apoláris kovalens kötés (főnév) ''Kémia'': Ha a kovalens kötéssel kapcsolódó atomok elektronvonzó képessége egyforma – például két azonos atom kapcsolódásakor – akkor a kötő elektronpáron egyformán "osztoznak", az elektronok nem tolódnak el egyik atom felé sem, a kötésnek nem lesznek különböző töltésű pólusai. Ezért a kötés apoláris lesz. A hidrogénmolekulában apoláris kovalens kötés van. a klórmolekulában apoláris kovalens kötés van. Eredet [ címszó < ősmagyar: szó (jelentés) < ősmagyar: szó (jelentés) < nyelv: szó (jelentés)]
Kémiai kötések A természetben az anyagokat felépítő atomok nem önmagukban, hanem gyakran egymáshoz kapcsolódva léteznek. Ezeket a kötéseket összefoglaló néven kémiai kötéseknek nevezzük Kémiai kötések Elsőrendű kötések Kovalens kötés Ionos kötés Fémes kötés 80 – 850 kJ / mol Másodrendű kötések Hidrogén-kötés Dipólus-dipólus kötés Diszperziós kötés 0, 8 – 40 kJ / mol Kötési energia: az az energiamennyiség, amely ahhoz szükséges, hogy 1 mol kötést felszakítsuk. Tehát minél nagyobb a kötési energia, annál nehezebb egy kötést felszakítani 1. Elsőrendű kötések Az elsőrendű kötések erőssége (kötési energiája) jóval nagyobb, mint a másodrendű kötések esetében. 1. 1 Kovalens kötés A közös elektronpár kialakításával létrejött elsőrendű kémiai kötést kovalens kötésnek nevezzük. A kovalens kötés kialakítása során, a szabadon álló atomokból molekula keletkezik. A molekula kialakulása előtt az atomok elektronjai az atommag környezetében, atompályákon mozognak A molekula képződésekor (azaz a kovalens kötés létrejöttekor) atomonként 1, 2 vagy akár 3 elektron az atompályáról átlép a molekulapályára, innen kezdve ezek az elektronok mindkét kötésben résztvevő atom környezetében megtalálhatók.
Általános és szervetlen kémia – 4. hét Kovalens kötés A kovalens kötés kialakulásakor szabad atomokból molekulák jönnek létre. A molekulák létrejötte mindig energia csökkenéssel jár.
Fő különbség - Kovalens vs Polar Kovalens Különböző típusú kémiai kötések vannak a vegyületekben. A kovalens kötések ilyen kémiai kötések. Kovalens kötés akkor képződik, amikor két atom megosztja a páratlan elektronokat egymással. A pár nélkül álló elektronok megtartása nem stabil állapot egy atom számára. Ezért kovalens kötéseket képeznek az atom körüli elektronkonfiguráció betartása érdekében. A kovalens kötések lehetnek poláros vagy nem polárosak. A kovalens és a poláris kovalens közötti fő különbség az, hogy a kovalens kötés lehet poláris vagy nem poláris, míg a poláris kovalens kötés lényegében poláris. A lefedett kulcsterületek 1. Mi a kovalens? - Meghatározás, oktet-szabály, különféle típusok 2. Mi a polar kovalens? - Meghatározás, elektronegativitás 3. Mi a különbség a kovalens és a poláris kovalens között? - A legfontosabb különbségek összehasonlítása Főbb fogalmak: Vegyi kötés, Kovalens kötés, Kovalens vegyület, Elektronegativitás, Nem poláris, Oktet szabály, Pi kötés, Poláris kovalens kötvény, Sigma Bond Mi a kovalens?
Pl. : egyre növekvő méretű halogénelemek alkotta molekuláknál, hidrogénvegyületeikkel: F 2 – 142 pm HF – 92 pm Cl 2 – 199 pm HCl – 128 pm Br 2 – 229 pm HBr – 141 pm I 2 – 267 pm HI – 160 pm (Minél nagyobb halogénelemek alkotnak egymással molekulát, annál nagyobb lesz a kötéstávolság. A hidrogénatom viszont jóval kisebb, mint bármely halogén, ezért adott halogén hidrogénnel alkotott vegyülete ugyanazon halogénmolekulához képest kisebb kötéstávolságú! ) Ha azonos atomok kapcsolódnak kétszeres, illetve háromszoros kötéssel, akkor a kötéstávolság kisebb, mint az egyszeres kötésre jellemző érték, a kötési energia pedig nagyobb. Jól szemléltetik ezt a változást az etán-, az etén- és az etinmolekulában a szénatomok közötti kötési energia és kötéstávolság adatok. etán etén etin 154 pm 134 pm 120 pm 348 KJ/mol 612 KJ/mol 812 KJ/mol A kapcsolódó atomok kötései által bezárt szöget kötésszög nek nevezzük. A molekulában azt az atomot, amelyhez több másik kapcsolódik, központi atom nak, a kapcsolódó atomokat vagy atomcsoportokat ligandum oknak nevezzük.
Ki ne hallott volna már a jó öreg házi gyógymódról: fájó fülre tegyünk meleg sót. Igen ám, de nem mindegy, milyen sót használunk! Az eddigiek alapján Ön már tudja, hogy miért: csak a természetes kristálysó tartalmaz 84 féle ásványi anyagot, nyomelemet, ráadásul olyan szerkezetben, mely hatékonyan képes támogatni szervezetünk öngyógyító mechanizmusait. Elkészítés: varrjunk (vagy vegyünk) egy kb. 15-18 cm átmérőjű vagy egy kb. 15 x 15 cm-es lenvászon zsákot, és töltsünk bele cca. 1 kg kristálysó granulátumot. A sópárna használható melegen vagy hidegen. A felmelegített vagy lehűtött sópárnát helyezzük 20 percre a fájós területre. A párna végtelen alkalommal újra melegíthető vagy hűthető, ha vigyázunk rá, hogy a vászon ne sérüljön. Hogyan melegítsd fel a sópárnát? Középfülhurut - HáziPatika. Melegítés: tegyük cca. 10-12 percre 50-60°-os sütőbe, majd helyezzük a kezelendő testrészre. (Érdemes egy hőálló tálra helyezve melegíteni a párnát, hogy a lenvászon ne égjen meg. Mikrohullámú sütőt ne használjunk a melegítéshez! )
A rosszul funkcionáló, tartósan elzáródott fülkürt (okai: pangó orrváladék, nyálkahártya-duzzanat, orrmandula-duzzanat) a középfülben egy lavinát indít el. Először nem jut be levegő, csökken a légnyomás, majd lévén, hogy a külső nyomás nagyobb lesz, benyomja a dobhártyát. A légköri nyomás helyett vákuum képződik abban a pici üregben, ahol a hallócsontocskák vannak. A gyerekek orrtisztítása – nátha esetén - interjú. Ezt nevezzük szaknyelven dobüregnek. A szívóhatás kialakulása okozza, hogy a dobüreg falán át a saját testnedvek beáramlanak a középfülbe, kitöltve annak minden zegét-zugát. Fizikai tanulmányainkból tudjuk, hogy a folyadékban a hangok rosszul terjednek, míg a levegő jó hangvezető közeg. Máris kézenfekvő a magyarázata a tartósan hurutos gyermek halláscsökkenésének. Ha hosszú időn át rejtve marad a folyadékgyülem a fülben, akkor nehezen eltávolítható, nyákos masszává válik, ami tartós fülbetegség és halláscsökkenés forrása lehet. Az elzáródott fülkürt egy nyelőmozdulatra mégis kinyílhat, és az orrüregből baktériumokkal teli váladék szippantódik a középfülbe.
A hideg vizes borogatással szemben a só párna nem áztatja el a ruhánkat és az ágyneműt sem, valamint sokkal tartósabban őrzi a hideget is. Ráadásul a Parajdi só már önmagában is gyulladáscsökkentő hatással bír. Hidegen a következő panaszokra alkalmazható: ficam, zúzódás, rándulás, köszvény, Vvsszér esetén, műtétek utáni "jegelésre" lletve minden olyan esetben, amikor hűsítő élményre vágyunk a hideg borogatástól. A sópárna testhőmérsékleten, alvópárnaként alkalmazva: A sópárnák, méretüknél fogva éjszaka, kispárnaként is alkalmazhatóak. Alvás közben a testhőmérséklet hatására aktiválódnak a párnában található só ionok, melyek jótékonyan hatnak a nyálkahártyára, miközben nyugtatják azt, ezáltal csökkentve a megfázásos vagy allergiás köhögési ingert. Az alvás állapotában légzésünk nyugodt, kiegyensúlyozott, így a mikroszkopikus só szemcsék a belégzés során a legkisebb hörgőkbe is eljutnak, ahol csökkentik a gyulladást, és segítenek elfolyósítani a letapadt váladékot, ami így könnyebben ürülhet ki a szervezetből.