Ödön von Horváth Született Edmund Josef von Horváth 1901. december 9. [1] [2] [3] [4] [5] Fiume [6] Elhunyt 1938. június 1. (36 évesen) [1] [2] [3] [4] [7] Champs-Élysées [8] Állampolgársága magyar Házastársa Maria Elsner (1933. december 27. – 1934. október 16. ) Foglalkozása drámaíró író szerző Iskolái Lajos–Miksa Egyetem (–1921) Kitüntetései Kleist-díj (1931) Halál oka baleset Sírhely Heiligenstädter Friedhof (Teil A, Gruppe M, Nummer 4) Ödön von Horváth aláírása IMDb A Wikimédia Commons tartalmaz Ödön von Horváth témájú médiaállományokat. Ödön von Horváth, eredeti nevén Edmund Josef von Horváth ( Fiume, 1901. december 9. – Párizs, 1938. június 1. ) osztrák-magyar drámaíró, elbeszélő. Élete [ szerkesztés] A szlavóniai horvát származású osztrák-magyar diplomata, dr. Ödön Josef von Horváth és Maria Hermine Prehnal fiaként született, Fiume mellett. 1902 -ben a család Belgrádba, majd 1908 -ban Budapestre költözött, ahol általános iskolában, majd az Érseki Katolikus Gimnáziumban tanult. A gyermeket házitanító is oktatta a magyar nyelvre.
A magát realistának valló író emiatt egyre több időt töltött Bécsben. Sokszor már reggel hatkor a legkorábban nyitó kávéház ajtaja előtt várakozott, s mikor beengedték, leült és dolgozni kezdett; hihetetlen munkabírásával képes volt egy darabot két hét alatt megírni. Itt ismerkedett meg Marie Elsner énekesnővel is, akit hamarosan feleségül vett, majd egy év múlva elvált tőle. Ekkor született az Ide és oda című bohózata, amelyben legélesebben bírálta a hitleri embertelen politikát. A darab főhőse, Havlicsek két különböző rendszerű országot összekötő fahídon tart egyik országból a másikba. Átkelése hihetetlenül komplikált, mert útlevél híján az egyik országból kiutasították, a másikba viszontnem engedik be, napjait és éjszakáit a hídon tölti. A látszólag mulatságos helyzetből tragikomikus események következnek, az író számára ugyanis a bohózat nem volt más, mint tragédia. A pályájának gerincét alkotó bohózatok és népszínművek valójában bohózatba ágyazott tragédiák. Sokan hasonlóságot véltek felfedezni Bertolt Brecht társadalmi és Ödön von Horváth pszichológiai folyamatokat feltáró darabjai között.
Egy alkalommal tanúja volt a nácik és ellenfeleik között kitört utcai verekedésnek, s a bíróságon - hiába próbálták megfélemlíteni, megvesztegetni - a horogkeresztesek ellen vallott. Ezzel magára zúdította Hitler haragját, amely egész életében elkísérte. Első írói próbálkozásai 1923 után a Simplizissimusban jelentek meg, a Weimari Köztársaságban mutatták be első darabjait is. Az igazi elismertséget a háromrészes osztrák népi játék, az 1931-ben bemutatott Mesél a bécsi erdő hozta meg számára, ezért megkapta a legrangosabb német irodalmi elismerést, a Kleist-díjat is. A nácik azonban nem nézték jó szemmel működését, különösen felháborította őket, hogy von Horváth írásaiban csöppet sem hízelgő kritikával illette Hitlert. A mindenható propaganda-miniszter Goebbels azt nyilatkozta: ha győznek, fejek gurulnak és közöttük lesz Ödön von Horváthé is. A nemzetiszocialista sajtóban az író Kasimir és Karoline című színművét ócsárolták, a Mesél a bécsi erdő t pedig "példátlan hitványságnak" minősítették.
Ha kérdésed lenne a termékkel, vagy a szállítással kapcsolatban, inkább menj biztosra, és egyeztess előzetesen telefonon az eladóval. Kérjük, hogy a beszélgetés során kerüld a Vaterán kívüli kapcsolatfelvételi lehetőségek kérését, vagy megadását. Add meg a telefonszámodat, majd kattints az "Ingyenes hívás indítása" gombra. Hozzájárulok, hogy a Vatera a telefonszámomat a hívás létrehozása céljából a szolgáltató felé továbbítsa és a hívást rögzítse. Bővebb információért látogass el az adatkezelési tájékoztató oldalra. Az "ingyenes hívás indítása" gomb megnyomása után csörögni fog a telefonod, és ha felvetted, bekapcsoljuk a hívásba az eladót is. A hívás számodra teljesen díjtalan.
A sort hat órakor Poeltenberg Ernő nyitotta meg, őt pedig Török Ignác, Láhner György, Knezić Károly, Nagysándor József, Leiningen-Westerburg Károly gróf, Aulich Lajos, majd Damjanich János követte. A legszörnyűbb büntetés így Vécsey Károly grófnak jutott osztályrészül, neki ugyanis végig kellett néznie társai halálát; miután ő már senkitől nem tudott elbúcsúzni, kivégzése előtt jobb híján Damjanichnak csókolt kezet. 1849. október 6. - Az aradi vértanúk és Batthyány Lajos kivégzése - Klub - Hírek - Újpesti Torna Egylet hivatalos oldala. A 13 mártír honvédtiszt a szemtanúk szerint bátran állt hóhérai elé, akik elrettentésül estig kinn hagyták a holttesteket. Számításaik nem váltak be, ezzel a lépéssel ugyanis csak azt érték el, hogy a közeli falvakból több ezren zarándokoltak a vesztőhelyre. Batthyány Lajost ugyanezen a napon Pesten az esti órákban, az Újépület zárt udvarán állították kivégzőosztag elé, majd a ferencesek belvárosi templomában helyezték végső nyugalomra. Az aradi tizenhármak és az első felelős miniszterelnök meggyilkolásával a Haynau által levezényelt megtorlás elérte csúcspontját, ami nem csak Magyarországon váltott ki erős indulatokat, de Európát is tiltakozásra sarkallta.
A haditörvényszék elé állított tisztek elleni vád elsősorban fegyveres lázadás volt, amit a Függetlenségi Nyilatkozat kiadása – 1849. Vers a hétre – Ady Endre: Október 6. - Cultura.hu. április 14-e – után szolgálatban maradók esetében felségárulásnak minősítettek. Kimondhatjuk, hogy az eljárás számos szempontból koncepciós jellegű volt, hiszen Haynau körében már a tárgyalások előtt döntöttek a halálos ítéletről, a vádak pedig jogi szempontból is aggályosak voltak: a felségárulás azért volt vitatható, mert Ferenc József a törvények értelmében nem volt legitim király, a fegyveres lázadás vádjának pedig többek között az mondott ellen, hogy Ferdinánd 1848 októberében törvénytelenül oszlatta fel a magyar országgyűlést. Ez a tény a Karl Ernst főtörzsbíró vezette 14 tagú törvényszéket ugyanakkor nem akadályozta meg abban, hogy augusztus 25-én – Kiss Ernő kihallgatásával – megkezdje a honvédtisztek elleni eljárást. A vizsgálat során a vádlottak nem részesültek méltányos eljárásban – ugyanis a vád képviselte a "védelmet" is –, vallomásaikat csak kivonatosan rögzítették, az ítéletet pedig két nappal a kivégzés előtt tudatták velük.
A honvédtábornokok és a volt miniszterelnök elleni perekben a hatalom lábbal tiporta a jogot, nem volt független a bíráskodás és nem voltak meg a tisztességes eljárás garanciái. Emellett az alkotmányosság két értelmezése feszült egymásnak. A birodalmi logika szerint az uralkodó nincsen alávetve a törvényeknek és az alkotmánynak. A jogállami logika szerint viszont az uralkodó sem áll törvények felett, önkényesen ő sem változtathat a kereteken. A magyar szabadságharc idején Windisch-Grätz és Welden fővezérsége alatt az ellenséges császári erők és a hadbíróságok elsősorban kisebb vétkek elkövetőit végezték, illetve végeztették ki. A cél akkor még az elrettentés volt, nem a megtorlás. Julius Jakob von Haynau táborszernagy magyarországi fővezérré történő kinevezése (1849. május 30. ) és különösen a világosi fegyverletétel (1849. augusztus 13. ) után minden megváltozott. 1849 október 6 utca. Immáron az egyértelmű cél a "fő bűnösök" megbüntetése és a megtorlás lett. Nem tudni, mekkora szerepet játszott a véres megtorlásban Haynau személyisége, de hogy szerepe volt benne, az nyilvánvaló.
Az aradi Golgotára Ráragyog a nap sugára, Oda hull az őszi rózsa, Hulló levél búcsucsókja; Bánat sír a száraz ágon, Ott alussza csendes álmát Őszi napnak csendes fénye, Tűzz reá a fényes égre, Bús szivünknek enyhe fényed Adjon nyugvást, békességet; Sugáridon szellem járjon S keressen fel küzdelminkben Ady Endre Aradi, őszi dal Figyel az Isten árván, Nem áll magyar a strázsán Kinek volt ez az átka? Néma a börtön rácsa. Amikor bátrak halnak, Ki kezd új forradalmat? Gyilkol idegen horda, S Petőfi kardja rozsda. Ősz van, dermed a lélek, Aradi gyertyák égnek. Tábornok-tizenhármak, Rájuk angyalok várnak. Hant kortyolja a könnyet, S csöndek, iszonyúk jönnek. 1849 október 6 ans. Balodh JózseF Damjanich János imája Ima kivégeztetésem előtt, 1849. október 5-ről 6-ra virradóra Mindenség ura! Hozzád fohászkodom! Te erősítettél engem a nőmtől való elválás borzasztó óráiban, adj erőt továbbra is, hogy a kemény próbát: a becstelen, gyalázatos halált erősen és férfiasan állhassam ki. Hallgasd meg, ó, Legfőbb Jó, vágyteli kérésemet!