Kedves Kismamák! Az alábbi oldalon a gyermekek után járó ellátásokról és a szülőket megillető kedvezményekről olvashatsz. Gyermekek után járó ellátások: /_userfiles_/infotar/ Szülőt megillető kedvezmények: /_userfiles_/infotar/ A táblázatokban található linkek tartalmazzák az ellátás igényléséhez a formanyomtatványokat is! Milyen papírok kellenek családi pótlék ígényléséhez a MÁKba?. Az apát megillető munkaidő kedvezmény: A gyermek születési anyakönyvi kivonatát kell bevinni a munkáltatóhoz (általában a bérszámfejtőhöz), ahol egy nyomtatvány kitöltése és a szabadság (5 munkanap) kiírása után, a szabadságként kivett napokat az anyakönyvi kivonat hátuljára felvezetik, ezzel igazolják, hogy a szülő igénybevette a kedvezményt. A kisbaba születési anyakönyvi kivonatához szükséges iratok: anya személyi igazolványa, lakcímkártya, 300 napnál nem régebbi házassági anyakönyvi kivonat, élettársi kapcsolatban apasági nyilatkozat A fenti iratokat legjobb, ha már a szüléskor magukkal viszik a szülők. A kórházi ellátás végén a zárójelentéssel együtt kapják kézhez azt az orvosi igazolást a szülészorvos aláírásával, ami az anyasági támogatás igényléséhez kell.
A kérelmet a szülést követő 6 hónapon belül kell benyújtani. A határidő elmulasztása kimenthető. Kinek folyósítják az anyasági támogatást, ha az anya a támogatás felvétele előtt meghal? Amennyiben az anyasági támogatásra jogosult nő a támogatás felvételét megelőzően meghal, úgy az anyasági támogatást az anyával egy háztartásban élő apa igényelheti, ennek hiányában annak a személynek, aki a gyermek gondozását ellátja. Milyen összegű az anyasági támogatás? Az anyasági támogatás – gyermekenkénti – összege azonos a gyermek születésének időpontjában érvényes öregségi nyugdíj legkisebb összegének 225 százalékával, ikergyermekek esetén 300 százalékával. Fontosabb fogalmak Az anyasági támogatást a szülést követő 6 hónapon belül kell kérelmezni, ezt követően az igény nem érvényesíthető, azonban kimentési ok lehetséges. Vonatkozó jogszabályok A családok támogatásáról szóló 1998. Ellátások, támogatások ügyintézése - Szülők Lapja - Szülők lapja. évi LXXXIV. törvény 6. § (1) bekezdés., 7. § (1)-(3) bekezdés, 9§-14§, 40§ a családok támogatásáról szóló 1998. törvény végrehajtásáról szóló 223/1998.
A kérelmező természetes személyazonosító adatait érvényes személyazonosító igazolvány vagy a személyazonosság igazolására alkalmas más hatósági igazolvány bemutatásával, vagy másolatának csatolásával kell igazolni. A gyermekgondozási támogatások valamelyikével kapcsolatos kérelem esetén az adóazonosító jelet hatósági igazolvány vagy hatósági bizonyítvány bemutatásával, vagy másolatának csatolásával kell igazolni.
tovább a cikkre Tgyás, Gyed, Gyes melletti munka Gyakran felmerülő kérdés, hogy a babákkal otthon maradó anyukák jövedelemkiegészítésként végezhetnek-e keresőtevékenységet. Cikkünkben bemutatjuk, hogy mikor lehet és mikor nem megengedett az ellátások melletti munkavégzés. tovább a cikkre A témával foglalkozó szakértőnk S. Puskás Judit - Munkaügyi szakember Vissza az előző oldalra Legnépszerűbb Videók Vajon megértik egymás "beszédét" a babák? Webáruház ajánló Legfrissebb szakértői válasz Pásztor Klára Jogviták megoldásai - Bírósági perek kiváltása (családjog-betegjog-ingatlan és kártérítések vitái) tovább a szakértőhöz >> Igazságügyi mediátor felkérése egyszerű szabályok mentén! Nagyön örülök, hogy a párkapcsolata válságában legalább személyem kiválasztásában egyet tudnak érteni! Ez jó hír Önöknek! Bejelentkezésre a névjegyemen látható telefonon 06-305-992-842 van mód napközben! Reálmediátor tevékenység (RM) a Felek közötti vita bírósági per kiváltásával történő megoldása! Sokezer ügyféltalálkozó nyomán dolgoztuk edménye a válások körüli egyezségek.
A munka törvénykönyvéről szóló 2012. évi I. törvény jelentős része 2012. július 1-jén lépett hatályba. Ettől az időponttól a korábban használt személyi alapbér meghatározás helyett a törvény az alapbér fogalmát használja. A változás átvezetésre került a társadalombiztosítás ellátásaira és a magánnyugdíjra jogosultakról, valamint e szolgáltatások fedezetéről szóló 1997. évi LXXX. törvényben (a továbbiakban: Tbj. ) és a Tbj. végrehajtásáról szóló 195/1997. (XI. 5. ) Korm. rendeletben (a továbbiakban: Tbj. vhr. ) is. A Tbj. 4. § k) pontjának 2012. július 1-jétől hatályos rendelkezése szerint járulékalapot képező jövedelemnek minősül: "1. a személyi jövedelemadóról szóló 1995. évi CXVII. törvény (a továbbiakban: Szja tv. )
törvén), hanem külön adótörvény (2011. évi CLVI. törvény) szabályozza, így ezt már nem a járulékalapot képező jövedelem, hanem az említett törvényben meghatározott adóalap után kell a kifizetőnek lerónia. A járulékalapot képező jövedelem fogalmát a Tbj. 5. § k) pontjának 1. ) alpontja alatt találjuk. E szerint járulékalapot képez: • az Szja. tv. szerinti összevont adóalapba tartozó önálló és nem önálló tevékenységből származó bevételnek az a része, melyet az adóelőleg alap számításánál jövedelemként kell figyelembe venni (Az összevont adóalapba tartozó "egyéb jövedelmek" tehát nem tartoznak a járulékalap fogalmába). • a tanulószerződésben meghatározott díj (Ez havonta a kötelező mértékig adómentes juttatás – tekintve azonban, hogy a tanulószerződés alapján szakképző iskolai tanulmányokat folytató tanulóra kiterjed a biztosítás – járulékalapot képező jövedelemnek minősíti a jogszabály. ) • az ösztöndíjas foglalkoztatási jogviszony alapján fizetett ösztöndíj (Havonta a minimálbér erejéig szintén adómentes, viszont az ösztöndíja foglalkoztatott ugyancsak biztosított, tehát díjazása járulékalapot képez. )
Ez a cikk több mint egy éve került publikálásra. A cikkben szereplő információk a megjelenéskor pontosak voltak, de mára elavultak lehetnek. Az APEH részletes tájékoztatót tett közzé a a 2011-ben alkalmazandó járuléklapot képező jövedelemről, a járulékmértékekről, a járulékfizetési felső határról és a minimálbérről. Mindezek alapján először 2011. február 12-ig kell járulékot fizetni. Járulékalapot képező jövedelem A társadalombiztosítás ellátásaira és a magánnyugdíjra jogosultakról, valamint e szolgáltatások fedezetéről szóló 1997. évi LXXX. törvény (Tbj. ) 4. § k) pontjának 2011. január 1-jétől hatályos rendelkezése szerint járulékalapot képező jövedelemnek minősül: 1. a személyi jövedelemadóról szóló 1995. évi CXVII. törvény (a továbbiakban: Szja tv. )
Ez havibér alkalmazása esetén 98 000 forint, hetibérnél 22 560 forint, napibér esetében 4510 forint, órabér alkalmazásakor pedig 564 forint. 2. A biztosított egyéni és társas vállalkozó járulékfizetéséről szóló rendelkezések alkalmazásában a tárgyhónap első napján, a teljes munkaidőre érvényes garantált bérminimum havi összege, ha az egyéni vállalkozó személyesen végzett főtevékenysége vagy a társas vállalkozó főtevékenysége legalább középfokú iskolai végzettséget vagy középfokú szakképzettséget igényel. A garantált bérminimum havibér alkalmazásakor 114 000 forint, hetibér esetében 26 250 forint, napibérben történő megállapodásnál 5250 forint, míg órabér alkalmazása esetén 656 forint. Biztosítási kötelezettség a munkavégzésre irányuló egyéb jogviszonyokban munkát végző személyek esetében A díjazás ellenében munkavégzésre irányuló egyéb jogviszony keretében munkát végző személy akkor válik biztosítottá, ha az e tevékenységből származó, tárgyhavi járulékalapot képező jövedelme eléri a minimálbér harminc százalékát, naptári napokra annak harmincad részét (2013. január 1-jétől ez havi 29 400, napi 980 forint).