Ez nem azt jelenti, hogy ne lennék lelkiismeretes, de valahogy kisebb a tét és jobban élvezem. Ez lesz az első tévéfilmed. Milyen lényegi különbségek vannak egy mozi- és egy tévéfilm készítésénél? A költségvetés jóval alacsonyabb, mint egy mozifilmnél, ez nehézség, mert az Ida regénye egy kosztümös film, ami 1910-ben játszódik. Rövidebb idő van a forgatásra, de maga a platform, amin megjelenik, is más, tévéképernyőre van tervezve. Most az előkészítés folyamatában vagyunk, éppen a ruhapróbák zajlanak. Ezek szerint a casting már teljesen lezajlott? Tulajdonképpen 99%-ban igen. Mentes Júlia játssza Idát és Rohonyi Barnabás lesz Csaba, ők a főszereplők, de szerepel benne Mészáros Béla, Sipos Vera, Bata Éva, Kovács Lehel és Ember Márk is. Mikor kezdtek forgatni? Május elején. Van egy gyártási tervünk, amibe reméljük, nem szól majd bele a vírus. Ida regénye teljes film magyarul indavideo - Divatikon.hu. Goda Krisztina és Szávai Viktória a BUÉK forgatásán Láttad a Jávor Pállal 1934-ben készült változatot vagy az 1974-es tévéfilmet Venczel Verával? Igen, nekem talán az 1934-es jobban tetszik, de megpróbáltam a lehető legjobban elvonatkoztatni tőlük, mert nem lenne értelme megcsinálni ezt a filmet, ha pont ugyanazt akarnám, mint a korábbi feldolgozások.
2018. május 28., 21:38 Julis: Majd én alaposan megmondom neki a véleményemet! Akár kíváncsi rá a gazdám, akár nem! Még ma felmondok! Bognár úr, maga se marad, ugye?! Bognár úr: Hát persze hogy nem maradok! Én is fölmondok. Hát csak nem képzeli, hogy ezek után kóstolok?! Julis: Na azér'! Ida regenye teljes film. … Nem elég, hogy azt a nőszemélyt idehozza a házba, még a szegény kisasszonyt is kiűzi?! Bognár úr: Teljesen igaza van! Majd én megmondom neki a véleményemet! [Ó Péter besétál] Ó Péter: Hát mi az, miről van szó?! Julis: Arrúl van szó, hogy felmondok; egy percig se maradok itt tovább! És… a Bognár úr is akar valamit mondani! Ó Péter: Bognár úr… hát mit akar a Bognár úr?! Bognár úr: Én azt akarom mondani…! Ha a szakácsné el akar menni, menjen Isten hírével…
Filmgyűjtemény Megnézendő Kedvenc Legjobb Filmgyűjtemények megtekintése
elemzés Kapcsolódó dokumentumok 1. Forrás megnevezése: Keresés a forrásban » A hegyi költő Forrás típusa: Könyv Forrás adatai: Kezdő oldal: 28 Záró oldal: 32 Könyvtári jelzet: 894 N46 Szerző: Nemes Nagy Ágnes Kiadás éve: 1984 Kiadás helye: Budapest Kiadó: Magvető Kiadó Forrás státusza, állapota » Szerző(k) Nemes Nagy Ágnes Tárgyszavak Babits Mihály A lírikus epilógja <<< Vissza a kereséshez © Minden jog fenntartva! József Attila Könyvtár - Dunaújváros | honlapkészítés: DDS
Hirdetés Jöjjön Babits Mihály: A lírikus epilógja verse. Csak én birok versemnek hőse lenni, első s utolsó mindenik dalomban: a mindenséget vágyom versbe venni, de még tovább magamnál nem jutottam. S már azt hiszem: nincs rajtam kívül semmi, de hogyha van is, Isten tudja hogy' van? Vak dióként dióban zárva lenni s törésre várni beh megundorodtam. Bűvös körömből nincsen mód kitörnöm, csak nyílam szökhet rajta át: a vágy – de jól tudom, vágyam sejtése csalfa. Én maradok: magam számára börtön, mert én vagyok az alany és a tárgy, jaj én vagyok az ómega s az alfa. Köszönjük, hogy elolvastad Babits Mihály: versét! Mi a véleményed A lírikus epilógja versről? Írd meg kommentbe!
Kézikönyvtár Verstár - ötven költő összes verse Babits Mihály LEVELEK IRIS KOSZORÚJÁBÓL 1909 A LÍRIKUS EPILÓGJA Teljes szövegű keresés Csak én birok versemnek hőse lenni, első s utolsó mindenik dalomban: a mindenséget vágyom versbe venni, de még tovább magamnál nem jutottam. S már azt hiszem: nincs rajtam kívül semmi, de hogyha van is, Isten tudja hogy' van? Vak dióként dióban zárva lenni s törésre várni beh megundorodtam. Bűvös körömből nincsen mód kitörnöm, csak nyílam szökhet rajta át: a vágy - de jól tudom, vágyam sejtése csalfa. Én maradok: magam számára börtön, mert én vagyok az alany és a tárgy, jaj én vagyok az ómega s az alfa.
2001. augusztus 31., 02:00, 33. szám Csak én birok versemnek hőse lenni, első s utolsó mindenik dalomban: a mindenséget vágyom versbe venni, de még tovább magamnál nem jutottam. S már azt hiszem: nincs rajtam kívül semmi, de hogyha van is, Isten tudja hogy' van? Vak dióként dióban zárva lenni s törésre várni beh megundorodtam. Bűvös körömből nincsen mód kitörnöm. Csak nyílam szökhet rajta át: a vágy – de jól tudom, vágyam sejtése csalfa. Én maradok: magam számára börtön, mert én vagyok az alany és a tárgy, jaj én vagyok az ómega s az alfa. Az igazságról, az igazságokról mindig érdemes gondolkodni. Ezzel a verssel kapcsolatban is érezzük Babits Mihály megállapításának a helytálló igazát. Azt, hogy menynyire nehéz, vagyis, szinte lehetetlen kitörni az önmagunk által gerjesztett érzések világából. Ezek szerint a költő csakis magáról "dalol", csakis magáról képes beszélni. Mindegy, hogy tárgya lesz, vagy alanya a költeményének, mindegy, hogy mit énekel meg, az elsősorban ő maga, az elsősorban a saját személye.