Üdvözlettel:Sarolta dvihallyne45 (szerző) 2019. 18:12 @ Metta: @ Gyuri63: @ Gyuri63: Köszönöm a látogatást és a kedves szavaitokat!! Már elég sok híres magyar asszony életét megversesítettem! Üdvözlettel:Sarolta dvihallyne45 (szerző) 2019. 18:10 @ gelnadi-gabor: Hát, sajnos volt belőlük jópár!! Üdvözlettel:Sarolta @ Motta: Először öröm, aztán üröm!! Sarolta dvihallyne45 (szerző) 2019. 18:07 @ John-Bordas: Köszönöm szépen!
[3] Gyermekei [ szerkesztés] Férjétől, IV.