Ugyanígy munkavállalói oldalon is felmerülhetnek utóbb igények (pl. túlóra ellenértéke), amely a közös megegyezésben elhelyezett – fent említett – kikötés folytán jogi úton nem lesz követelhető. Fontos tehát, hogy a joglemondás elfogadása előtt mindkét fél alaposan átgondolja a potenciálisan felmerülő igényeket. Az egyértelműség kedvéért célszerű azokat a megállapodásban legalább példálózóan felsorolni. Megjegyzendő, hogy a közös megegyezés aláírásakor még objektíve nem látható körülmény – pl. később jelentkező, munkaviszonnyal összefüggő megbetegedés – miatti igényérvényesítést a tárgyalt közös megegyezéses rendelkezés nem zárja ki. Közös megegyezés megkötése és megtámadása munkaviszony megszüntetése esetén. A közös megegyezés lehetőséget ad továbbá arra is, hogy a felek a közöttük létrejött tanulmányi szerződésből, vagy versenytilalmi megállapodásból folyó kötelezettségeket egymás között rendezzék. Ezekre ugyanis a közös megegyezés automatikusan nem hat ki. Érvek pro és kontra A közös megegyezést, mint munkaviszony megszüntetési módot a munkáltatók többnyire kedvelik.
A munkáltatók előszeretettel nyúlnak a közös megegyezéssel történő munkaviszony megszüntetéshez abban az esetben, amennyiben az adott munkavállalóval nem kívánnak már a jövőben együtt dolgozni. E mögött meghúzódhat vélt vagy valós munkáltatói sérelem (pl. A nyugdíjba vonulás szabályai közalkalmazotti jogviszonyból 2021-ben. : a felek nem jönnek már ki egymással), de szerepet játszhat ebben a munkavállaló kötelezettségszegő magatartása is, mellyel összefüggésben a munkaviszony felmondással vagy akár azonnali hatályú felmondással is megszüntethető lenne. Utóbbi esetre példa az, amennyiben a munkavállaló munkáját nem végzi az elvárható gondossággal, a munkahelyétől igazolatlanul távol van vagy amennyiben rendszeresen késik. A munkavállaló is kezdeményezheti a munkaviszonyának a közös megegyezéssel történő megszüntetését, ez azonban a gyakorlatban kevesebb jogi problémát vet fel. A munkaviszony megszüntetésének ezen módjától a munkáltatók elsősorban azt várják, hogy ezzel egy esetleges, elhúzódó munkaügyi per elkerülhetővé válik. Úgy vélik ugyanis, hogy a közös megegyezés sikerrel ritkán támadható meg.
Jogellenesnek minősülhet azonban, ha a munkáltató magatartása alkalmas arra, hogy megtörje a munkavállaló szabad akaratát, így például, amennyiben a munkavállaló alacsony iskolai végzettségű és a nyilatkozattételre úgy kerül sor, hogy az ajtót rázárják, több vezető munkavállaló egyidejű jelenlétében kell a nyilatkozatot aláírni, illetve nincsen mód a jogi képviselővel kapcsolatba lépni, vagy nincsen mód a jognyilatkozatot elvinni és mérlegelni annak aláírását. Fontos, hogy a sikeres megtámadás kivételes, és erősen tényállásfüggő. Ebből eredően, pusztán azért, mert később valamelyik fél érzékelte a megállapodás előnytelen voltát, nem lehet a megállapodást sikerrel megtámadni.
2022-01-13 13:56 A magyar nemzetiségű fotósok nemzetközi szemléjének 21. évfolyamában Moholy-Nagy László halálának 75. évfordulója, a magyar nemzeti jelképek és a "barátom a bor" önálló kategóriát alkottak, a természetfotóknál pedig a perspekíva volt ezúttal a lényeg. Tizenötödik alkalommal nyitották meg a Barta Gyula Galériában január 12-én a Nemzet-közti Magyar Fotószalon 21. évfolyama fotóinak 44 képből álló, válogatott anyagát, amelyet vándorkiállítás formájában Dunaszerdahelyen, Komáromban, Léván, Naszvadon, Füleken is bemutatnak, de Ózdon és Miskolcon is láthatja a közönség. Most 124 szerzőtől összesen 1500 fénykép érkezett a nemzetközi szemle budapesti szakmai zsűrijéhez, többek közt az Egyesült Államokból, Kanadából, Szerbiából, Magyarországról és Szlovákiából. A szalonra a világon bárhol élő magyar nemzetiségű fotós benevezhet, életkortól és foglalkozástól függetlenül. A bíráló bizottság ezúttal összesen 288 fényképet tartott kiállításra méltónak, a rangos mezőnybe Szlovákiából öt szerző 11 fotója került be – közölte a párkányi megnyitón Nagy Tivadar fotográfus, szervező.
A Székely himnusz Magyar Értéktárba való felvételéről döntött a Hungarikum Bizottság, így hatra növekedett az erdélyi kiemelt nemzeti értékek száma. A nagybányai művésztelep, az aradi Szabadság-szobor, Kós Károly életműve, Torockó épített öröksége és a vallásszabadság törvénye mellett a Székely himnusz is a Magyar Értéktár részévé vált, közölte szombaton az RMDSZ. "A Székely himnusz mindennapjaink szerves része, gyakran nem is tudatosítjuk magunkban az értékét. Ezért is örvendek annak, hogy a munkánk eredményeként bekerült a Magyar Értéktárba, hisz ezzel arra késztet bennünket, hogy egy percre megálljunk, és elmondjuk magunknak és másoknak is: gazdagok vagyunk mi, erdélyi magyarok, mert van egy magyar himnuszunk és egy székely himnuszunk. A kettő békésen megfér egymás mellett, mindkettő a szívünkhöz szól, az egymásba fonódó identitásainkat írja le. A közelgő népszámlálás kapcsán különösen fontos, hogy megértsük: erdélyi magyarok vagyunk mindannyian, sokféle regionális identitásunk – így a székely is – csak erősebbé tesz bennünket közösségként.
A "véres szerda" A február 12-ei tragikus esemény fő kiváltó oka a "szlovák kormány" február 4-re bejelentett megérkezése volt, mely gyakorlatilag megerősítette volna az új szlovák főváros státusát. A város őslakossága azonban már az Erzsébet Tudományegyetem január 29-i önhatalmú bezárását, a tanári kar katonai felügyelet alá való helyezését, a magyar nyelv és nemzeti jelképek tiltását, a személyi jogok, a sajtószabadság és az egyesülési jog korlátozását is sérelmezte. Február 4-én, a szlovák kormány ünnepélyes bevonulásán a város őslakossága tüntetőleg nem vett részt. Pozsony ekkor egyedüli tömegtámogatást élvező politikai csoportosulása a szociáldemokrata párt volt. Ez a párt volt a szervezője a február 12-re tervezett munkássztrájknak, egyben polgári engedetlenségnek. A Wittich Pál vezette munkástanács 11 pontból álló követelései közösségi-polgárjogi és szociális jellegűek voltak. A Zoch-féle adminisztráció részéről azonban nem érkezett érdemleges válasz a követelésekre, sőt a párbeszéd legapróbb jelei sem mutatkoztak.
Az emléknapon hagyományosan a nemzeti lobogó felvonása után a forradalom kiemelt helyszínein emlékeznek meg az '56-os hősökről és áldozatokról. MTI/
Források [ szerkesztés] Görög Ibolya: Protokoll az életem, Athenaeum 200 Kiadó Gyarmati Ildikó: Rendezvényszervezési kalauz, Athenaeum 2000 Kiadó Ottlik Károly: Protokoll, Protokoll '96 Kft., Budapest, 1993 Ráth-Végh István: Az emberi butaság, Gondolat Kiadó, Budapest, 1963 Ráth-Végh István: A könyv komédiája, V., bővített kiadás, Gondolat Kiadó, Budapest, 1982