A katolikus kifejezés erre a Transubstantiation. A második pozíció az "igazi jelenlét" néven ismert. A kenyér és a bor változatlan elemek, de a Krisztus hit által való jelenléte lelkileg valóságos és belőlük való. Egy másik nézet azt sugallja, hogy a test és a vér jelen van, de nem fizikailag jelen van. A negyedik nézet szerint Krisztus lelki értelemben jelen van, de nem szó szerint az elemekben. Az emlékkép azt sugallja, hogy a kenyér és a bor változatlan elemek, amelyeket szimbólumokként használnak, amelyek Krisztus testét és vérét ábrázolják, a kereszten való tartós áldozata emlékére. Kérdések a gondolkodásra Az utolsó vacsorán minden tanítvány megkérdezte Jézust: "Lehetnék én, hogy eláruljak téged, Uram? " Talán abban a pillanatban megkérdőjelezték a saját szívüket. Az utolsó vacsora. Késõbb Jézus megjósolta Péter háromszoros tagadását. A mi hittel járunk, vannak olyan idők, amikor meg kell állnunk és feltenni magunknak ugyanazt a kérdést? Mennyire igaz az Úr iránti elkötelezettségünk? Feltételezzük, hogy szeretjük és követjük Krisztust, de tagadjuk őt cselekedeteinkkel?
A történet bibliai folytatásában Jézus azt mondja, hogy az az ő árulója, "aki velem együtt nyújtja kezét a tálba" (Mt 26, 13). Júdás reakciója valójában a kép kulcsfontosságú eseménye, s a jó megfigyelő előtt nyilvánvalóvá válik, hogy Júdás a kép főszereplője! Ez magából a témaválasztásból, Jézus kijelentéséből is fakad. Láthatóvá válik a dráma, melyet Júdás készít Jézusnak. Júdás bal és Jézus jobb keze együtt nyúl a tál felé. Ebből látszik, hogy Jézus és Júdás között valami kölcsönös dolog történik. Júdásnak azonban a jobb keze fejezi ki az igazi hozzáállását, ebben tartja ugyanis a pénzes erszényt. Az áruló Jézus szavára megijed, hátrahőköl, és karjával kidönti a sót, a szövetség jelképét. A zsidóknál a barátság és a szövetség jelképe volt a közös kenyér- és sóevés, sóhasználat. Az utolsó vacsorán Jézus saját testét adja kenyérként. Ebből esznek az apostolok, közösséget vállalva Jézussal, amit a kihelyezett só is jelképez. Az utolsó vacsora története röviden. Leonardo festményén a kidőlt só jelzi, hogy Júdás és Jézus között felbomlik a szövetség.
Az egész cselekmény szakrális lényegére – feltételezésem szerint – Nátánáel mozdulata utal, akinek csak az arca és a jobb keze látszik, amint felfelé mutat, jelezve, hogy Isten rendelésére történik az egész. Az Írásnak be kell teljesednie. Nátánáel – akit Bertalannal azonosítanak – szakrális és üzenetközvetítő voltára János evangéliuma is utal (1, 47–49). Érdekes az apostolok csoportosítása. A tizenkét tanítvány három-három főből álló csoportokra oszlik. Ez utalhat a hármas szám szakrális vonatkozásaira, a négy csoport pedig a kereszt négy ágára. Ebből a leonardói csoportosításból stabil harmónia árad. Egy dologban viszont – úgy találom – Leonardo nem ábrázolt valósághűen. A kenyerekről van szó. 365-065. utolsó vacsora - felsős - Kateteka. Az utolsó vacsorán, húsvét ünnepén pászkát, vagyis kovásztalan kenyeret ettek a zsidók. A festményen viszont duzzadt, tehát kovászos kenyérkék vannak.
A festményen a tanítványok arckifejezése annyira beszédes, hogy a képet a művészettörténészek a mozi elődjeként emlegetik. [3] A festmény motivikája sok tekintetben ma is vitatott. Egyes elméletek szerint Leonardo da Vinci falfestménye többszörös háromszög-kompozícióba rendezi a jelenetet. Van olyan vélemény is, hogy a legfontosabb hármas csoport a Szentháromságot jelképezi: az Atya ősi jelképe a világmindenséget megtartó pillér, a Szentléleké pedig a Fiútól jobbra zokogó Erzsébet, akit a Bibliában elsőként "töltött be". A Jézus jobbján ülő alakot, aki eltávolodik tőle, a teológusok János apostolnak, az összeesküvés-hívők a feleségének tartják. Az utolsó vacsora története teljes film. A hozzá hajoló alak jobb kezében kés van, a másik kezével a nyaktájékon mutat egy agresszív jelet. Ez a meglehetősen bizarr felfogás világszerte a keresztények megdöbbenését váltotta ki. Az előzmények ismeretében és a restaurálást követően azonban biztosan tudható, hogy az Péter apostol, és hogy a kés nem az ő, hanem valaki más kezében van. Ő pedig teljes határozottsággal éppen egy Istennek nem tetsző cselekedetet, Júdás megölését akadályozza meg, ami az emberek bűneinek másnap történő megváltását lehetetlenítené el, és amit a kés isteni csodával történő törése is igazol.
Húsvét napja: A húsvét bibliai története " ezt cselekedjétek az én emlékezetemre. " Lk 22, 19 ( Forrás *) A húsvét, mint a keresztények talán legfontosabb ünnepe (a karácsony mellett), természetesen szoros kapcsolatban áll Jézus életével. Ám szemben a karácsonnyal, amikor konkrétan Krisztus születéséről és annak körülményeivel ismerkedünk meg, a húsvéti ünnep jóval összetettebb történet. Az utolsó vacsora története 2020. Persze mondhatnánk, hogy megtalálható a Bibliában is, hiszen Jézus feltámadása áll az esemény középpontjában. De a húsvét ezen azért túlmutat, sokkal több mindenről szól. A húsvét bibliai története – valójában nem is bibliai? Egyes keresztény bibliamagyarázók érdekes módon konkrétan kijelentik, hogy "A húsvét története nem a Biblián alapul. "* Ők úgy látják, hogy a húsvét ünnepe elsősorban pogány hagyományokon nyugszik, és az ősi tavaszköszöntő ünnepekből eredeztethető. Az ünnep mai ünneplési módjai, azaz a jelenleg is hagyományban levő népszokások pedig végképpen eltávolodtak a keresztény hitvallástól és értékektől.
Ez a meglehetősen bizarr felfogás világszerte a keresztények megdöbbenését váltotta ki. Az utolsó vacsora a Bibliában: Tanulmányi útmutató. Az előzmények ismeretében és a restaurálást követően azonban biztosan tudható, hogy az Péter apostol, és hogy a kés nem az ő, hanem valaki más kezében van. ól látható, és vonalzóval is ellenőrizhető, hogy a kép minden perspektívavonala – a tartógerendák, díszítések stb. a terem felől – pontosan Jézus arcára vetülve – a kép geometriai középpontja felé tartanak. Érzékelhető tehát, hogy egy mélyen vallásos, "konstruktivista" alkotásról van szó, ami azonban éppen ezáltal valamit elhibázott – a mestermű és alkotójának története ezt tükrö 2007-es elmélet szerint a kép egy zenei motívumot is tartalmaz rejtetten.