A Nézőpont Intézet, az Alapjogokért Központ, a Századvég Intézet, a Real-PR 93. és a Társadalomkutató legfrissebb méréseit csütörtökön Budapesten ismertették a Nézőpont Intézet által szervezett Ki nyer ma? című konferencián – számolt be róla a Magyar Távirati Iroda. Főbb megállapítások: Nézőpont Intézet: a biztos szavazókon belül 51-52 százalékon áll a Fidesz–KDNP, a támogatottság trendje jelenleg emelkedő, a baloldali közös lista pedig 42–47 százalék között hullámzik. Századvég: a Demokratikus Koalíció 32 százalékra tudta növelni támogatottságát az ellenzéki összefogást támogatók körében, ráadásul az önbesorolás szerinti baloldali szavazók 51 százaléka a DK-t választja. Real-PR 93. : a választók túlnyomó többsége jó döntésnek tartja a minimálbér kétszázezer forintra emelését és a családi adóvisszatérítést, és a kormány járványkezeléssel kapcsolatos gazdasági intézkedéseit is 53 százalék támogatja, azaz többen, mint a kormánypátokat egy pártpreferencia-mérésnél. Századvég: A Fidesz támogatottsága 49, az ellenzéki összefogásé 44 százalékon áll | Vadhajtások. Társadalomkutató: augusztusban 43 százalék szavazott volna a Fidesz–KDNP-re, 42 százalék a közös ellenzéki listára, az előválasztás botrányai miatt azonban a baloldali listákra most már öt százalékponttal kevesebben szavaznának, míg a kormánypártok támogatása két százalékponttal nőtt.
A választásukban biztos szavazók 14 százaléka adná voksát a Jobbikra, 10 százalékuk a LMP-t juttatná a parlamentbe. Az LMP támogatottsága ebben környezetben is növekedett. Június végén a választókorúak fele nyilatkozott úgy, hogy biztosan részt venne egy "most vasárnap" tartandó parlamenti voksoláson. A politikai mezőben továbbra is szűkülési folyamat érzékelhető, enyhén nőtt a pártszimpátiájukban bizonytalanok aránya, jelenleg a megkérdezettek 38 százaléka tartozik ebbe a körbe. A Századvég Alapítvány június 27. és 30. között végezte telefonos kérdőíves közvélemény-kutatását, amelyben ezer véletlenszerűen kiválasztott felnőtt korút kérdeztek meg.
A könnyebb áttekinthetőség érdekében a "nem tudja", "nem válaszol" és "ilyen energiaforrásról még nem hallottam" válaszlehetőségeket az ábra összevontan közli. (Forrás: Századvég) A kutatás eredményei alapján az elmúlt öt évben a technológia elutasítottsága valamennyi vizsgált európai országban jelentősen csökkent; az uniós átlag 41 százalékról 26 százalékra mérséklődött. Abban, hogy mennyi villamos energiát érdemes az adott országban atomerőművekben előállítani, a legtöbb ország válaszadói megosztottak, azonban az egyes válaszlehetőségek arányában egy pozitív irányú elmozdulás figyelhető meg: a "keveset" választ megjelölők száma csökkent, míg a "nagyon sokat" választ adók aránya kétszeresére növekedett. Érdekesség, hogy a korábbi kutatáshoz képest a bizonytalanok aránya is növekedett: a "nem tudom" kategória válaszainak aránya 6 százalékról 9 százalékra emelkedett. A kutatás eredményei egyértelműen rámutatnak, hogy az Európai Unió vezetőinek már nem csak a szakmai, de a társadalmi felhatalmazása is megvan arra, hogy az atomenergiát fenntarthatónak minősítsék, és ezzel lehetővé tegyék a beruházások hatékonyabb finanszírozását.