Aki évek múltán most látogat föl a budai Várba, számos olyan újdonsággal találkozhat a Budavári Palota környékén, amely azonnal magára vonja a tekintetét: a Szent György tér szépen gondozott, minden hónapban más képet mutató növényágyásai, az újjáépülő Szent István-termet is magába foglaló déli összekötő palotaszárny eredetihez hűen rekonstruált homlokzata, a felújított Mátyás kútja, a Lovarda és a Főőrség mind érdekes történeteket rejtenek. Utóbbi épület az éles szemű látogatók számára pedig már messziről hirdeti eredeti funkcióját: a tetején lévő 12 különleges szobor, a trófeumok ugyanis egyértelműen katonai rendeltetésre utalnak. A Főőrség épülete már messziről hirdeti eredeti rendeltetését: a tetején elhelyezett 12 trófeumszobor ókori római szokást idéz (Fotó: FSZEK Budapest Gyűjtemény) Az 1901 és 1903 között épült, Hauszmann Alajos tervezte Főőrség eredetileg a palota és az uralkodó védelmére, valamint a látványos őrségváltásokra 1904-ben létrehozott Magyar Királyi Darabont Testőrség őr- és pihenőhelye volt.
Az archív fotók sokak számára idéznek fel érdekes történeteket (Fotó: Both Balázs/) Az 578 négyzetméter alapterületű épületbe belépve szellősen berendezett, világos tér fogad minket: a kellemes színű falakat borító archív fotók, a halszálkamintás parketta, a kávéházi kultúra fénykorát idéző tonettszékek és a réz-üveg térelválasztó panelek között elhelyezett régi tárgyak elegánsak, mégis az otthonosság érzetét keltik a látogatóban. A Hergenrőder Ildikó által tervezett belső tér a múlt és a jelen érdekes elegye, és mint kiderült, szintén az épület korábbi funkciójára utal. A belső tér színeiben a magyar királyi darabont testőrség egyenruhájának színei köszönnek vissza (Fotó: Both Balázs/) Bottyán István, a Főőrségben működő kávéház ügyvezetője (Fotó: Both Balázs/) Mint a PestBudának a kávéház vezetője, Bottyán István elmondta: a falak színei az egykor a Budavári Palotában szolgálatot teljesítő magyar királyi darabont testőrség egyenruhájának színeit jelenítik meg: a piros a mente és a dolmány, a puha ülőpadokat borító aranysárga szövet pedig a lovascsizma és a deli cipőnek nevezett lábbeli színére utal.
"Nagy Piros Busz" London utcáin, 1976 (Kép forrása: Fortepan/ Urbán Tamás) A "Nagy Piros Busznak" becézett Routemaster egyedi formavilággal rendelkezett. A jármű csőrös orra, amelyben a motor foglalt helyet, nem a vezetőfülke elé, hanem mellé került, ennek köszönhetően a sofőr jobban belátta az előtte lévő utat. A vezető dolgát és a busz irányíthatóságát nagyban megkönnyítette az akkor forradalminak számító szervokormány is, amely már nem igényelte a Popeye méretű alkarokkal rendelkező gépkocsivezetők alkalmazását. AZ AEC Routemaster azonban nemcsak szervokormánnyal és "rejtett csőrrel" rendelkezett, hanem egy hátsó, nyitott peronnal is, amely megkönnyítette az utasok fel- és leszállását. Harry herceg fontos lépést tett a királyi család felé | Cosmopolitan.hu. Erről a megoldásról a buszok forgalomba helyezése után kiderült, hogy amennyire hasznos, sajnálatos módon olyannyira veszélyes is. Bár az ajtók működtetésével nem kellett vesződnie a vezetőnek, így az utascsere tempója gyors volt, a nyitott hátsó platform csak úgy vonzotta az önjelölt kaszkadőröket. A londoniak ugyanis hajlamosak voltak a mozgó buszról le, illetve arra felugrálni, amely átlagosan több mint 10 ember életébe került évente.
A két sereg nagyjából egyenlő volt, mintegy 6-8 ezer ember. A fegyverzet és harcmodor azonban különbözött. Az angolok a hagyományos pajzsfaluk (a gyalogosok és a lovaikat hátrahagyó lovasok szoros sorokba rendeződtek, pajzsaik átfedték egymást így egyfajta élő erődöt alkottak) védelmében várták a támadást, illetve a csatabárdjaikban bíztak. Vilmos pedig a nehézlovasságára számított. A csatát, a kürtjelekre dombon felfelé elinduló normannok kezdték reggel kilenc körül. Az órákon át hullámzó küzdelemben az angol pajzsfal szilárdan kitartott. Vilmos többször adott parancsot lovagjainak a látszólagos visszavonulásra, aminek köszönhetően sikerült a súlyos veszteséget okozni az őket üldöző angoloknak. Bár az is lehetséges, hogy a látszólagos visszavonulás inkább volt köszönhető a véletlennek, mint Vilmos hadvezéri zsenialitásának. Már alkonyodott, amikor a sokadik normann nyílzáporban Harold is sebet kapott, az egyik nyíl kilőtte a szemét. Tovább harcolt ugyan, de normann lovagok egy csoportja áttörte a testőrsége falát, és lekaszabolták.
video Hamisan keltette II. Erzsébet halálhírét egy amerikai hírportál Erzsébet királyné halott – gondolhatta több ezer ember kedden, ha óvatlanul böngészett az angol nyelvű bulvársajtóban a neten. A valóságban azonban, bár betegeskedik, életben van. Egy amerikai oldal címoldalon hozta az exkluzív hírt, hogy 95 éves korában elhunyt a királyi család feje, értesüléseiket egy névtelen forrásra alapozták. Az felelős szerkesztője szerint ilyen nagy horderejű hírnél kizárt, hogy órákon át semmilyen más médium ne hozná le a történteket. # fókusz # külföld # ii. erzsébet # királynő # hamis # halálhír
Ezért a magyar testőrség történetének szakavatott ismerőjével, Gőgh Gáborral közösen dolgozták ki a kávézó és a fölötte lévő kiállítás koncepcióját. A Főőrség terasza, a háttérben a Budavári Palota Hunyadi-udvara (Fotó: Both Balázs/) Kérdésünkre, hogy miért kapta a kávézó az angol Royal Guard Café nevet, Bottyán István elmondta, hogy az épület neve természetesen Főőrség, ám a külföldieknek igen nehéz lenne elmagyarázni ezt a szinte lefordíthatatlan magyar szót, ezért döntöttek a kávézó esetében az angol "királyi testőr" kifejezés mellett, ez ugyanis magában foglalja a funkció lényegét. A nyelvválasztás pedig egyfajta párhuzam eredménye: ahogyan az Osztrák–Magyar Monarchia hajdani közvetítőnyelve a latin, illetve a német volt, napjainkban ugyanezt a szerepet az angol nyelv tölti be. A jelenleg még próbaüzemben, péntektől vasárnapig, 11–18 óráig nyitva tartó kávézóba már most is 200-250 vendég tér be naponta, a járványhelyzet enyhülésével és a vendégek számának növekedésével fokozatosan bővül majd az ételkínálat.
Hosszú, szőke haja lobogott, miközben kardját forgatta. Annyira bízott magában, hogy a családját is magával hozta az invázióra. Harold gondjait növelte, hogy testvére, Tostig is a norvég óriás oldalára állt. A szerencse azonban Harold mellett volt, és sikerült legyőznie a norvégokat. Mialatt ő a norvégokkal küzdött északon, Vilmos partraszállt Sussexben. A legenda szerint a hajóból kiugorva elesett, amit katonái rossz előjelnek tekintettek, de ő feltalálta magát, és egy marék kavicsot kezébe kapva felkiáltott: "Látjátok, már enyém is Anglia! " Az angol sereg erőltetett menetben két hét alatt levonult délre és állást foglalt Hastingsnál, ahol október 14-én került sor, az ország jövőjét döntően meghatározó ütközetre. Az angol csapatok egy dombon álltak csatarendbe, amelyet balról meredek lejtő, jobbról pedig mocsár védett. A 7–800 méteres arcvonal derékhadában a testőrség, a szárnyakon a felkelők helyezkedtek. A normann haderő három részben és három vonalban állt fel. Elől az íjászok, mögöttük a lándzsás gyalogság, hátul a lovasság.
Csak amikor majd a Hargitán belépődíjat szedünk tőlük, akkor ne lepődjön meg senki. A Magyar Nemzeti Múzeum történeti múzeum, amelynek feladata a magyar nép és Magyarország történetére vonatkozó tárgyi emlékanyag gyűjtése, őrzése, továbbá a gyűjteményanyag tudományos feldolgozása és a közönségnek való bemutatása. 1802-ben gróf Széchényi Ferenc, a művelt arisztokrata I. Ferenc császárhoz fordult engedélyért, hogy Magyarországra vonatkozó gazdag gyűjteményét a nemzetnek ajándékozhassa. Az uralkodó hozzájárulását adta, így ezt a dátumot tekinthetjük a Magyar Nemzeti Múzeum alapítási évének. Az 1807-es országgyűlés a nemzet tulajdonába vette az új intézményt, és közadakozásra szólította fel a nemzetet. Az 1832-36-os országgyűlés félmillió forintot szavazott meg a múzeum új, önálló épületének felállítására. Figyelemre méltó volt a segítők és adományozók szerepe is. Grassalkovich Antal herceg például telket adományozott, ahová az épületet felépíthetik. Később ezt elcserélték arra az ingatlanra, ahol a múzeum ma áll.
Alig négy évvel a könyvtár megalakulása után határozta el, hogy Róma, Milánó, Szentpétervár, Berlin, Drezda, Kassel és Bécs hasonló intézményeit követve, a könyvtárat múzeummal bővíti ki, de az intézmény egyedülálló módon nem egyetemes, hanem kizárólag a nemzeti értékek gyűjtésére szolgálna. Mindamellett, hogy a nádor maga is műgyűjtő volt, úgy vélte, a terv alkalmas a magyar rendek lekötelezésére. Nem tévesztette szem elől, hogy a Könyvtárnak a Múzeumba történő beépítése megszűntethetné Széchényi Ferenc kiváltságait, amelyeket az 1802-es alapítólevél rögzített. Az 1807-es országgyűlésen mondták ki, hogy a már működő Nemzeti Könyvtárat tekintik majd a Nemzeti Múzeum alapjának és felkérték a nemzetet, hogy adakozzon saját múzeumának. Az országgyűlés 1808. október 18-án szavazta meg a múzeumi törvényt, ebben indítványozták, hogy állítsanak fel egy olyan, az Országos Könyvtárhoz kapcsolódó művelődési intézetet, amely a nemzet anyagi kultúráját is feltárja. A Múzeum, a jogszabály szerint, a könyvek, kéziratok és grafikai művek mellett kizárólag a haza régészeti és történeti emlékeit, természeti produktumait és műipari alkotásait gyűjti.
A múzeumot az Országgyűlés 2011-ben nemzeti emlékhellyé nyilvánította. A Nemzeti Múzeum alapítása A múzeum alapításától a múzeum intézménnyé válásáig terjedő időszak igen küzdelmesnek bizonyult. Széchényi Ferenc 1802. november 25-én fordult engedélyért I. Ferenc császárhoz, hogy tudományos gyűjteményét a nemzetnek ajándékozhassa. Az uralkodó hozzájárulását adta, így ezt tekintik a Magyar Nemzeti Múzeum alapítási dátumának. A gyűjtemény ekkor 11 884 nyomtatványt, 1156 kéziratot, 142 kötet térképet és rézmetszetet, 2019 db aranyérmét, továbbá régiségeket, valamint néhány képmást tartalmazott. Ezek a tárgyak képezték a Nemzeti Múzeum első gyűjteményét. A múzeumi anyagot először az egykori pesti pálos kolostorban, majd a napóleoni háború után a régi egyetem épületében helyezték el. Az 1807-es országgyűlés a nemzet tulajdonába vette az új intézményt és közadakozásra szólította fel az ország lakosait. Az adományok közül az egyik legjelentősebb az alapító feleségének, Festetics Juliannának értékes ásványgyűjteménye volt, mellyel megvetette a későbbi Természettudományi Múzeum alapját 1808-ban.
A mai állapot körülbelül 70 százalékos készültséget jelent. A befejezéshez milliárdok kellenének; ezek hiányában a múzeum ma is három épületben működik; a Ludovika mellett a Baross utcában és a Könyves Kálmán körúton. Az eddig elkészült múzeum bejárata a főépületet a lovardával összekötő épületnél található. Ez az elosztó tér jelent kaput a lovardában berendezett "Noé bárkája", valamint a főépület kiállítási terei felé, de lehetséges az átjárás az Orczy-kertbe is. Az új látogatótér első látványossága a bejárati tér fölé lógatott bálna csontváz; ha figyelmesen megnézzük, láthatjuk, hogy a koponyája megpörkölődött – ez az 1956-os tűzvész emléke. A kiállítóterek padlóit solnhofeni mészkővel burkolták. Az összes kiállítótér és raktár klimatizált. Ez a kiállítási tárgyak védelmét és egyben a látogatók kényelmét is szolgálja. Öt felvonóval is gazdagodott az épület, ezek özül a legérdekesebb a raktárak és a kiállítóterek kiszolgálására épült teherfelvonó, amelynek fedlapja a belső udvar bukolatával megegyező kővel burkolt, így szinte észrevétlenül elrejthető.