Hirdetés Ma gyújtjuk az első gyertyát az adventi koszorún. Az év talán legszebb időszaka az advent, a várakozás hetei a karácsonyra. Ma felidézzük az adventi ünnep eredetét, mesélünk többek között az adventi koszorú történetéről, a gyertyák színéről. Az advent története és az adventi koszorú A karácsonyi ünnepkör advent első napjával kezdődik, így minden évben november végétől elkezdődik a várakozás, a készülődés az év talán legmeghittebb ünnepére. Az advent szó jelentése a latin "adventus Domini" kifejezésből származik, jelentése "az Úr eljövetele". VII. Gergely pápa négyben határozta meg az adventi vasárnapok számát. Advent első vasárnapja mindig november 27. Ma gyúlnak az első gyertyák az adventi koszorún - Kékes Online. és december 3. közé esik, míg negyedik, utolsó vasárnapja december 18. és december 24-e közé. Advent első vasárnapja a keresztény egyházi év kezdetét, a karácsonyi ünnepkör kezdetét és természetesen az adventi időszak kezdetét is jelenti. Talán egyszerűbb meghatározás, hogy a Szent András napjához – november 30-a – legközelebbi vasárnappal kezdődik az advent.
Újkori ősét 1839-ben Johann H. Wichern német evangélikus lelkész készítette el: egy felfüggesztett szekérkeréken 23 gyertyát helyezett el, melyek közül minden nap eggyel többet gyújtott meg karácsonyig. A koszorú általában különböző örökzöldekből készül, jelezvén az élet folytonosságát és a halhatatlanságot. A babér a szenvedés, az üldöztetés feletti győzelmet, a fenyő a halhatalanságot, míg a cédrus: az erőt, a gyógyulást jelképezi. A koszorú szúrós levelei a töviskoszorúra emlékeztetnek. A koszorút díszítő tobozok, diók, makkok az életre, a feltámadásra utalnak. Magyarországon főleg a második világháborút követő időben, a XX. század közepétől vált szokásossá templomokban, középületekben, otthonokban adventi koszorút helyezni az asztalra, függeszteni az ajtóra, a csillárra. Az adventi naptár Ez egy olyan naptár, amelyen 24 nap (ajtó) van feltüntetve, és december 1-től karácsonyig minden nap meg kell nyitni egyet. Adventi vasárnapok jelentése rp. Minden ajtó általában egy képet rejt. Ez a hagyomány az 1800-as évekből Németországból származik, ahonnan rövid időn belül elterjedt az egész keresztény világban.
Adventi szokások Mint minden fontos egyházi ünnep esetén Adventhez is kapcsolódnak különböző szokások, A legismertebb adventi szokás az az adventi koszorú. A keresztény szimbolika szerint a gyertyáknak az jelentése: hit, remény, öröm, szeretet. Az első adventi koszorút 1839-ben, a németországi Hamburgban készítette Johann H. Wichern evangélikus (lutheránus) lelkipásztor. A szokás hamar elterjedt Európában és az egész világon. Kezdetben főleg csak templomokban, manapság majdnem minden háztartásban előfordul az adventi időszakban (ezt a Facebookon posztolt képek is bizonyítják). Az adventi naptár is német földről származik. Az elsőt 1900 körül készítette egy türelmetlen gyerek (Gerhard) édesanyja, aki az adventi időszakban minden napra tartogatott egy-egy meglepetés csokoládét fia számára. Amikor megnőtt, Gerhard vállalkozásba kezdett és olyan adventi naptárt készített, amelyben minden ablakocska mögött egy-egy édesség volt. Az adventi időszak népszokásai " Borbála napján, december 4-én Borbála-ágat vágtak, majd az ágat vízbe állították, s ha kizöldült, a követő évben megkérték a lány kezét.
IKT eszközök az oktatásban és nevelésben by 1. interaktív tábla 1. 1. formatív értékelés és tanulói válaszadó rendszerek 1. csoportok közti versenyek szervezése 1. 2. előző órán tanultak ismétlése teszt segítségével 1. 3. a tanulói prezentációk értékelése az osztálytársak részéről névtelenül 1. Web 2.0 és IKT eszközök módszertana. szókincsfejlesztő feladatok játékosan 1. internetes hanganyagokhoz készített feladatok 2. közösségi portál 2. Facebook funkcióinak megismerése az órán, német nyelven, szemléltetéssel 2. programok, kirándulások szervezése esemény létrehozásán keresztül 2. saját csoport létrehozása az osztály számára 2.
Kedves Olvasóim! Simon Bernadett vagyok, az ELTE Bárczi Gusztáv Gyógypedagógiai Kar harmadéves hallgatója. Tanulmányaimat tanulásban akadályozottak pedagógiája és logopédia szakirányokon folytatom. Blogolásom oka egy kötelezően választható kurzus, Infokommunikációs (IKT) eszközök és web 2. 0 a gyógypedagógiában. Mik is azok az IKT eszközök? Talán amik legelőször eszünkbe jutnak: írásvetítő, projektor, számítógép, laptop, mobiltelefonok, digitális fényképezőgép és kamera, valamint az interaktív tábla. Ikt eszközök az oktatásban 1. Írásom folytatásában szeretném az IKT eszközök előnyeit és hátrányait összevetni egymással az oktatásban. Mik az előnyei? könnyű hozzáférés az információkhoz alacsony működési költség szakmai fejlődés lehetősége (digitális bevándorlók) továbbképzési lehetőség egyénre szabható tananyag tananyag többoldalú megközelítése tananyag színesebbé tétele idő-helytakarékosság motiválhatóság Forrás: Mik a hátrányai? írásbeliség elvesztése hagyományok leépülése kommunikáció háttérbe szorulása áramszünet esetén tehetetlenség költséges beszerzés (interaktív tábla ára 100-300.
Ez a feladat az osztó és a prím fogalmának felelevenítésére is alkalmas. A második feladatban a tanulóra bíztam a diagram felépítésének megkonstruálását is, így kedve szerint húzogathatja a köröket, majd ezután beleírhatja a megfelelő számokat. Ikt eszközök az oktatásban 2. Az utolsó feladatot, azért készítettem, hogy az óra végén le lehessen ellenőrizni, hogy a diákok megjegyezték-e a fogalmakat, hiszen a csoportosítást csak akkor tudják elvégezni, ha tudják, hogy az egyes elemek mit jelentenek. Digitális történetmesélés Amikor elkezdtem azon gondolkozni, hogy a matekban, hogyan lehetne a digitális történetmesélést alkalmazni, rögtön a szöveges feladatok jutottak eszembe. Ezeknek általában bonyolult kerettörténetük van, így ezek jól ábrázolhatóak. Egy éve részt vettem Pósa Lajos egynapos matektáborában, és ott találkoztam egy feladattal, amit azóta fel szerettem volna dolgozni valamilyen formában. Azóta ez az egyik kedvenc matematikai rejtvényem ez, mert semmilyen alaptudást nem igényel, mégis nagyon át kell gondolni, annak érdekében, hogy a helyes válaszhoz eljussunk.
Mindezt kép- és videószerkesztő programokkal, kiterjesztett valósággal, saját filmstúdióval. A produktumokat bemutatják társaik előtt, majd több helyen megosztják, és egy online faliújságra is feltöltik, ahol mindenki látja a másikét, ami rendkívül inspiráló a gyerekek számára. Tóthné Bán Gyöngyi Skype használatával fejleszti diákjai idegennyelvtudását. A tanórák keretein belül a gyerekek "találkoznak" más országok tanulóival, és velük különböző tevékenységeken (prezentációk, játékok, kvízek) keresztül gyakorolják az angol nyelvet. Az órák első felében általában előadást tartanak egy-egy témáról, amit a gyerekek közösen készítenek el, majd együtt játszanak, zenélnek, énekelnek. IKT-s eszközök az oktatásban. Nagyobb gyerekekkel "Találd ki, hol vagyok! " játékot is játszanak, amikor földrajzi, kulturális és történelmi kérdések segítségével kell kitalálni, hogy a partneriskola vajon hol található. KÉMIA Színes kémia címmel osztotta meg ötletét Filep Doina Otília. Nyolcadikos tanulóival egy olyan alkalmazást használnak, ahol online laboratóriumi kísérleteket is végezhetnek a diákok.
A Digitális Módszertárban lévő ötletek keresését többféle szűrési kategória segíti, továbbá lehetőség van az ötletek megosztására, kommentelésére is. Az egyes ötletekről, a feltöltött óravázlatokról, segédanyagokról, hasznos linkekről az oldalra történő egyszerű regisztrációt követően kaphatnak képet a látogatók. A Digitális Módszertár elérhetősége: A felhívás 2014. Digitális eszközök az iskolában is - Hírek - Tempus Közalapítvány. február 5 - március 10. között meghirdetett második körének célja újszerű, a gyakorlatban kipróbált módszertani ötletek gyűjtése és bemutatása, a Módszertár széleskörű megismertetése, valamint a díjazásra kerülő ötletek bemutatása a Digitális pedagógus konferencia 2014 rendezvényen. A közoktatás módszertani megújulása érdekében idén a tudomány, a technológia, a mérnöktudomány és a matematika (STEM) területekhez kapcsolódóan beérkező legjobb módszertani ötleteket egy külön kategóriában díjazzák. A felhívás céljai A Digitális Módszertár a közoktatás terén, a gyakorlatban hasznosítható ötleteket és eszközöket kíván összegyűjteni és bemutatni, a következő átfogó célokra építve: tudásmegosztás digitális kultúra erősítése, tudatosítása digitális kompetenciák fejlesztése a közösségi tanulás és a jó gyakorlatok megosztásának összekapcsolása az IKT eszközeivel új tanulási formák és csatornák kialakítása az ötletek felhasználása, adaptálása a napi gyakorlatba Kiknek szól a felhívás?