Magáról a kecske címerképet alkalmazó kecskeméti címerről elmondható: egyike a magyar heraldikai gyakorlat legsikerültebb és évszázadok során kialakult történelmi városcímereinek, beszélő címei; amely kialakulása kezdetén mindenképpen vallási motívumhoz köthető, és ebből fejlődött ki hosszú idő során a ma is használatban levő címerkép. Tovább XIV. század 1554. 1591. 1646. 1666. 1848. 1974. 1991.
Hétfő 10:00 - 18:00 Kedd Szerda Csütörtök Péntek Szombat 09:00 13:00 Vasárnap ZÁRVA A Klára Kollekció már több mint 15 éve élenjár a divatban. 650 éves Kecskemét - Nemzeti divat – Tüdős Klára szalonjából. Széles árukínálattal, megfelelő árakkal és udvarias kiszolgálással várjuk kedves vásárlóinkat. Számunkra nincs lehetetlen: elegáns női szalonunkban 34-es mérettől 54-es méretig exkluzív, alkalmi és elegáns hétköznapi ruhákkal, valamint rendszeresen frissülő egyedi árukészlettel várjuk az érdeklődőket. Törzsvásárlóinkat külön szolgáltatásokkal kényeztetjük, mert számunkra vásárlóink hűsége a legfontosabb.
Végzettségére nézve Rotschild Klára nem volt sem divattervező, sem varrónő, de még szabász sem, - egyszerűen a szakma zsenijeként emlegették. Üzlete fellendült, az igazi sikert azonban két esküvő hozta meg számára: Faruk egyiptomi királyé és Horthy Istváné. Mindkét világraszóló eseményre Klára szalonjában készült a menyasszonyi ruha és a násznép hölgytagjainak toalettje. Kínosat bakizott Dobrev Klára Kecskeméten. Ettől kezdődően a Rotschild-modellek fogalommá váltak. 1953-ban Rotschild Klára vezetésével megnyílt a Különlegességi Női Ruhaszalon a Váci utca 17-ben (később költözött néhány házzal odébb, a jelenlegi helyére). Az üzlet 1961-ben hivatalosan is felvette a Clara Rothschild nevet, az ismert CR emblémával. A 60-70-es évek Clara szalonjának vendégköre elsősorban művészekből, orvos-, tudós-, diplomata-hozzátartozókból, hazánk külföldre szakadt lányaiból, valamint a világ minden tájáról érkező sok-sok jómódú hölgyből állt. Nála készíttetett ruhát Jovanka Broz, Tito jugoszláv vezető felesége, Franz Vranitzky osztrák kancellár hitvese, akárcsak Gábor Zsazsa, Honthy Hanna, Tatjana Szamojlova, Psota Irén vagy Halász Judit.
2004. szeptember 13. 12:06 Rotschild Klára Budapesten született 1903. február 22-én. Édesapja, Rotschild Ábrahám női szabó, édesanyja pedig varrónő volt. Budapesten, a Ferenciek terén lévő otthonuk egyik szobáját divatszalonnak, a másikat varróműhelynek rendezték be, ahol a jómódú középosztály hölgyeinek készítették a ruhákat, kosztümöket, kabátokat. Itt született Klárika - saját mondása szerint - `tulajdonképpen a szabászasztalon`. Miután szülei elváltak, ő édesanyjával a Dorottya utcába költözött, ahol hamarosan megnyílt a Belváros második Rotschild-szalonja. Tizenévesen már bedolgozóként segítette a szalonban folyó munkát. Az 1920-as évek derekán férjhez ment Glückstahl Pálhoz, egy híres textiles családból származó fiatalemberhez, s hamarosan megnyitották a harmadik Rotschild-szalont a belvárosi Deák Ferenc utcában. A három `divatház` jól megfért egymás mellett: a papa az osztrák `felső tízezer`, a mama a konzervatívabb divatot kedvelő hazai középosztály igényeit elégítette ki, míg leányuk elsősorban az arisztokrácia fiatalabb képviselőire, a legfrissebb divatot követni vágyó gazdag hölgyekre számított.
(Ficsor család kutatása). Minden évben összejövünk az ősök birtokán, Orgoványon, ahol szép napot töltünk el együtt. Apám ágán az elmúlt években tudtam több időt szentelni a kutatásra, így a sváb földről érkezett Mesznéder család kutatása során Esztergomban megtaláltam másod- és harmadfokú unokatestvéreimet, akikkel eddig nem is találkoztam. Testvéreimmel Ezek a találkozások és családtalálkozók ráirányították figyelmemet az elhanyagolt családi és helytörténeti kutatásokra, amelyben örömömet lelem. Munkám eredménye megjelent az Izsáki Hírek című újságban, további könyveim is jelentek meg: Izsáki emléklapok 2000-ben, Jelentés Emesének című könyvem 2003-ban, az Izsáki Kalendárium 2005-ben. Az Izsáki emléklapok című könyvem bemutatóján A szülőföldemmel való kapcsolatot idős szüleim segítése során éltem meg. A sok kedves rokon, valamint anyám "bögrecsárdájá"-ban megforduló ismerősök hihetetlenül nagy szellemi örökséget hagytak rám szájhagyomány útján, én pedig megőrzöm ezt az utódoknak. A családkutatási eredmények a levéltárban és a családtagoknál kéziratban találhatók.