A szebb, vonzóbb látvány kedvéért érdemes hármas-ötös csoportokba ültetni a cserjéket és a csoportokat ismételni. Jó párosítás lehet például orgonák, spireák, jázminok, aranyvessző, nyári orgona, barátcserje, fairy rózsa, sokféle színű mályvabokrok, stb összeültetése.
Leírása, jellemzése Metszése Egyéb Linkek a témában: A közönséges orgona, A közönséges orgona 2-4 méter magas cserje, de céltudatos metszéssel kecses, alacsony törzsű fává is nevelhető. Dúsan elágazó gyökérzete sekélyen helyezkedik el a talaj felszíne alatt, és a talaj nedvességét mohón veszi fel, ezért egy jókora orgonasövény közvetlen közelében a növények főként nyáron - sokat szenvednek a szárazságtól. Jó minőségű, meszes, agyagos talajon érzi magát a legjobban, de a sivár, köves, napos domboldalakon is megél. Kedvező körülmények között annyira sarjadzik, terjed, hogy az erdők szegélyét, a domboldalakat is ellepi gyökérsarjaival. A törmelékkel, sittel, feltöltött kertekben, udvarokon, parkokban az első pionírbokor. 18. hét: Orgona - Bálint gazda kertje | Bálint gazda kertje. Napos, meleg fekvésben virágzik a leggazdagabban. A nyári orgona, Az illatos nyári orgona, tudományos néven (Buddleja davidii) kínai származású. Alakja felfelé törő, nyúlánk, tojásdaddá váló, laza cserje. Magassága 2-4 méter közé tehető, feltéve, ha nem fagy vissza télen 1-2 méteresre.
Virágai aprók, lila vagy fehér színűek, bugavirágzatot alkotnak. A pillangók nagyon kedvelik őket, nyár közepétől egész ősz elejéig nyílnak. Legjobban a napos helyeket, és a jó vízáteresztésű talajt kedveli. A pangó vízre, illetve a kötött talajra érzékeny, ezeket nem viseli jól. A jünnani nyáriorgona föld feletti részei télen hajlamosak elfagyni, de ettől nem kell megijedni, hiszen tavasszal újra ki fog hajtani. Metszés nem igényel, mindössze az elfagyott hajtásokat érdemes tavasszal visszametszeni, illetve a virágzás után az elnyílt virágokat eltávolítani. Alacsony nyári orgona virag. Képek forrása:; Flickr / Szerző: Maja Dumat / Licence: CC BY 2. 0; Wikipédia / Szerző: Ptelea; Wikipédia / Szerző: Ptelea Hirdetés Hirdetés
A Buddleja nemzetségbe körülbelül 140 faj tartozik, melyek többnyire cserjék, nagyon ritkán fák, a trópusi és a mérsékelt övi területeken is előfordulnak. Lombhullatók és örökzöldek egyaránt lehetnek. Hazánkban dísznövényként ültetjük, leggyakrabban a nyáriorgonát (Buddleja davidii), de egyéb fajokkal is találkozhatunk a kertészetek kínálatában. Cikkünkben részletesen bemutatjuk a nyáriorgona gondozását és metszését is. A nyáriorgona (Buddleja davidii) gondozása Kép forrása: A nyáriorgona vagy pillangócserje (Buddleja davidii) Kína és Japán területén őshonos, gyorsan növő cserje. Alacsony nyári orgona utca. Egyedül ültetve is szépen mutat, szoliterként vagy csoportosan ültetve is találkozhatunk vele. Kifejezetten díszes, lándzsa alakú, kissé íves, zöld levelei és a felfelé álló szárakon ülő, bugás virágzatot alkotó, fehér, rózsaszín vagy lila színű virágai vannak, melyek júliustól egészen októberig nyílnak. A gondozása nagyon könnyű, kifejezetten ellenálló növény. Egyedül a metszésre kell komolyabb figyelmet fordítanunk.
E változatosság teszi lehetővé a kígyó számára a legmegfelelőbb típusú terület kiválasztását a különböző évszakokban. Megfigyelték a kígyót száraz, nyílt homoki gyepeken is. ÉLETMÓD: A rákosi vipera nappali életmódot folytat. A párzási időszakon kívül elsősorban a reggeli és a késő délutáni órákban aktív. Októbertől márciusig földalatti üregekben, lyukakban telel (meleg téli napokon elő is jöhet a telelőüregből). Megfigyelések szerint több egyed is használja (hatja) ugyanazt a telelőüreget, gyakran egyéb kétéltű- és hüllőfajok társaságában. Március közepe után a felnőtt és fiatal egyedek nagyrészt egyszerre jönnek elő a telelésből, majd néhány héttel később vedlenek. A hibernációt követően a hímek kizárólag napozással töltik napjaikat, ritkán vagy egyáltalán nem táplálkoznak. Ismeretink szerint, az egyes egyedek mozgáskörzete egy megfelelő búvóhely köré szorítkozik. Homoki vipera magyarországon árakkal. Tavasszal és nyár elején a magasan fekvő területeket részesítik előnyben, majd a nyár közepén a mélyebben fekvő, hűvösebb lápréteket keresik.
2018. Május 14. 07:00 | Szerző: LM MEGJELENÉS: A rákosi vipera jellegzetes vipera megjelenésű, 50 cm-t alig meghaladó kígyó, azaz feje háromszögletű, a halántéktájékon elhelyezkedő méregmiriggyé alakult fültőmirigyek miatt hátrafelé kiszélesedő. Hátának alapszíne vagy világosszürke, vagy szalmasárga. Teste, zömök és izmos, farka rövid, mely a nőstényeknél hírtelen elvékonyodik. Magyarországi hüllőfajok / 15. Rákosi vipera (Vipera ursinii rakosiensis) | Hüllő Magazin. A törzs izomzata gyenge, így szorítani gyengén tud. Jellegzetes mintázata a tarkótól a farok végéig húzódó, a test alapszínétől elütő, sötétebb cikk-cakk sáv, melyet egy világosabb sáv övez. A test mindkét oldalán kör alakú foltok találhatók, melyek színe megegyezik a cikk-cakk minta színével. Egy hazai állományban találtak mutáns színezetű állatokat, melyek hátmintázata foltokká szakadozott, babos vagy pettyes kinézetet kölcsönözve a kígyóknak. A rákosi viperát nem jellemzi markáns ivari dichromatizmus (nemek eltérő színezete). A nemeket legbiztosabban a farokhossz illetve a farok formája alapján különíthetjük el.
Ez a környezetkímélő gazdálkodás pl. azt jelentheti, hogy a gazda a területét nem egyben kaszálhatja le, hanem részletekben. A rákosi vipera hihetetlenül gyorsan került a kipusztulás szélére, a II. világháború előtt még elterjedt fajnak számított. Rohamos pusztulásához élőhelyének beszűkülése, a gyephasználatban bekövetkezett jelentős változások, a szándékos pusztítás és a gyűjtés vezetett. Gál Zita Hazánk legveszélyeztetettebb gerincese a rákosi vipera, vagy ahogy a Duna--Tisza közi népnyelv ismeri homoki vagy parlagi vipera. Homoki vipera magyarországon térkép. Ez a kígyófaj a Duna--Tisza közét és a Hanságot leszámítva sehol máshol nem fordul elő a világon. Régebben magyar sárkánynak nevezték és irtották ahol érték, azonban a közhiedelemmel ellentétben, nem kell tartani tőle, mivel rendkívül félénk állat. A legkisebb zörejre, rezdülésre elmenekül. Marása egy egészséges emberre nem jelent komoly veszélyt, szérumot ezért nem is készítenek ellene.
A faj a Berni Egyezmény II. függelékébe tartozik. Magyarországon fokozottan védett. Természetvédelmi értéke: 250 000 Ft.